Zsefyzsa: Hópihék - verseim -

Zsefyzsa

Állandó Tag
Állandó Tag
Zsefyzsa: Hópihék - verseim


A blogom helyett a jövőben ide szándékozom majd a verseimet feltölteni. Ha kedved van, látogass el sűrűn hozzám!
De néha a blogomba is érdemes benézni..

http://canadahun.com/forum/blog.php?u=294215

Köszönöm!
***

Télen szépek, nyáron emlékek, de aki érezte finomságukat, látta mulandó szépségüket, azokat elvarázsolták egy életre a hópihék..

Nem vagyok költő, de szeretek írni.
Mások - vagy inkább legtöbben - verseknek nevezik ezeket a gyakran szomorkás hangulatú írásokat.
Én inkább belülről fakadó hópihéknek.

Fogadjátok szeretettel!
Értékeljétek, ha kedvetek van szóljatok is hozzá!!
- Igaz még nem tudom, hogy van-e már mód a szavazásra, mert nem ismerem eléggé a programot.. -:p


A zenei linkek és a verseim

A zenei linkek és a verseim között - aki az eredeti dalszöveget hallgatja, érti - igen nagy ellentmondásokat fedezhet fel néha.
Aki nem érti az eredeti szöveget azt ilyen veszély nem fenyegeti..:smile:
Mégis vállalom az időnként nem odaillőnek kikiáltott slágereket, dalokat, mert gyakran ezek a dallamok inspiráltak.


***
Zsefy Zsanett/Zsefyzsa/

***





 

Zsefyzsa

Állandó Tag
Állandó Tag
Mikor elment a kedves


Mikor elment a kedves
a madarak még mindig énekeltek,
nem hullt a hó,
s nem szakadt rám az ég.
Felhőrongya lógott fölém cafatokban
mikor a mennyország befogadta.
Mert befogadta kicsiny lelkét.

Mikor elment a kedves
nem szóltak harsonák,
de a szívem egy üstdob volt a hantnál,
és majd szétpattant mikor
a fejemből a vér
szinte tócsaként körém szaladt,
s virágkoszorúba font
szirmok közé halt a szél.

Ma reggel
a hintánál még láttalak.
De lehet, hogy a szomszéd kislány
intett felém, mosolygó,
ártatlan szemekkel,
mert nem tudta szegény,
mikor elment a kedves,
valójában rám szakadt ez a nyomorult ég.
Ököllel zúzta szét a legszebb percet:
a születést verte bennem keresztre.
S most itt térdepelek előtted,
kit halálra nemzett valaha
az a szerelmes, gyilkos éj.

Mikor elment a kedves,
nekem minden semmivé lett.
Pedig a madarak még mindig énekelnek,
s majd újra hull a hó is,
és akkor a fehérbe öntött apró lépéseid
nyomát, hogy el ne tapossam
magamba simítom,
mint egykor a soványka reményt.

De mikor elment a kedves,
- mert elment a kedves -
belém feszült a csend,
a világ újra üres lett.

Mikor elment a kedves,
vele halt a józan ész.

2010.09.17.
Zsefy Zsanett
 

Zsefyzsa

Állandó Tag
Állandó Tag
Festetlenül

Leültem, hogy írjak valami szépet,
vastag filctollal kikanyarítva
ami a lényeg,
lágy rózsaszínbe fűzve mesterit,
valami újat, ami téged is felvidít.
Kottalapra szórtam hangokat,
halkan zsongó bús akkordokat,
szívembe zártam őket rég,
szökni nem akar egyik se még.
Enciánkékkel írtam múltamat,
narancsvörössel az ábrándokat.
Aranyból szőttem föléjük jövőt,
párizsi zölddel szegtem körbe őt.
Túl színesnek láttam művemet,
hát fáradt kékkel festettem át neked.
Nem láthat rajta senki mást,
mint ködbe olvadt diszharmóniát,
az összemosott sorokat,
egy füzet oldalán a romokat.
Rájöttem nem adhatok
most semmit sem,
amit akartam lehet elviszem.
Egy érzés, hogyha átjár
és elandalít,
az voltam én,
s nem ez a pár sor itt.




2010.01.24.
Zsefy Zsanett
 

Zsefyzsa

Állandó Tag
Állandó Tag
évszakok

fehérbe álmodtad magad
s a hóvirágok között
megbújva hoztad a tavaszt
a dús fürtű orgonák
tiszta illatában
oldódtál bele a mély lilába
hogy lebegve fordulva
magad után húzd
mint sarki fény
vibráló szentjánosbogarak
egész seregét
s mára ringó búzatáblák
aranyát szőhesd a világ köré

fehérbe álmodtad magad
bár tudtad elmúlik a tavasz
a forró nyár után
az ősz mesél regét
a hulló száraz levelek
befedik majd a kertedet
s a téli csípős fagy is soká'
lesz nálad kéretlen vendég

de ma még ringó búzatáblák
aranyát teríted magad elé
s minden éjjel
patyolat lepedőd szegletén
magadra kulcsolod szerelmed
fehérbe álmodott cirógató kezét



2010.03.26.
Zsefy Zsanett
 

Zsefyzsa

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne kutasd álmom

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td valign="top" width="1%">
</td><td>
</td></tr></tbody></table>

A cigány, ha húzza és könnyed arcod mossa,
te nem kérdezed tőle hol tanult zenét,
a génjei hordozzák, a vére része,
pártfogója múltja, s több nemzedék.

Az emlék - s mit megtanultam régen -
hatvanhoz közel már lassan megkopik,
a kémcsövet is letettem,
többé már azt sem kérdem,
excellben írjam-e a dolgaim.

Álmaim már színtelenné fogytak,
csak ritkán látok vadvirágokat,
a rajzlapot régen félredobtam,
a hegedűm is egy undok mostoha,

- a kottáim meg csíkon elterülő
lerészegült rút pacák sora -.

Hangom rekedt, - halkan szól az ének -,
emlék csupán, mit tükör nem mutat,
a szép napok is ritkábban kísérnek,
őrzöm őket, hogy el ne fogyjanak.

Ne kutasd okát miért most ,
miért így és meddig!
Fogadd el, ha gondolod!
Én se kérdem okát e földi létnek,

megélem, de olykor ébren álmodom.

Zsefy Zsanett
2009.08.10.


Kép: Fiam fotója
 

matiszica

Új tag
Mikor elment a kedves....
Nagyon megrázó volt, rengeteg fájdalom van benne, mit vagy meg kellett élned, vagy nagyon jó írói vénád van. De félek, hogy az előbbi igaz :-(((((
Köszönöm hogy olvashattam.
 

Zsefyzsa

Állandó Tag
Állandó Tag
Mikor elment a kedves....
Nagyon megrázó volt, rengeteg fájdalom van benne, mit vagy meg kellett élned, vagy nagyon jó írói vénád van. De félek, hogy az előbbi igaz :-(((((
Köszönöm hogy olvashattam.

Én köszönöm, hogy olvastad.

Nem személyes tragédia, hanem egy irodalmi portálon tett utalás hatására íródott...és szerencsére félreértés volt..Az egyik Alkotó azon megjegyzése adta az alapot, miszerint majd meghasad a szíve, mert a gyermeke már régen elment....
s írta ezt egy olyan versnél, ami az elmúlásról szólt....
Engem sokkolt a "hír", hogy meghalt a lánya..s hirtelen megszületett ez a versem.
Amikor a fenti szerző elolvasta az irodalmi oldalon a versemet, akkor jelezte, és elnézést kért levélben, hogy félre érthetően fogalmazott....igen...elment a lánya..már régen..de külföldre...ahol az anyjával él...
A verset viszont megköszönte... :)
 

ilcsi18

Állandó Tag
Állandó Tag
Nekem is tetszenek a vereseid. Jó ha az életed során tapasztalt élményeidet, érzéseidet ilyen módon ki tudod fejezni.
Jaj, és bennem pedig az a kérdés merült fel, hogy játszol-e te magad valamilyen hangszeren a versírás mellett vagy ez is csak egy rád való hatás?
(Ha nem javaslom próbld ki. Csodálatos érzés.:))
 
Oldal tetejére