Zsidó apák és fiúk hite

Naska témája a 'Élni és élni hagyni!( zsidók, cigányok, melegek...' fórumban , 2010 Február 28.

  1. Incognito

    Incognito Állandó Tag

    A születés körüli örömünnep a brit milá, a kisfiúk nyolcadnapon való körülmetélése. Ez a zsinagógában zajlik, vagy pedig kórházi körülmények között. Egy speciális erre szakosodott ember végzi, akit mohelnak hivnak. Gyakorlatilag többek között ez a szakmája.
    A házasság rabbanikus iratok vagyis a halacha szerint történik: rabbi ad össze két zsidót. Ha az egyik fél nem az, nem adják össze, mert az ó-szövetség szerint mindkét félnek annak kell lennie. Ez alól kivétel, ha a másik nemzetiségű "betér" vagyis felveszi a zsidó vallást.
    A halálesettel kapcsolatosan: 24 órán belül eltemetik a halottakat, és tilos a hamvasztás. Mindkettőre a Tanachban van parancsolatuk. Nagyon komoly gyászt tartanak, anya, apa után egy évig is! Nincs jellegzetes gyászruha, de ha mégis, akkor inkább a fehér. A gyász jele a bal vagy jobb oldalon megszaggatott ruha, amit általában a halálhir hallatán hajtanak végre.
    Ezen kivül még rengeteg minden van, csak kérdezz.
     
    Jaszladany, kgabi0507 és Melitta kedveli ezt.
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Holttestek a Dohány utcában, kóser rágógumi – a zsidónegyed titkai, fotókkal


    Tossenberger Adél


    Kóser gumicukor, Ráchel flódnija, parókapróba ötszázér’, luxusmikve a Szimpla tövében, üresen tátongó zsinagóga a Rumbach Sebestyénen, virtuális kerítés, halottak a Dohány utcában, betarthatatlannak tűnő ortodox szabályok – a budapesti zsidónegyedben sétáltunk.


    Ben nagyapja túlélte a holokausztot, de a családjának soha nem beszélt a történtekről. Unokája 27 éves korában döntötte el, hogy megpróbálja megérteni és megélni a zsidóságát, a 21. század tempójához igazítva. Attól tartott, hogy a nagyapja dühös lesz rá, amiért körülmetélteti magát, mondván, bármikor visszaköszönhet egy második világháborúhoz hasonló időszak, de tévedett. Amikor a nagypapa megtudta, sírva fakadt.

    Ben abban hisz: nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy valaki zsidó legyen. Nem istenhívőnek, hanem "hagyományhívőnek" tartja magát. Azt mondja, ez ad neki erkölcsi tartást és útmutatást az életben, a párkapcsolattól kezdve az üzleti életig. Egy izraeli utazás döbbentette rá, hogy semmit sem tud a gyökereiről, itthon pedig nagyon kevés az olyan zsidó szervezet, amelyik a fiatalokra fókuszál.

    A magyar zsidókat a Mazsihisz képviseli a világban. Ez az intézmény azonban vallási alapon működik, miközben a magyar zsidóság nagy része már nem gyakorolja a vallást - magyarázza Ben. Szerinte a fiatalságot sem olyan hatékonysággal szólítják meg, mint például a kisebb szervezetek (Bálint Ház, Marom, JDC, Szochnut, Hasomer Hacair).

    Ahelyett, hogy összefognánk, egyre több széthúzó kis szervezet és intézmény jön létre - véli. Ezért is nehéz ma a fiatalságnak, akik sokszor a sötétben tapogatózva próbálnak közelebb kerülni saját identitásukhoz.



    Ben végigkísért minket Budapest zsidónegyedén, melynek mára leginkább csak a misztikuma maradt meg. Bár a 150 éves Dohány utcai zsinagóga szerves részévé vált Budapest látképének, valószínűleg kevesen gondolnak bele, hogy a viszonylag kicsi kertjében máig több ezer ember van eltemetve. A közönség elől elzárt temető a második világháború alatt, szükségből jött létre. S mivel zsidó szokás szerint a temetőket nem helyezik a zsinagógák mellé, a Dohány utca ezzel egyedülálló a világon.

    Valóban zsidónegyed a zsidónegyed?
    Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években kezdték el zsidónegyedként emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és zsidótemetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (Király utca, Kertész utca, Dohány utca, Károly körút) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze.
    Eredetileg egy vízmedence került volna a temető helyére, a budapesti gettó 1944-es létrehozása azonban ezt felülírta. A nélkülözés, az éhezés, a hideg és a nyilasok gyilkosságai miatt nagyon sokan meghaltak, a háborús állapotok közepette azonban a holttesteket nem tudták temetőbe vinni, ezért a zsinagóga falánál több ezer halott hevert 40 napig.

    A gettó 1945-ös felszabadulásakor is több ezer temetetlen holttest feküdt az utcákon (csak a Klauzál téren több mint 3000); közülük 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen embert a zsinagóga udvarán temettek el. A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark a szomorúfüzet mintázó emlékművel, melynek leveleire egy bizonyos összegért mindenki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét.

    Szintén érdekes, hogy az épületben lévő ülőhelyeket még a zsinagóga átadása előtt mind megvették (volt, aki részletre), így a továbbiakban csak a tulajdonos használhatta őket. Mivel egy-egy ilyen ülés igen értékesnek számított, akár jelzálogot is lehetett rá felvenni. A 19. században a Dohány utcai hitközösségben elvárás volt, hogy mindenkinek legyen egy belvárosi lakása, egy nyaralója és egy széke a zsinagógában.

    A hiperdrága mikve

    Szintén emblematikus épülete a budapesti zsidóságnak a Kazinczy utcában megbújó, 2004-ben átadott mikve, Budapest egyetlen rituális fürdője, amelyet két New York-i magyar származású milliomos újíttatott fel. A másfél év alatt elkészült, jakuzzival is felszerelt luxusfürdőre horribilis összeget költöttek, többek között azért, mert egy olyan Amerikában élő haszid (a haszidizmus egy 18. század közepén indult zsidó mozgalom, az ortodox irányzathoz áll közelebb – a szerk.) vízvezeték szerelőt bíztak meg a munkával, aki minden csütörtökön hazarepült Budapestről, hogy a szigorú vallási előírásoknak megfelelően a saját zsinagógájában készüljön a szombatra.

    A háború óta a többi intézménnyel együtt a rituális fürdők is hanyatlásnak indultak, ezért vált szükségessé egy új mikve építése, amely az egyik legalapvetőbb feltétele a vallásos zsidó életnek. Az épületnek külön bejárata van férfiak és nők részére. Utóbbiak többek között a menstruáció utáni megtisztulásra használják, hogy felkészüljenek a házaséletre. A rituálé egy áldás elmondásából és háromszori alámerülésből áll. A férfiak spirituális megtisztulásra használják a mikvét (általában pénteken), de a kóser konyha edényeinek tisztítása is itt történik az ortodoxoknál.

    A mikve működését bonyolítja, hogy csak eső, patak vagy kútvizet lehet használni hozzá, ami Budapest belvárosában nem könnyű feladat. Az épület tetején ezért vízgyűjtők vannak, hogy felfogják az esővizet, az udvaron pedig egy kutat is fúrtak. Ahhoz, hogy ennek vizét kóserré, azaz rituálisan tisztává tegyék, ezer liter vörösbort öntöttek bele, majd addig szivattyúzták, amíg a borral megszínezett „régi” vizet teljesen el nem távolították belőle.


    Az ortodox tisztálkodási rituáléhoz hozzátartozik többek között az is, hogy a levágott körmöt vagy hajat nem lehet kidobni, csak elégetni vagy eltemetni, a körmöket pedig nem lehet sorban egymás után vágni, csak egy-egy kihagyással - magyarázza Ben. Szerinte ma ezek a szigorú szabályok már betarthatatlanok, ezért ő már csak arra próbál törekedni, hogy szombaton néhány órát valóban pihenéssel és számára kellemes dolgokkal töltsön.

    Ami a hajat illeti, annak is megvan az oka, hogy a Dob utcában egy spéci női parókabolt is működik. Bár bent nem szívesen látnak minket, annyit azért kintről is megtudunk, hogy egy parókapróba 500 forintba kerül. Mivel az ortodoxoknál a házas asszony legfőbb éke a haja, azt csak a férje láthatja. A nők ezért sokszor parókát hordanak, vagy kendőt, a hajukat pedig rövidre vágják, vagy leborotválják.

    Se mobil, se munka, se fény

    Ma a magyarországi zsidóságnak csupán pár százaléka tartja a szigorú vallásos előírásokat, ők azonban a szombat tóra-előírta és rabbinikus szabályait is követik. A Tóra szerint harminckilenc olyan tevékenység van, amit szombaton nem végezhetnek. Többek között nem dolgozhatnak, és nem dolgoztathatnak, nem cipelhetnek, nem írhatnak, nem végezhetnek alkotó tevékenységet, nem nyúlhatnak pénzhez és nem használhatnak elektronikus eszközöket (mobiltelefon, lift, villany) sem.

    Ha emberi élet kerül veszélybe, ezeket a szabályokat felrúghatják, emellett pedig nagyon sok praktikát dolgoztak már ki arra, hogy „kijátsszák” őket. Ha például valaki szívességből gyújtja meg a cigarettánkat, kapcsolja fel a villanyt, vagy nyomja meg a lift hívógombját, akkor az ortodox zsidó nem vét semmilyen törvény ellen. Remek találmány például az időzíthető villanykapcsoló vagy fűtésszabályozó is.

    Kóser-e a zsiráfhús?

    A parókaüzlettől nem messze, szintén a Dob utcában találunk egy kóser hentest és vegyesboltot is, de mivel nincs hitközségi engedélyünk, ezekre a helyekre nem mehetünk be fotózni. Annak, aki ma Budapesten kóser ételeket akar fogyasztani, egyébként sincs könnyű dolga, a fővárosban ugyanis a Rothschild üzletlánc megszűnése óta összesen két vegyesbolt és két cukrászda van.

    A Dob utcai hentesnél csak előzetes rendeléssel lehet vásárolni, vágás pedig minden csütörtökön van. A hús árát megkérik: egy kiló csirkemell 2400 forintba kerül, a marhalábszár kilóját 3300 forintért adják, a rostélyos hús pedig 4000 forint.

    A kóser konyhára vonatkozó előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza, ezekhez pedig a vallásos zsidó családok ma is ragaszkodnak. Eszerint nem esznek tisztátalan húst (a disznó húsához hozzányúlni sem szabad, de ilyen a nyúl, a ló, és a teve is).

    Negyed6Negyed7
    A fiatalok identitáskereséséhez igyekeznek hozzájárulni a Negyed6Negyed7 Fesztivál szervezői is, akik többek között a mi sétánkhoz hasonló túrákat szerveznek a belváros egykori zsidónegyedében. Közös gyertyagyújtás, mindennapi csodák, utcai akciók, színházi előadások, workshopok és filmfesztivál is lesz december 20 és 28. között.
    A marha, a szárnyasok (a strucc kivételével), a bárány és a kecske viszont kóser húsnak minősülnek, a halak közül pedig azokat fogyaszthatják el, amelyeknek van uszonya és pikkelye. Ezért nem ehető például a harcsa és az angolna, illetve a tengeri halak jó része. Érdekes, hogy egy sáskafajta (már csak Jemenben fogyasztják) és a zsiráf is kóser ételnek számít, bár ez utóbbinál hosszú nyaka miatt igencsak nehezen megvalósítható a kóser vágás.

    Az állat levágásánál fontos, hogy a műveletet csak képzett szakember (sakter) végezheti - egyetlen vágással (egyszerre kell elvágni a légcsövét és az ütőerét), hogy az állat minél kevesebbet szenvedjen. A vér tilalma szerint csak kivéreztetett hús fogyasztható, a húsokat fél óráig vízben, egy óráig sóban kell áztatni, majd háromszor kiöblíteni, hogy minden vérrög kioldódjon belőle.


    A kóser konyhában különválasztják a tejes és a húsos ételeket, ezekhez pedig külön edényeket, külön evőeszközöket, konyharuhát, abroszt és külön hűtőszekrényt is használnak. Vannak azonban olyan ételek (a párvék), amelyek sem a húsos, sem a tejes kategóriába nem tartoznak, ezek mindkét ételcsoporttal vegyíthetők. Ilyenek például a kóser halak, a tojás, és minden olyan dolog, ami a földben terem (pl. zöldségfélék, magvak, gyümölcsök, cukor, só, kávé).

    Mi van a Király utca alatt?

    A Dob utcai üzletek feltérképezése után a Király (korábban König Gasse) utca felé sétálunk, a 19. században ugyanis ez számított a zsidó főutcának: a tulajdonosok 70-80 százaléka zsidó volt. A mai látképhez hasonlóan legalul üzletek voltak, az első emeleten laktak, a második emeleti részt pedig kiadták, hogy plusz jövedelemre tegyenek szert. A legenda szerint a Király utca alatt egy kiterjedt pincerendszer van, ugyanis régen ott tárolták a kóser borokat.

    A Kazinczy utca és a Király utca sarkánál bújik meg egy érdekes tábla, ott dolgozott ugyanis Schneider József, a magyar kártya felfedezője és készítője: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye, itt készült a Magyar Kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcának felidézésével, a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről-kézre jár. Állítatta a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a Millecentenárium évében.”

    A rágógumi is legyen kóser

    A Király utcáról lekanyarodva a Vasvári Pál utcai zsinagógát is megnézzük, majd a Gozsdu udvarra betérve az egyik kóser vegyesboltban kötünk ki. Itt a magyar lekvártól kezdve a kalocsai pirospaprikán át a gumicukorig találtunk kóser termékeket. Az áru nagy része Izraelben készül és hajóval hozzák be Európába: Londonban, Franciaországban és Belgiumban vannak a legjelentősebb kóser nagykerek. Az üzlet eladója azt mondja, teljesen vegyes korosztályú törzsvásárlói kör jár hozzájuk.

    Olyan egyszerű dolgoknál is ügyelni kell a kóserságra, mint például a rágógumi, amiben a zselatin lehet növényi vagy állati. Ha ez utóbbi van benne, akkor az nem kóser. Ma nehezebb ezeknek a szabályoknak megfelelni, mert többféle az alapanyag, a színezék és ezeket mind ellenőrizni kell. Ugyanakkor könnyebb is beszerezni a kóser eljárással készült ételeket, itthon is kapható szinte már minden termék, ezeken pedig mindig rajta van a rabbi pecsétje (hekser) is.

    Tátongó üresség

    Kiemelt ajtók, földön heverő csillárok - a Gozsdu udvart elhagyva a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában teljes lepusztultság vár minket. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben pedig a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban kiürítették, mert életveszélyessé vált.

    Némi kacskaringó után 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség kapta vissza az épületet, azóta látogatható. A zsinagóga kívülről ma is impozáns, belső tartozékai azonban hiányoznak. 2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét, a tervek szerint az épületben kap majd helyet a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum, ennek azonban egyelőre semmi jele.

    Virtuális kerítés

    Túránkon a Kazinczy utcában akár Ráchel flódniját (hagyományos kelet-európai zsidó sütemény) is megkóstolhattuk volna a Judafest Gasztronómiai Fesztiválon, helyette azonban átlépjük az egyik budapesti eruv, vagyis virtuális kerítés határát a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga udvarán, ahol eredetileg hitközségi székház, óvoda, iskola és közkonyha is működött. Az eruv lényege, hogy azon belül nem vonatkoznak az ortodox zsidókra a szombat szigorú szabályai. Szabad főzni, babakocsit tologatni és cipekedni is. Ilyen területnek számít például egész Jeruzsálem, vagy Washington egy része, melybe a Fehér Ház is beletartozik.


    Kazinczy utcai jelen

    A Kazinczy utcai zsinagóga a pesti zsidóság ortodox ágának vallási-kulturális központja lett. 1928-tól az épületben mikve is működött, egészen az 1940-es évekig. Az épülettömb 1944–1945-ben a pesti gettó területén állt, a világháborús pusztítások következtében megsérült, a berendezés egy része elpusztult. 1945 után az épületegyüttest helyreállították, a berendezést rekonstruálták.

    Az elkövetkező évtizedekben a nagyzsinagóga fizikai, épületgépészeti állapota azonban megromlott, előbb fűthetetlenné, majd a 20. század végére veszélyessé vált. Az izraelita hitközség megkapta használatra az ELTE szomszédos Tanárképző Főiskolájának földszinti traktusát. Itt épült fel egy kis, modern imaház, a Sász-Chevra-zsinagóga. A nagyzsinagóga belépődíj ellenében látogatható. A templom hátsó udvarán egy kovácsoltvas esketési sátor (hüpe) is van, az ortodoxok ugyanis a szabad ég alatt házasodnak.

    A nők elvonják a férfiak figyelmét

    Magyarországon nagyjából hatvan zsinagóga van, de ezeknek hozzávetőlegesen csak a harmada működik. Itthon kétféle zsinagógát különböztetünk meg: ortodox és neológ. Az ortodox zsinagógákban a tóraolvasó asztal a zsinagóga közepén van, hogy mindenki egyformán jól hallja a szent szöveget. Miután nők és férfiak nem lehetnek egy helyiségben az ima alatt – nehogy elvonják egymás figyelmét az ima áhítatáról – külön helyiségben imádkoznak a nők, de ha ez valamilyen oknál fogva nem valósítható meg, függönnyel választják el őket. A rabbi prédikációja hagyományosan jiddis nyelven hangzik el. Elutasítják a papi ruházatot, a reverendát, valamint az orgonát is (A Dohány utcában van orgona, de csak a szakrális terület mögött).

    A neológ zsinagógákban a tóraolvasó asztal már elöl van, imitálva a templomokban lévő oltárt. A nők szintén elkülönülve imádkoznak, de nem külön szobában, hanem emeleti karzaton, vagy különálló padsorokban. A prédikáció magyarul van, hiszen ma már igen kevesen beszélik és értik a jiddis nyelvet. A neológ zsinagógákban már van orgona is, a rabbi – és néhol a kántor is – reverendát visel az istentisztelet alatt.

    Ben azt mondja, a fiatalok jobban szeretik azokat az erzsébetvárosi zsinagógákat, amelyek közel vannak a zömmel zsidó tulajdonban lévő szórakozóhelyekhez, romkocsmákhoz.
     
    Kovács Júlia Mária kedveli ezt.
  3. edani

    edani Állandó Tag

    A zsidóság nem anyáról - gyermekre öröklődik?
     
    kgabi0507 kedveli ezt.
  4. kgabi0507

    kgabi0507 Állandó Tag

    de igen
     
  5. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    ZSIDÓ KISENCIKLOPÉDIA
    13.
    ZSIDÓ VALLÁSI SZIMBÓLUMOK

    5. A tálit és tartozékai
    Ismert vallási jelkép az imaköpeny, a tálit, amelyet a vallásukat szigorúan gyakorló zsidó férfiak minden nap magukra öltenek, miközben a reggeli imát, a sáhritot elmondják. Így az imaköpeny ma a közösségi vagy az otthoni istentisztelethez vagy az istentisztelet előtt és után szokásos közös Talmud-tanuláshoz kötődik, s így szerepel az a zsidó témájú festményeken és zsánerképeken, többek között Kaufmann Izidor (1853–1921) és Lakos Alfréd (1870–1961) remekművein.
    A héber tálit szó (jiddisül talesz) ruhát, ruhadarabot jelent. Az ókorban ez volt a zsidó férfiak nappali viselete, amelybe reggelenként éppúgy beburkolóztak, mint a rómaiak a tógába. Mózes törvénye csupán azt írja elő, hogy ennek a népviseleti ruhadarabnak a négy sarkára rojt (héberül cicit, jiddisül cicesz) kerüljön, amely az Örökkévalóval kötött szövetségre és a vallástörvény megtartására figyelmeztesse viselőit.
    – Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik, készítsenek maguknak rojtot ruháik szárnyaira nemzedékeken át, és helyezzenek valamennyi szárny rojtja fölé kékbíbor zsinórt. Legyenek ezek számotokra szemléltető rojtok, hogy lássátok és emlékezzetek az Örökkévaló minden parancsolatára, hogy azok szerint cselekedjetek, s hogy ne kelljen a saját szívetek és saját szemetek szerint keresnetek az utat, aminek következtében vétkezhettek. S hogy emlékezzetek és megtegyétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenek előtt. (Mózes IV. könyve, 15. fejezet 38–40. vers)
    A hagyományosan négyszer négy szálból csomózott rojt alkotóelemei és a cicit szó betűszám összege 613, ami éppen a Tórában található zsidó vallási parancsolatok számának felel meg.
    A fentiekből kitűnik, hogy eredetileg csupán a négy rojt fölé helyeztek kékbíbor zsinórt, később azonban már az egész ruhadarab kék-fehér csíkozású lett. Mellesleg ebből a nemzeti viseletből alakult ki – már az ókori Makkabeusok korában! – az izraeli nemzeti lobogó sajátos színkombinációja. Mivel az ókori zsidó akkor kelt fölt, amikor a kék égen már láthatóvá váltak a hófehér felhők, a tálit egyúttal egyfajta ébresztőóraként is szolgált. Viselője a szobában egy szögre akasztotta, s amikor a kék és a fehér szín különvált, fölkelt, levetette – az izraeli hideg éjszakák miatt – melegebb és értékesebb hálóköntösét, megfürdött, majd fölvette a tálitot, hogy abban imádkozzék, s hogy azután elfogyassza reggelijét.
    Az európai zsidók később már kénytelenek voltak – már valamivel pirkadat előtt – kelni, ezért a csíkokat feketére festették, hogy hamarabb eleget tehessenek vallási kötelességüknek, s hogy korábban kezdhessék el napi munkájukat. Jemenben viszont csak vörös bíbort lehetett találni, ezért tálitjuk pirosas csíkozású.
    Ma már csak a reggeli imánál öltjük magunkra a tálitot, ám a vallásosabbak egész nap ruhájuk alatt – de nem közvetlenül a testükön „kis tálitot” – jiddis szóval cidáklit – viselnek. Ennek egyik érdekes változata az úgynevezett „pozsonyi cidákli”, amely csupán deréktól lefelé fogja össze a négy rojtcsomót, így az ing alatt nem kell trikót is viselni. A tálit hajdani tógaszerű viselésére emlékeztet, hogy áldásmondás közben mindmáig fejünk fölé emelve szinte beburkolózunk az imaköpenybe. A XIX. századtól viszont a modernebb zsidók – többnyire selyemből – rövidebb, sálszerű tálitot készíttettek maguknak.
    Ellentétben a művészi értékű munkákkal, a vallási életben használt tárgyak sajátossága, hogy a régi sokkal kevésbé értékes, mint az új. A tálitnak és a cicitnek ugyanis előírásszerű – kóser – állapotban kell lennie ahhoz, hogy használhassuk. Ezért pótlásként gyakran láthatunk külön rojtcsomót – cicitet –, amellyel a régit pótolhatjuk. Az imaköpeny felső részén elhelyezkedő díszítés (az atará vagy tor) azonban gyakran igen értékes művészi munka lehet, s így önmagában is igen értékes.
    A hagyomány szerint a zsidó férfiakat tálitban temetik el, ám minden dísz, atará nélkül. A legszebb filigrán ezüst, illetve arany szálakból kimunkált paszományos munkák éppen Közép-Európában – az Osztrák–Magyar Monarchia területén, Észak-Itáliában és Lengyelországban – készültek.
    Ugyancsak nagy művészi értéket képviselhet az imaköpeny zacskója, amelyet jiddis szóval bájtlinak nevezünk. Ez a többnyire bársony zacskó olykor művészi, máskor népművészeti hímzéssel készült, s gyakran a tulajdonos héber nevét és évszámot is tartalmaz. A bájtli lehet egyedi szőtt munka, de készülhet bársonyból, selyemből, vászonból is. Mindezek alapos művészettörténeti feldolgozása mindmáig nem történt meg.
    zsido vallas szimboliumai.jpg
    *

    (Polgár Ernő: Száműzetés Babilonba
    Fejezetek a zsidó nép történetéből)
    6 perce
     
  6. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A Dávid-csillag

    Felismerte volna-e egy középkori zsidó a Dávid-csillagot, és a mai olvasók felismernék-e a zsidóság hagyományos jelképeit? A válasz korántsem kézenfekvő... Cikkünkben még az is kiderül a Dávid-csillagról, hogy nem is csillagnak hívják. Hanem vajon micsodának?


    Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a Dávid-csillag ősi jelkép. De vajon mindig is ez az egyszerű formájú ábra volt a zsidóság szimbóluma, vagy ez viszonylag új fejlemény? Egyáltalán mit jelképez a Dávid-csillag – a zsidó vallást, a zsidókat mint népet, vagy valami egészen mást?

    [​IMG]
    Búvár izraeli zászlóval. Merüljünk mélyre!
    (Forrás: Wikimedia Commons / חפי רוקח)

    Szerte a világon

    A Dávid-csillag olyan kézenfekvő szimbólum, hogy már az ókorban számos kultúra egymástól függetlenül is használta – vagy egyszerű díszítőelemként, vagy valamilyen többletjelentéssel felruházva. Ebben a hatágú csillag hasonlít az általunk korábban bemutatott szvasztikára.

    Például Indiában népszerű dekorációs elem ez a fajta csillag, de vallási értelme is létezik. A hinduizmusban a szívcsakra jelképe a lótusz-szirmokkal övezett körbe írt hatágú csillag, a két háromszög a férfi és a női jellegek egyesülésére utal.

    [​IMG]
    Hatágú csillagok Dél-Indiában
    (Forrás: Wikimedia Commons / Vishnu.116 / CC BY-SA 3.0)
    Újkeletű jelentés
    A Dávid-csillag csak a közelmúltban vált a zsidóság szimbólumává. A középkorban a hatágú csillag varázserejű védelmező jelként szolgált, az ötágú csillaggal egyetemben. A kettő sokáig felcserélhető volt, nem volt jelentésük között különbség. Az efféle oltalmazó ábrákat keresztények és muszlimok is előszeretettel használták.

    [​IMG]
    Hayreddin pasa (1478-1546) oszmán tengernagy zászlaja


    A Dávid-csillag előtt a menóra, a zsidó Templom hétágú mécsestartója volt az általános zsidó jelkép. (A közhiedelemmel ellentétben a menóra ágainak végén nem gyertyák voltak, hanem mécsesek.) Júda (Jehuda) bibliai törzsének jelképe, az oroszlán is gyakran felbukkant mint zsidó szimbólum. A következő, i. sz. 2. századból származó serlegen oroszlánok és menórák is láthatóak:

    [​IMG]
    Római zsidó serleg
    (Forrás: Wikimedia Commons)

    Harci eszköz?
    A Dávid-csillag neve héberül meglepetésre nem ’Dávid-csillag’, hanem ’Dávid pajzsa’ (mágén Dávid). Ez a kifejezés a hagyományos imarendben is szerepel. Aki a közösségi Tóra-olvasás után a háftárát, a Tóra-szakaszhoz kapcsolódó prófétai szövegrészt olvassa fel, utána mond egy áldást, amiben Isten mint „Dávid pajzsa” jelenik meg. (A Sámuel imájában, a jelenleg általánosan használt magyar zsidó imakönyvben a 234. oldalon találjuk ezt az áldást.)

    Léteztek olyan zsidó legendák, amelyek Dávid király pajzsának különleges védőerőt tulajdonítottak. Arról azonban nem volt a hagyományban egyetértés, pontosan hogyan is festett ez a pajzs, és milyen ábra volt rajta. Mások szerint itt nem egy konkrét tárgyról volt szó, hanem Isten védelmező erejéről; az áldás szövege is inkább erre utal, ráadásul az imákban „az atyák pajzsa” (mágén ávot) kifejezés is előfordul (181. o.).


    A fentebb említett varázsjeleket ráadásul sokáig nem is Dáviddal kötötték össze, hanem utódjával, Salamon királlyal. A „Salamon pecsétje” elnevezés a középkorban jelölhette a hatágú és az ötágú csillagot is, ezeket gyakran körbe írták és pontokkal díszítették. A keresztény, zsidó és muszlim körökben egyaránt elterjedt legendák szerint Salamon királynak volt egy pecsétgyűrűje, amivel tudott parancsolni az ártó szellemeknek. Ezen a pecsétgyűrűn szerepelt ötágú vagy hatágú csillag – pontosabban megnevezve pentagramma vagy hexagramma, hiszen egy öt- vagy hatágú csillag még nem feltétlenül olyan formájú, mint ezek a jelképek:

    [​IMG]
    Salamon pecsétje egy 13. századi marokkói pénzérmén
    (Forrás: Wikimedia Commons / Jpb1301 / CC BY-SA 3.0)

    Mátyás király krónikáiból

    Hol kezdték el először kimondottan zsidó szimbólumként használni a Dávid-csillagot? Közép-Európában! A 14. századi prágai és a 15. századi budai zsidókról is feljegyezték, hogy csillagos zászlajuk volt. A prágai zászló fennmaradt, és a ma ismert Dávid-csillag látható rajta. A prágai hitközség pecsétjén ugyanez a jel szerepelt, a mágén Dávid felirat kíséretében.

    A budai zászlóról csak szöveges leírás ismeretes, Hanns Seybolt bajor krónikás szerint egyéb díszek mellett Dávid pajzsa vagy címere (Dauid wappen) is látható volt rajta. De elképzelhető, hogy itt még az ötágú csillag is megjelent, ugyanis a szöveg szerint egy truttenfuess is volt a zászlón; a mai németséggel Drudenfuß névvel jelölt szimbólum márpedig a jól ismert pentagramma. Sőt a felsorolást úgy is lehet értelmezni, hogy Dávid pajzsa maga volt a truttenfuess. Erre utalhat egy szintén korabeli, de latin nyelvű leírás is. Jacob Bongars, a pfalzi választófejedelem követe szerint „egy bagolyláb öt karommal” (pes bubonis, quinque aculeis) volt a zászlón. Mindkét forrás említ további csillagokat is, de az nem derül ki, hogy ezek milyen formájúak voltak.

    [​IMG]
    Menórák és Dávid-csillagok
    (Forrás: Wikimedia Commons / Victorgrigas / CC BY-SA 3.0)

    Politikai szimbólum

    Bécsben a 17. században már egyik oldalukon Dávid-csillagot, másik oldalukon keresztény keresztet viselő határkövekkel jelölték a zsidó negyed határait. A 18. században már számos nyugat-európai országban használták a zsidók saját jelképükként a Dávid-csillagot, de Kelet-Európában javarészt továbbra is csak a korábbi, mágikus funkciójában jelent meg.

    A Dávid-csillag mint zsidó szimbólum a 19. században vált bevetté. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a hászkálá, a zsidó felvilágosodás nyomán sok zsidó olyan új jelképet szeretett volna választani a zsidóságnak, ami nem volt erősen vallásos töltetű. A Dávid-csillagnál kötöttek ki, ráadásul ennek az az előnye is megvolt – legalábbis Gershom Scholem, a téma avatott kutatója szerint –, hogy az ekkoriban felvirágzó zsinagógaépítészetben jól lehetett használni ezt az egyszerű geometrikus jelet. A szintén magyarországi eredetű cionista mozgalom, melynek hívei Izrael politikai függetlenségéért és a zsidó bevándorlásért harcoltak, ugyanilyen okokból döntött a Dávid-csillag mellett. Így került később a hatágú csillag Izrael zászlajára is.

    Mire a nácik a zsidókat hatágú sárga csillag viselésére kötelezték, addigra már bevett zsidó jelkép volt a Dávid-csillag. Már a középkorban is léteztek hasonló megkülönböztető jelzések – jelvények, övek, nyakékek –, és ezek gyakran sárga színűek voltak, de nem volt hatágú csillag formájuk. Sok országban kellett a zsidóknak csúcsos sárga kalapot hordaniuk, ezt 1555-ben IV. Pál pápa is kötelezővé tette a pápai államban.

    [​IMG]
    Kódexillusztráció, a jobb szélen zsidókalapot viselő férfi
    (Forrás: Wikimedia Commons)


    Kezeket fel!
    A Unicode számítógépes kódtáblázatban is szerepel a Dávid-csillag: ✡.



    Habár napjainkban a Dávid-csillag a legtöbbször a zsidóságot jelképezi, azért olykor mások is használják, sőt vannak, akik egyenesen a zsidóktól vették át! Például a karibi szigetállam, Trinidad és Tobago rendőrségének is a Dávid-csillagos a logója, mint a következő rendőrzenekar-videóban is megfigyelhetjük (3:27-nél jól látszik a dobokon, de érdemes az egész videót végignézni, ha szeretjük a vérpezsdítő zenét):
     
  7. Enmerkar

    Enmerkar Állandó Tag

    A zsidó egy vallás. Éppen olyan tiszteletre méltó- vagy éppen utálatos, mint a buddhizmus, hinduizmus, taoizmus vagy más.
     

    Csatolt fájlok:

  8. FagyisSzent

    FagyisSzent Állandó Tag

    Fel tudod tenni a fotókat is, amik ezzel az írással voltak? Köszi!
     
  9. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

Megosztás