Napi áhitat
A fogadalmak érvényessége
"1És Mózes elmondta Izráel fiainak mindazt, amit az ÚR parancsolt Mózesnek. 2Azután így beszélt Mózes Izráel fiai törzsfőihez: Ezt parancsolta az ÚR: 3Ha férfi tesz fogadalmat az ÚRnak, vagy esküt tesz arra, hogy megtartóztatja magát, ne szegje meg a szavát, hanem tegyen meg mindent úgy, ahogyan kimondta. 4De ha nő tesz fogadalmat az ÚRnak, és önmegtartóztatásra kötelezi magát még leánykorában, apja házában, 5ha apja hallotta fogadalmát és azt, hogy önmegtartóztatásra kötelezte magát, és nem ellenezte az apja, akkor érvényes minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. 6Ha azonban ellene mond neki az apja, amikor hallja őt, akkor nem érvényes semmiféle fogadalma vagy elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. És az ÚR megbocsát neki, mert az apja mondott neki ellene. 7Ha pedig úgy megy férjhez, hogy fogadalom terheli, vagy meggondolatlan beszéddel kötelezte el magát, 8és a férje hallott róla, de amikor hallott róla, nem mondott ellene, akkor érvényesek a fogadalmai, és az az elkötelezés is érvényes, amellyel önmegtartóztatást fogadott. 9De ha a férje ellentmond neki, amikor hall róla, akkor érvénytelenné teszi az asszony fogadalmát, amely őt terheli, és a meggondolatlan beszédet, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. Az ÚR is megbocsát neki. 10Az özvegynek vagy férjétől elbocsátottnak minden fogadalma érvényes, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. 11Ha már a férje házában tesz fogadalmat egy asszony, vagy esküvel kötelezi magát önmegtartóztatásra, 12és meghallja a férje, de nem ellenzi, és nem mond neki ellent, akkor érvényes az asszony minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. 13De ha a férje határozottan érvénytelenné teszi a fogadalmakat, amikor meghallja azokat, akkor nem érvényes semmi abból, amit kimondott fogadalomként vagy elkötelezésként. A férje érvénytelenné tette azokat, és az ÚR is megbocsát neki. 14Minden fogadalmat és minden esküt, amellyel önmegtartóztatásra kötelezi magát, a férje tesz érvényessé, és a férje tesz érvénytelenné. 15De ha a férje egy teljes napig nem ellenzi, akkor érvényessé teszi minden fogadalmát vagy minden elkötelezését, amely terheli. Érvényessé tette azokat, mert nem ellenezte, amikor meghallotta. 16De ha később akarja érvénytelenné tenni azokat, mint amikor hallott róluk, akkor őt terheli az asszony bűne. 17Ezeket a rendelkezéseket parancsolta az ÚR Mózesnek a férjre és a feleségre, az apára és a leányra vonatkozólag, amikor az leánykorában apja házában van." (4Mózes 30 (29,40-30,16))
Valaki mondhatja: könnyű a nőknek, jó néhányszor van kibúvójuk kimondott szavaik felelőssége alól. Más meg azt gondolhatja: szegény nők, sose vették őket komolyan, csak ha már özvegyek vagy elváltak, akkor kezelik őket felelősségteljes emberként. Biztos azért, mert az ilyenek már úgyis sokat szenvedtek. Melyik tábornak van igaza? Megszólalhat egy harmadik csoport is, akik azon a véleményen vannak, hogy az újszövetségi korban már mindenki saját magáért felel, minden egyes kimondott szaváért, és nem takarózhat senki más hibáival. Ezzel a kijelentéssel nehéz lenne vitatkozni. Kicsit mégis szeretnék. Tanítson mai igénk arra, hogy igenis felelősséggel tartozunk egymásért! Nem igaz, hogy a gyerek azt csinál, amit akar, úgy teszi tönkre az életét, ahogy akarja, az övé. Nem igaz, hogy minden és mindenki más fontosabb, a család az, aki várhat, aki ráér. Bizony lejár az "egy napom", kifutok az időből, és már nem tudom helyrehozni azokat a tévedéseket, amelyeket korábban még az Isten is bocsánatosnak tartott. És Pál apostol óta tudjuk, hogy "önmegtartóztatni" házasságban csak közösen lehet, rövid ideig. /SzH/
<a href="http://www.imeem.com/people/-HSGd4H/photo/yoI8ieDkDT/"><img src="http://media.imeem.com/p/yoI8ieDkDT.jpg" alt="click to comment" title="click to comment" /></a>
Imádkozz!
"13Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! 14Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. 15És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. 16Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. 17Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig. 18Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését. " (Jakab 5,13-18)
Imádkozni könnyű, kitartani nehéz... Miből áll megszólítani Istent? Jóformán semmiből. Csak összetesszük a kezünket, becsukjuk a szemünket, és máris a mennyei fogadóteremben lehetünk a leghatalmasabb Úr előtt, aki figyelemmel hallgat ránk, és azon van, hogy segítsen nekünk. Hihetetlen! Meg tudja tenni egy gyermek éppúgy, ahogy egy aggastyán, egy néma, egy értelmi fogyatékos, ráadásul bármikor és bármilyen nyelven. Isten olyan könynyűvé tette elérhetőségét, hogy ennél könnyebbet nem lehet kitalálni. És ez interaktív, tehát válaszol is, cselekszik is! Micsoda hatalom van - no nem a mi kezünkben, de micsoda hatalom segítségére számíthatunk! Imádkozhatunk magunkért, egymásért, betegségben, örömben, bánatban. Ha már odáig eljutunk, hogy megtesszük ezt, ami nekünk tulajdonképpen nem nagy fáradság és nem kerül semmibe, egy bökkenő szokott még lenni: a kitartás. Annyira gyarlók vagyunk, hogy még az imádságba is bele tudunk fáradni. Legyenek áldottak, akik nem! És legyenek példák előttünk! Drága lélek, van valaki, akiért most imádkoznod kellene? Itt az alkalom, tedd meg! És holnap is. Meg holnapután... /SzH/
<a href="http://www.imeem.com/people/-HSGd4H/photo/9zLweTNpzR/"><img src="http://media.imeem.com/p/9zLweTNpzR.jpg" alt="click to comment" title="click to comment" /></a>
A fogadalmak érvényessége
"1És Mózes elmondta Izráel fiainak mindazt, amit az ÚR parancsolt Mózesnek. 2Azután így beszélt Mózes Izráel fiai törzsfőihez: Ezt parancsolta az ÚR: 3Ha férfi tesz fogadalmat az ÚRnak, vagy esküt tesz arra, hogy megtartóztatja magát, ne szegje meg a szavát, hanem tegyen meg mindent úgy, ahogyan kimondta. 4De ha nő tesz fogadalmat az ÚRnak, és önmegtartóztatásra kötelezi magát még leánykorában, apja házában, 5ha apja hallotta fogadalmát és azt, hogy önmegtartóztatásra kötelezte magát, és nem ellenezte az apja, akkor érvényes minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. 6Ha azonban ellene mond neki az apja, amikor hallja őt, akkor nem érvényes semmiféle fogadalma vagy elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. És az ÚR megbocsát neki, mert az apja mondott neki ellene. 7Ha pedig úgy megy férjhez, hogy fogadalom terheli, vagy meggondolatlan beszéddel kötelezte el magát, 8és a férje hallott róla, de amikor hallott róla, nem mondott ellene, akkor érvényesek a fogadalmai, és az az elkötelezés is érvényes, amellyel önmegtartóztatást fogadott. 9De ha a férje ellentmond neki, amikor hall róla, akkor érvénytelenné teszi az asszony fogadalmát, amely őt terheli, és a meggondolatlan beszédet, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. Az ÚR is megbocsát neki. 10Az özvegynek vagy férjétől elbocsátottnak minden fogadalma érvényes, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. 11Ha már a férje házában tesz fogadalmat egy asszony, vagy esküvel kötelezi magát önmegtartóztatásra, 12és meghallja a férje, de nem ellenzi, és nem mond neki ellent, akkor érvényes az asszony minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. 13De ha a férje határozottan érvénytelenné teszi a fogadalmakat, amikor meghallja azokat, akkor nem érvényes semmi abból, amit kimondott fogadalomként vagy elkötelezésként. A férje érvénytelenné tette azokat, és az ÚR is megbocsát neki. 14Minden fogadalmat és minden esküt, amellyel önmegtartóztatásra kötelezi magát, a férje tesz érvényessé, és a férje tesz érvénytelenné. 15De ha a férje egy teljes napig nem ellenzi, akkor érvényessé teszi minden fogadalmát vagy minden elkötelezését, amely terheli. Érvényessé tette azokat, mert nem ellenezte, amikor meghallotta. 16De ha később akarja érvénytelenné tenni azokat, mint amikor hallott róluk, akkor őt terheli az asszony bűne. 17Ezeket a rendelkezéseket parancsolta az ÚR Mózesnek a férjre és a feleségre, az apára és a leányra vonatkozólag, amikor az leánykorában apja házában van." (4Mózes 30 (29,40-30,16))
Valaki mondhatja: könnyű a nőknek, jó néhányszor van kibúvójuk kimondott szavaik felelőssége alól. Más meg azt gondolhatja: szegény nők, sose vették őket komolyan, csak ha már özvegyek vagy elváltak, akkor kezelik őket felelősségteljes emberként. Biztos azért, mert az ilyenek már úgyis sokat szenvedtek. Melyik tábornak van igaza? Megszólalhat egy harmadik csoport is, akik azon a véleményen vannak, hogy az újszövetségi korban már mindenki saját magáért felel, minden egyes kimondott szaváért, és nem takarózhat senki más hibáival. Ezzel a kijelentéssel nehéz lenne vitatkozni. Kicsit mégis szeretnék. Tanítson mai igénk arra, hogy igenis felelősséggel tartozunk egymásért! Nem igaz, hogy a gyerek azt csinál, amit akar, úgy teszi tönkre az életét, ahogy akarja, az övé. Nem igaz, hogy minden és mindenki más fontosabb, a család az, aki várhat, aki ráér. Bizony lejár az "egy napom", kifutok az időből, és már nem tudom helyrehozni azokat a tévedéseket, amelyeket korábban még az Isten is bocsánatosnak tartott. És Pál apostol óta tudjuk, hogy "önmegtartóztatni" házasságban csak közösen lehet, rövid ideig. /SzH/
<a href="http://www.imeem.com/people/-HSGd4H/photo/yoI8ieDkDT/"><img src="http://media.imeem.com/p/yoI8ieDkDT.jpg" alt="click to comment" title="click to comment" /></a>
Imádkozz!
"13Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! 14Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. 15És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. 16Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. 17Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig. 18Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését. " (Jakab 5,13-18)
Imádkozni könnyű, kitartani nehéz... Miből áll megszólítani Istent? Jóformán semmiből. Csak összetesszük a kezünket, becsukjuk a szemünket, és máris a mennyei fogadóteremben lehetünk a leghatalmasabb Úr előtt, aki figyelemmel hallgat ránk, és azon van, hogy segítsen nekünk. Hihetetlen! Meg tudja tenni egy gyermek éppúgy, ahogy egy aggastyán, egy néma, egy értelmi fogyatékos, ráadásul bármikor és bármilyen nyelven. Isten olyan könynyűvé tette elérhetőségét, hogy ennél könnyebbet nem lehet kitalálni. És ez interaktív, tehát válaszol is, cselekszik is! Micsoda hatalom van - no nem a mi kezünkben, de micsoda hatalom segítségére számíthatunk! Imádkozhatunk magunkért, egymásért, betegségben, örömben, bánatban. Ha már odáig eljutunk, hogy megtesszük ezt, ami nekünk tulajdonképpen nem nagy fáradság és nem kerül semmibe, egy bökkenő szokott még lenni: a kitartás. Annyira gyarlók vagyunk, hogy még az imádságba is bele tudunk fáradni. Legyenek áldottak, akik nem! És legyenek példák előttünk! Drága lélek, van valaki, akiért most imádkoznod kellene? Itt az alkalom, tedd meg! És holnap is. Meg holnapután... /SzH/
<a href="http://www.imeem.com/people/-HSGd4H/photo/9zLweTNpzR/"><img src="http://media.imeem.com/p/9zLweTNpzR.jpg" alt="click to comment" title="click to comment" /></a>
