Erdély világa...

Ecner

Állandó Tag
Állandó Tag
Bevallom őszintén, én tavaly szerettem meg csak Erdélyt. Tavaly volt lehetőségunk egy hétre kimenni, és én alig akartam menni. Azt gondoltam, hogy nincs ott semmi, csak sok paraszt. Mikor kimentünk teljesen megváltozott a véleményem. Nem is gondoltam, hogy milyen sok csodás tájat fogok látni, és az emberek is nagyon kedvesek, és kicsit sem olyanok, mint amilyennek előtte képzeltem őket. Mikor visszajöttünk (ez egyhetes szünetben volt) és mondtam az osztályban hogy merre jártunk, nagyon sokan húzták a szájukat, hogy nem vagyunk normálisak, meg stb... :( Sajnos sok helyen van ez a gondolkodás...
De én már örökre a szívembe zártam Erdélyt, és ha tehetem, szívesen visszamennék. :)
 

edömérlaci

Állandó Tag
Állandó Tag
edömérlaci: Már több alkalommal jártam Erdélyben.Először 1975-ben vonatos körutazásra váltottam jegyet.Két hétre úgy,hogy le meg felszálltam a vonatra közben megnéztem Nagyváradot ,a Királyhágót, Marosvásárhelyet Borszéket utána stoppoltam kedves franciák vettek fel és csodálkoztak, szót értek az ottani gyerekekkel.El kellet magyaráznom,hogy itt mindig is magyarok éltek,csak rá kell nézni a templomtoronyra.Ők azután elvittek a Békás szoroshoz és a Gyilkos tóhoz. Ami magában véve is egy óriási élmény volt számomra.Ezután Gyergyószentmiklóson elváltak útjaink.Lementem Tusnád fürdőig ami igen szép kellemes hely. Ezután legyalogoltam egész a Szent Anna tóig,mert kár lett volna ilyen szép helyeken vonatozni.Egy helyen megszálltam és nem akartak pénzt sem elfogadni. Annyira örültek,hogy pusztamagyar vagyok.Ezután Sepsziszentgyörgyre mentem ahonnan nagyanyám származott.Azzal a céllal hogy megkeresem ottani rokonokat Szerencsém volt ,mert a város egyik villanyszámlásába botlottam bele,aki ismert mindenkit.Hozzájuk vezetett.Utána rokonság úgyszólván tejbe-vajba fürdetett Elvittek sok érdekes helyre egyik ilyen egy Tündérvölgy nevű hely volt.Ahol egy meghajtó motor nélkül működő farönkök szállítására való felvonót működtettek. Érdekes volt még Kézdivásárhely is ahol Gábor Áron szobra lövi a szülészetet mondták az ottaniak.Építése is érdekes mert sorház udvarok voltak amelyet egy kapuval el lehetett zárni. tekintettel a gyakori török portyázásokra.Hosszadalmas volna tovább folytatni mert igen sok élmény ért ezután is .Még az első utazás felét se meséltem el.Azóta többször jártam ott mindíg élményteli volt az ottlétem
 

lilla64

Állandó Tag
Állandó Tag
Erdély

Szerencsére gyakran járunk Erdélybe, mert 2006 óta Korond a testvértelepülésünk. Nagyon jó embereket ismerhettünk meg Erdélyben.

Sok képet fogok ide felrakni!
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
"Manapság már nemigen van olyan ember, akit régi szokás szerint vándornak lehetne nevezni. De ha mégis volna, mutatóba egy legalább, vándorútjából az az egy sem hagyná ki Erdélyt bizonyosan. S nem is bánná meg, hogy kíváncsi volt oda elmenni, mert ritka földet s nem közönséges lakosságot ismerne meg. Bandukolhatna olyan országúton, amelyet csoda tartósra még a rómaiak építettek volt; aludhatnék olyan ősízű várhegyek tövében vagy avatag és gyűrűs vadhelyeken, amelyek hunokat és avarokat is láttak valaha. Megtalálhatná Szent László nyomait és eleven hírét; s elgondolkozva üldögélhetne omladék várfalakon, melyeket szabadságuk védelmére emeltek volt szegény emberek.
Hanem a valóhoz képest, csak mint a pára, olyan lenne csupán a régi múlt és a tegnapi világ. Mert miközben kóborolna, kedvét és figyelmét a föld s a rajta lakók töltenék meg. A föld, mely nemigen nyugszik sehol, hanem változatos hullámokban vonul egészen a Kárpátok faláig, sőt nemegyszer nagy hegyeket viharzik az égre fel. És a föld mellett bizonyosan eszébe s talán a szívébe is venné az embereket, akik ott élnek, azon a változatos erdélyi földön. Különösnek találná, könnyen meglehet, hogy különböző nyelven szólnak az emberek, sőt egymást sem értik vajmi gyakran. De hamar megtudná, hogy az elmúlt időkben is ez mindig úgy volt; s mire jóformán észrevenné, már meg is szokná, hogy magyarok és románok, szászok és székelyek együtt laknak azon a nevezetes földön.
S hallván a székelyekről, úgy gondolom, hogy azokhoz különös kedvvel menne el. Csak éppen azt nem tudná elhatározni könnyen, hogy melyik úton közelítse meg őket. De nem azért, mintha sok út vezetne a székelyek földjére, mert éppen kevés vezet. Legtöbb, ha három. Csakhogy mind a hármat egyformán ajánlanák neki; vagyis a csíki ember ama irányba igazítaná a vándort, ahol a Maros feje van; a háromszéki Brassónak küldené; míglen az udvarhelyi azt mondaná, hogy mindenképpen Segesvár felé menjen."

Tamási Áron
 

Noci87

Állandó Tag
Állandó Tag
Nagyvárad


nagyvarad2.jpg

Nagyvárad (Oradea, Grosswardein), Bihar megye székhelye, a Sebes Körös partján terül el, Románia és egyben Erdély nyugati kapuja, Partium legfontosabb városa. A régészeti leletek szerint a város helyén már a kőkorszakban illetve a bronzkorszakban több település volt. A jelenkori város történelme a X. században a vár megalapításával kezdődik. Egy kisméretű, megerősített hely, a legrégebbi feljegyzések szerint azon a helyen állt, ahol a Hévjó (Pece) patak a Körösbe ömlött. A hagyományok szerint I. (Szent) László (1077-1095) itt egy monostort alapított, amelyet később püspöki rangra emelt. Még uralk odása idején kezdik el építeni a Szűz Máriának szentelt hatalmas székesegyházat (60 m hosszú, 35 m széles), gótikus stílusban. Halála után sírja zarándokhely is az ún. Istenítéletek helye lesz, melyről a Váradi Regestrum (1208-1235) is hírt ad. Magyarország számos királya zarándokolt a sírhoz, mint például II. István, II. András, Luxemburgi Zsigmond, Nagy Lajos királlyá koronázása után, 1342-ben. A várat olasz építőmesterek segítségével évszázadokon át építik, bővítik. Az itáliai mesterek jelenlétét a vár körül kialakult telephelyek nevei is mutatják, mint: Olaszi, Velence, Pádua. A XIV. században itt tevékenykedtek a Kolozsvári-testvérek: Márton és György, 1360-65 között elkészítik Szent István, Szent László és Szent Imre herceg egész-alakos szobrait, majd 1390-ben Szent László hatalmas lovas bronzszobrát, melyet a székesegyház előtt helyeznek el.
A XV. században Várad a reneszánsz egyik központja lesz, elnyeri a "felix civitas" (boldog város) jelzőt Zrednai Vitéz János püspöksége alatt, aki a várost a magyar humanizmus első központjává tette, ugyanakkor hatalmas könyvtárat alapít. Udvarában a kor jelentős gondolkodói tevékenykednek (pl. Janus Pannonius). Csillagvizsgálót állított fel Georg Pauerbach bécsi csillagász-professzor, s e csillagvizsgálóra helyezte a kezdő délkört -ezt megemlíti a híres Váradi Táblák (Tabulae Varadiensis)-, ugyanakkor innen számította ki a nap- és hold-fogyatkozást.​

nagyvarad3.jpg

A XVI. században Várad új és fontos szerepet tölt be, főleg Mohács (1526) és Magyarország feldarabolása után (1541), mivel Erdély legfontosabb végvára lett, sőt Izabella és János Zsigmond idejében fejedelmi székhely. A Reformáció Váradot is eléri, 1562-ben a Váradi Zsinat elfogadja az új hitvallást. Mivel fontos végvár, bővítésével az erdélyi fejedelmek is sokat törődtek, így a Báthoriak, Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna. A XVII. század második felében a török veszedelem Váradot is eléri. Török kézre kerül 1660. augusztus 27-én. A törököt, osztrák segítséggel (Heissler Donáth tábornok) sikerül kiűzni 1692-ben, s ezzel kezdődik a Habsburg hatalom Várad felett.
A XVIII. században a város újjáéled, nagy építkezések kezdődnek. Ekkor épült a Barokk-palota, az új székesegyház, a Kanonok Sor, ekkor alapította Mária-Terézia a Görög-katolikus püspökséget a városban. 1780-ban kezdi meg működését a Királyi Jogakadémia, ahol magyarok és románok együtt tanultak. A román nemzeti mozgalom egyik képviselője is itt tevékenykedett: Ignatit Darabant püspök. A XIX. század nagy eseményei 1848-ban Váradot az események középpontjába sodorják. Itt volt a honvédség hadfelszerelési központja, ágyúöntödék, lőpormalom. Nem véletlenül nevezte Kossuth Lajos a magyar Birminghamnek. Számos mártírja is van a városnak: Nagy Sándor József, Szacsvay Imre, Bémer László vagy Rulikovszky Kázmér.​

nagyvarad4.jpg

1848 után Várad történetében új fejlődési szakasz veszi kezdetét, s már mint Nagyváradot említik, mivel egyesült a környező településekkel, úgymint: Újváros, Olaszi, Velence, Váralja. A dualizmus időszakában (1867-1918) az egyik legfejlettebb és leghaladóbb szellemiségű város lett, "a kultúra metropolisza". Így elsők között vezetik be a közvilágítást (1904), megindulnak az első villamosok (1906), telefonközpont létesül háromszáz előfizetővel (1888), az évszázad vegére közművesítik a várost, vízvezeték-hálózatot építenek ki. Fejlődik az ipar, a kereskedelem (26 nagyvállalatot jegyeznek 1900-ra). A gazdasági élet mellett a szellemi élet, és a kultúra központja, a Holnaposok városa (Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály). Iosif Vulcan megalapítja a Familia folyóiratot, ahol Eminescu első verseit is közlik, működnek a dalegyüttesek, a Hilária kórus, saját színháza és több napilapja van a városnak. Bár nem volt tudományegyetem, mégis számottevő kutatómunka folyt a felsőfokú tanintézetekben, megemlítjük Károly József Ireneust, a Premontrei főgimnázium fizikatanárát, aki az elektromágneses hullám (első drótnélküli távírót készíti el Marconival egyidőben) és a röntgensugarak vizsgálatával foglalkozott. Kezdeményezésére megszervezett tanulóversenyeken tűnnek fel olyan világhírű tudósok, mint Teller Ede és Szilárd Leó. Nagyvárad a repülés központja is, mivel 1910. augusztus 9-én Lanzerdorf Lányi Antal mintegy 30 métert repült sárkányrepülőgépével, majd repülési rekordot állít ott fel Debrecen és Nagyvárad között (1912). A művészetekben, főleg az építészetben is élen jár, világhírű építészmérnökök alakítják a város mai arculatát, mint Rimanóczy Kálmán és fia, Jakab Dezső, a Vágó-testvérek.
Az első világháború után elveszti az előző korszakban betöltött szerepét: egy egyszerű határmenti város lesz. A második világháború után, a kor szellemében szocialista város lett. A ma közel 300.000-es város igyekszik újra régi arculatát, fényét és szépségét visszaszerezni.
Dr. Fleisz János​
 

csaby78

Új tag
ahol en elek a csaladommal az meg nem erdely,ezert is szeretek a szekelyfoldon barangolni,nagyon szep arra es az emberek-ben is meg megvan a termeszetes kedvesseg,ami mar sok emberbol hianyzik
 
Oldal tetejére