Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Evila írta:

Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek

"Ott, ahol a Ferencváros
hinti báját szerteszét
egy pazar, nagy pince mélyén
három patkány éldegélt."

Kattints a kibontásához...

Heltai Jenő: Ballada a három patkányról


"Hé... izé... mi baja lehet
Annak az állatnak?
Szőre borzas, csontja zörgős,
Szédelegve ballag."
"Jaj, uram, hát a sok éhség! --
-- S hajna!
Kétszereznők csak a tartást;
Mindjárt lábra kapna."

Arany János: A tudós macskája

*****

Vagyok a nyugati sirály -:
De magyarnak köpött ki a föld
Moslék-ország a nyakamon ül
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagú föld.

Ady Endre: Moslék-ország

Fenn Isten jár a csúcsokon.
Amerre fényben elhalad:
Testőrei: dárdás fenyők
Állnak titáni sorfalat,
A szirt felett, s az ég alatt.

Noci87 írta:

Ady Endre: Moslék-ország
Kedves Noci87! Valójában Karinthy Frigyes: Így írtok ti stílusparódiáiból való, de valóban Ady-paródia.

Fenn Isten jár a csúcsokon.
Amerre fényben elhalad:
Testőrei: dárdás fenyők
Állnak titáni sorfalat,
A szirt felett, s az ég alatt.

Kattints a kibontásához...

*****
Reményik Sándor: A kis templom a nagy dómban

******

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete


"Óh, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki kereszténységnek viseled paizsát,
Viselsz pogányvérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!"

Balassi Bálint Búcsúja hazájától

Az Isten itt állt a hátam mögött<O
s én megkerültem érte a világot

József Attila: Isten itt állt a hátam mögött...

Csöndes az éj és csöndes a világ is,
Caesar Augustus aranyos mosollyal
Zárta be Janust, Mars fegyvere rozsdás:
Béke a földön.

Juhász Gyula: Karácsonyi óda

"Hunyd be a szemedet a dombtetőn.
Megindulsz lassan az űrben, a kék
levegőben, az őszi lombok hervadt
szagában. Előbb csöndes úszással,
lengéssel jobbra-balra, aztán szédületes
gyorsasággal, káprázatos ívben
messzire lendülsz, titokzatos szálak
tartanak, azokon himbálózol
édesen, fájón, rettenetesen."

Dsida Jenô: Te harangozol

Azután jott a Boség.
/nem lett belole úr/
Botorkált a megértés.
/nem lett belole úr/
Azután jott a Bankár
S a Bankár lett az úr.
Azután jott a Sátán
S most a sátán az úr...

Noci87 írta:

Dsida Jenô: Te harangozol

Azután jott a Boség.
/nem lett belole úr/
Botorkált a megértés.
/nem lett belole úr/
Azután jott a Bankár
S a Bankár lett az úr.
Azután jott a Sátán
S most a sátán az úr...

Kattints a kibontásához...

Harsányi Lajos: Ki az úr?

Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.
<OA kéz legyek, mely váltig simogat,<O
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.<O

edömérlaci: Szabó Lőrinc:Semmiért egészen Hallgasd meg,azután mondd utánam ezt: Versben mondom,hogy jobban megjegyezd. Szívedbevésem és füledberágom Rossz volt embernek lenned a világon

...köszönjük Laci.

(ugorva)


Reményik Sándor: Akarom

"Kakaska!
Add ide a
gyöngyöcskét,
hadd játszódjak
kicsinykét."

Juhász Gyula: Anna örök

Ha úgy érzem, hogy most szeretlek,
haljak meg most, ez üdv alatt,
Többet ér egy hosszú életnél
Egy álmot nyújtó pillanat.

Katona József: Bánk bán - Tiborc panasza


"Nem irom pennával,
Fekete téntával,
De szablyám élivel,
Ellenség vérivel,
Az én örök hiremet."

Zrinyi Miklós: Nem írom pennával..


„Az én szerelmesem haragszik most reám,
Hogy ígyen bánkódom, azt véli énhozzám,
Hogy őtet meguntam,
Fogadásomat gondolja, hogy megbántam.”

Balassi Bálint: Anna nevére

"És ijesztő volt odalentről,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erősek,
s én gyönge és kicsi vagyok."

Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz


"A büfé ajtaja ki van nyitva. Kilátni meg belátni.
Künn két erdélyi képviselő sétál nagy szomorúan. Éppen a székelyek tömeges kivándorlását beszélik. Borzasztó állapotok... a szegény székelyek éheznek."

Tompa Mihály: Levél egy kibujdosott barátom után (Részlet)

"Megadta a remény, mivel kecsegtetett?
Ha hallanád szavam, tudom mit érzenél:
Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!
Hol annyiszor vigan barátkozál velünk:
A kerti hárs alatt ugy el-emlegetünk!
És a szokott helyen szemünk gyakran keres,
De széked örökre üres maradt... üres ...!"