Mire emlékeztet a mai dátum

Bodka

Állandó Tag
Állandó Tag
Október 23.

1456.október 23. Kapisztrán Szent János halálának napja.


Élete utolsó szakasza és hősies önfeláldozása Magyarországhoz kapcsolja. ,,A magyar rendek először 1452-ben hívták Kapisztránt Magyarországra Isten igéjének hirdetése végett. Mikor a frankfurti birodalmi gyűlésen Magyarország megsegítéséért küzdött, ígéretet tett, hogy személyesen is eljön hozzánk. Ekkor kezdte hangoztatni felismerését, hogy Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője a török veszedelem miatt. Írt a burgundi fejedelemnek, a pápának és a császárnak, hogy késztessék összefogásra az uralkodókat. Ő maga pedig elindult, hogy személyes jelenlétével lelkesítse a magyarokat a harcra, és megakadályozza egy magyar-török szövetség létrejöttét.''
1455 májusában a Zala megyei Lendva közelében lépte át a határt, és július elsején érkezett Győrbe, az országgyűlésre. Itt kapta kézhez az új pápa, III. Callistus levelét, amelyben megbízta, hogy hirdesse Magyarországon a török elleni hadjáratot. A spanyol származású pápa trónra lépésekor megesküdött arra, hogy kiűzi a törököt Európából, s ehhez Kapisztrán Jánosban és Hunyadi Jánosban megfelelő társakat talált. Július végén Kapisztrán János már egy szövetséges hadsereg tervét küldhette a pápának, amelyet Hunyadi javasolt. Ez sajnos csak terv maradt, de Kapisztrán János tovább fáradozott a minél szélesebb összefogás érdekében. Részt vett a budai országgyűlésen, majd augusztus végén Székesfehérvárra ment, innen Szegedre indult, hogy Hunyadival találkozhasson. Hunyadi azonban nem várta meg, mert ügyei Erdélybe szólították, ezért Kapisztrán utánament, s az esztendő hátralévő részét -- ekkor már hetven éves! -- ő is Erdélyben tölti, ahol az ortodoxok térítésén fáradozik.
Január végén a pápai követ, Carvajal bíboros Budára kérette, és február 15-én a budai vár templomában átadta neki a pápától küldött keresztet és a megbízást, melynek birtokában keresztes háborút kell hirdetnie a törökök ellen.
Márciusban összehívták az országgyűlést, de a rendek csak április folyamán mozdultak meg, amikor híre jött, hogy a szultán Nándorfehérvár felé közeledik. Az ország főurai nem értették az idők jelét, csak Hunyadi, Carvajal és Kapisztrán fogta fel a helyzet súlyosságát.
Kapisztrán csak április 15-én indult el Budáról, hogy országszerte meghirdesse a keresztes hadat. Július másodikán már huszonkétezer fős sereg gyűlt össze, majd tíz nap leforgása alatt a száma hatvanezerre nőtt. Valamennyien János gyújtó szava és hite hatására indultak hadba. A kíséretében lévő Giovanni da Tagliacozzo megállapította: ,,Valóban ő volt az összes keresztesek igazgatója, vezére, bírája, kapitánya és parancsnoka''.
Nemcsak a sereg összegyűjtésében volt fáradhatatlan, hanem a harcban is. Szent Magdolna vigíliájának estéjén már négy órája küzd a török sereg, hogy betörjön a várba. A harc kimenetele kétséges, hol az egyik fél szorul hátra, hol a másik kénytelen a nagyobb tömeg erejének engedni. A keresztesek önfeláldozása megzavarja a török hadrendet, kénytelenek csoportokra oszolva harcolni. De amikor a szultán pihent seregeket vet a harcba, a törököknek végre sikerül benyomulniuk a vár külső udvarába. Hunyadi katonái kétszer verik vissza őket, éjfél körül harmadszor is benyomulnak. Szilágyi Mihály már kétségbeesik, előkészületeket tesz a vár kiürítésére. Kapisztrán ekkor új kereszteseket hoz a várba, s a megerősödött magyar védők újra támadnak: kénbe mártott lángoló rőzsét és venyigét szórnak a törökökre, könnyen gyulladó anyagokat vetnek a sáncokba. A tűz a törökök ruháin rettenetes gyorsasággal terjed, rémületet kelt, zavart okoz, a török roham megáll, sőt megfordul, visszahömpölyög. Rövid időn belül elmenekül a várfalak alól az utolsó élő török is. A támadás meghiúsult, de azért Nándorfehérvár még nem szabadult fel; a török sereg nagyobbik része eddig még nem avatkozott be a harcba.
Másnap a Száva túlsó oldalán táborozó kereszteseket annyira feltüzelte az esti török támadás sikertelensége, hogy alig lehet féken tartani őket. Gúnyolni, átkozni kezdik a törököket. Sőt a délután közepe táján Kapisztrán, aki a szávai táborban tartózkodott, észrevette, hogy a keresztesek át-átszöknek a folyón, és nyilakkal támadják a török lovasságot. Kapisztrán attól tart, hogy meggondolatlanságukkal kockára teszik a tegnapi eredményt, ezért hívja őket vissza, integet, kiabál, de hiába. Ekkor csónakba száll és utánuk megy. A keresztesek pedig hozzáfutnak és kérik, vezesse őket harcba. Ekkor már nem lehetett tétovázni, mert csata alakult ki, és Kapisztrán határoz: Ki a kezdetet adta, a befejezést is meg fogja adni!kiált fel, és most már ő buzdítja támadásra a katonákat:Ez a győzelemnek ama nagy napja, amelyet vártunk! Menjünk ellenük!És merészsége megszerzi a legnagyobb győzelmet a magyaroknak.
A keresztesek legázolták a török hadállás balszárnyát, elfoglalták az ágyútelepeket. Visszaverésükre maga a szultán, Mohamed vezeti testőreit ellenük, de most már Hunyadi is a keresztesek segítségére jön. A törökök háromszor tettek kísérletet a támadás megállítására, Kapisztrán azonban lángoló arccal siet előre, s amikor óvatosságra intik, így kiált: Aki fél, meneküljön, én negyven évig szomjaztam, vártam és kerestem ezt az alkalmat!
A szultán maga is harcol, de a keresztesekkel szemben most nem tudnak ellenállni. Elesnek legkedveltebb vezérei, elhull a janicsárok színe-java, maga a szultán is sebet kap, és katonái félholtan viszik magukkal.

22714.jpg
Mikor másnap hírül hozták Kapisztránnak, hogy a török sereg elmenekült, könnyezett, és így kiáltott fel örömében: Ez az a nap, melyet az Úr adott nékünk, örvendjünk és vigadjunk rajta!

(Az idézetek Lovass Gyula: Kapisztrán Szent János c. életrajzából valók a Hősök és szentek c. kötetből, Bp., 1941).

Siege_of_N%C3%A1ndorfeh%C3%A9rv%C3%A1r.jpg
A csatáról 1584-ben készült török miniatúra.
Középpontjában, fehér lovon II. Mehmed szultánt, jobb alsó részén a török sereg elvonulását ábrázolta a miniátor
(Isztambul, Topkapi Szeráj Múzeum)


Amikor e győzelem híre Rómába ért, a pápa örök emlékezetül elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét, augusztus 6-ra, és szokássá tette a déli harangszót.


Három héttel később meghalt Hunyadi, és október végén az újlaki kolostorban visszaadta lelkét Urának Kapisztrán János is. Testét itt őrizték mindaddig, míg a török hódoltság idején ismeretlen körülmények között nyoma nem veszett. 1690-ben avatták szentté. Ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ra. Mivel ez a nap legtöbbször nagyböjtbe esik, 1969-ben az ünnepet áthelyezték halála napjára, október 23-ra.
1201.jpg
Kapisztrán Szent János a nándorfehérvári csatában (Capestrano, Szent Ferenc-kolostor)
Fotó: Horváth Zoltán
 

szancuska

Új tag
Ma reggel úgy kezdtem hogy elmentem egy kis kémiázásra.... utána egy kis vásárlás karácsonyra ami még elmaradt..... aztán egy jó nagyot énekeltem a barátnőmmel... szóval nagyon szupi volt ez a nap de már várom a holnapot!!!!!! :D;)
 

napinter

Állandó Tag
Állandó Tag
Január 25. - Pál fordulásának napja

Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy a "zsidó Saulból" "keresztény Pál" lett. Saul származását tekintve zsidó, Benjamin törzséből, de emellett görög területen született és nevelkedett római állampolgár is. Szigorú farizeus légkörben nőtt fel, de a görög kultúra is hatott rá, folyékonyan beszélt görögül. Szülei rabbinak szerették volna látni a fiúkat, így Jeruzsálembe küldték tanulni. A híres Gamáliel rabbi tanítványaként szentírás tudóssá vált. Az ószövetségi törvény élete értelme lett, védelmében az elsők között keresztényüldözővé vált. Damaszkuszba tartott az ottani keresztények elfogására, amikor találkozott az Úrral. "Hirtelen mennyei fény villant fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Ő pedig megkérdezte:"Ki vagy, Uram?" Az így válaszolt: "Én vagyok Jézus Krisztus, akit te üldözöl." Amikor magához tért, egyáltalán nem látott. Bevezették Damaszkuszba, ahol három napig nem látott, nem evett és nem ivott" (Apostolok Cselekedetei 9,1-9). Találkozása Krisztussal megváltoztatta, megtért, és a kereszténység egyik apostola lett. Főként a nem zsidóknak hirdette az igét. Az apostolok közül ő járta be a legnagyobb távolságokat. A damaszkuszi úton történt események a szellemtudományos tanításokban is kiemelt helyen szerepelnek. Pál találkozása az éteri Krisztussal ma egy elérhető, sőt kívánatos cél. Mivel Pál volt az első, aki átesett ezen az eseményen, ezért a szellemtudomány damaszkuszi élménynek hívja azt, amikor valaki az éteri Krisztussal találkozik. A fizikai Jézus Krisztussal való találkozáshoz csupán fizikai látás kellett, az éteri Krisztus megpillantásához ki kell fejleszteni az éteri látást. A találkozás Krisztussal megszüli bennünk azt a felismerést: "Élek most már nem én, hanem él bennem a Krisztus."
 
Oldal tetejére