Verseljünk mindannyian.Saját verseink:)

Pár-beszéd

Pár-beszéd


Itt van bennem
meg nem született gyermekünk
itt van bennem
meg nem született életünk...

Miért nem találkoztunk
annyi éven át,
egymás mellett élve, mondd?

A látóhatár felett Nap kel fel...

Az lehet, de mi elégtünk a Napban

Újrakezdhetünk...

Élni. Igen, valaki mással...

Bűnös vagyok, rothadt belül

Igen.

Egy bűnös is építhet templomot; én veled szeretném...

A látóhatár felett Nap kel fel... hát – hozd el ide...

akkor kiderül, tudsz e templomot építeni,

– nekem...

napok lépte




A tavasz első hangja itt mosolyog az arcomon. Távolban friss hajtások pattannak ki, s felénk indulva énekelnek. Talán…
Alig párás lépések kísérnek utamon, a tündérek megállnak mellettem a zebrán, várjuk a zöldet. Jön is már, szeretném, hogy lassan, hogy éheztessen ki, játszon még velünk, ám mégiscsak egyből tör ránk a szerelem, vizet csókolok kedvesem mélyén, s a belőlem szétáradó, kisé visszafogott, rügyfakasztó Napot. Csend van, s én fogom a kezed.

E nap némán lépdel el mellettünk, s finoman elköszön.

Egy másik nap pedig halkan jön oda hozzám, kezet fogunk csendesen, s a valahai robbanásokból csupán cinkos összekacsintás marad, mégis hálásan néz rám: ez többet jelent számára már mindennél. Egy barátom erre olyasmit mondana, hogy igen-igen, ez bizony felnőtt szerelem... Igaz is lenne, hiszen szeretem e napot, mint ahogy általában az összes többit is, kivéve persze egy-egy ágyból nehezen felvergődő reggelt, vagy azokat a szomorpillanatokat, mikor hibáimra ébredek, és csak vonszolni tudom őket, javítani alig, szóval igaz lenne mégis, hiszen nyugodt maradok minden vulkán közepén, s Arktisznyi jegeket olvasztok szelíd pillantásaimmal, közben pedig józan derűvel szeretgetem magamban, az életet magát.

Révszak




A szobám sarkában; esik a hó. Télelőtt van, tengerkék álmokat terelgetek a báránykák közé, apatikus csendben hever a most, kivárásra játszhat. Zenélek cseppekben hátrafelé, behavazott falakkal indul felénk a szó, beszélünk, inkább szeretkezünk, te fázol a rád takart hó alatt, melegítelek, elégítelek, nem elég, hát nem, rád és hozzádbújok, tavasz árad belőlem, gyönyörű hóvirágok sikoltanak fel szemedben, éneklek, énekelsz, lapátoljuk vissza a havat kettőnkről, kihülsz, itt vagyok, betűid kezemben, tartalak, faágaid a hátamon, földbe érek; tavasz, tavasz van minálunk, sokáig.

télvirág

tengerhomálynyi hideg lehelli körbe az utcákat, zongorán jár körbe és körbe most, csalogat; játszik a tél. Mosolyok, teázók üvegeinek csetlő-botló fényei pislákolnak a hóbuckákon, hátul pedig, ködös tekintetek vad mélyein, harag villámlik az esőben, meg-meg állva az ősz romjai felett. Idefentről, a fák tetejéről mégis, mégis minden más: parányi hókristályt adok kezedbe, ez egyetlen pillanat, tovább is lép a tavasz felé, törékeny csendesség.


10.02.06.
Dead Can Dance, Seeds of Light

télvirág

tengerhomálynyi hideg lehelli körbe az utcákat, zongorán jár körbe és körbe most, csalogat; játszik a tél. Mosolyok, teázók üvegeinek csetlő-botló fényei pislákolnak a hóbuckákon, hátul pedig, ködös tekintetek vad mélyein, harag villámlik az esőben, meg-meg állva az ősz romjai felett. Idefentről, a fák tetejéről mégis, mégis minden más: parányi hókristályt adok kezedbe, ez egyetlen pillanat, tovább is lép a tavasz felé, törékeny csendesség.


10.02.06.
Dead Can Dance, Seeds of Light

mágus
(kép)


Rajzolok, de nem tudok rajzolni. Festek, de nem értek hozzá. Nem teremtem az életet, nem élek benne, csupán követem. Igyekszem alázatot tanulni az előttünk álló egyszerű napokra. Figyelem e távoli csillagokat, emberek, emberek ők, a Kedveseim. Előttem vászon, csupa-csupa Semmi, palettán itt pedig egyszerű, kikevert illatok színei: belemártom magam ez első gondolatba, üvegcséjén hajnalt cseppen egy szelíd, tovahagyott illúzió. A Könny. Ez ad alapot minden élet képéhez, a szenvedés, mellyel jöttél, s a csodálkozás fájdalma, a szülésé, s ó igen, a halálé, mely a kép már alig hallható része. Ecsetként siklok, sikoltok második színemben; ő a Vér. A leggyönyörűbb üvegcse, nevet rád színe, ó igen, pedig halál lakik benne, a tiéd. Szenvedést hoz e szín a Semmi közepén, alaktalan, összetört magányt, és belőle életre sajadzó új, áldott életet, életre síró vért és küszködést, mely csodálatos halálod hordozza, s melyen csak mosolyogsz csendesen, új, üres képet adva életed alá, halott vagy, végre.
Kiáradok a tubusból, új szín röppen a tavaszba: a Teremtés nedűje. Mégis, mégis mintha... teremtenél, életeket, halálokat a föld mélyéről, méhek gyümölcsét, Nap vagy, a leggyönyörűbb kiolthatatlan élet mely belőlem árad, könnyeket szárítok hegyek elvadult tetején, én vagyok a vér alapja, mely keveredik szűz fehérségemmel, tánc, Tánc vagyok, ezernyi, ezernyi szín egyben, fehér élet lüktető gyönyöre, a legszentebb kéj, mely életet hoz rád, életet, el nem apadót!... Ám végezzük be a művet, eljő az utolsó szín, mely az alig hallhatóság alól küzdi fel magát hozzád, e tavaszi lény rejtett alakjáig, zene ő, az utolsó vagy első szín, végső látomás belőled felénk, átjár minket kicsiny hajnallénye, s finom gömb hűvösével fixálja e durván odacsapott színeinket, melyet érted követtem el; néha robban egyet-egyet, óvón töltve ki lényével a csendes magányokat, mellyel tehetetlenségemben töltöttem ki oly részeid, miket nem tudok színeimmel befedni, itt jár ő köztünk, lábnyomait halljuk napnak éjre síró színei közül, születésből és halálból, belőlem, feléd Kedvesem.

<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az élet keze

Az élet keze, Isten keze?
Furcsa kéz lehet, mindenesetre.
Mint mikor az ember torz tükörbe néz,
feje megnő, teste elenyész.
Így nőtt óriásira ez a kéz.

A karja vékony, talán még rövid is,
de tenyere horribilis:

Hogy tenyerén hordozza a világot,
hogy megérezd ha pofon vágott,
hogy kipréselje belőled a jó döntést,
hogy erővel tudja beléd vágni a kést.

Így szerez az élet újra és újra meglepetést….

Égen-földön madarak

karunkra színes tollak
nőttek
- repültünk

azt hittük
a Nap
a miénk
csillagok, felhők
hátára
kapaszkodunk

surrantak a szárnyak

- hátranéztem

mögülem
elszálltál
- elmaradtál

tollaim hulltak

forróságból jégbe
zuhantam

- újra a Földön


...a parkban az egykori kisfiú sétál
anyját hívja
- ki arcából elsímítja
hosszú,dús haját
- nézd
áh
hagyd csak kisfiam
- az csak egy
megfagyott madár

NEM

Menj el fiú! Már nem szeretlek.
Levettelek, s most visszateszlek a polcra,
hadd porosodj a nélkülemség élet
új ritmusú szorításában.
Tán rádöbbensz majd:
az oldalakon át körülírt szót érdemes-e
NEM kimondani.

Hétköznapok

Víz bugyog:
(gondjaim belefojtom)
a tüzön
(talán megtisztul lelkem)
tea fő.

Repülj kismadár

<address>
Hozzád ölti ruháját az ég </address> <address>
Türkiz szárnyad mennyboltot színez </address> <address>
Hab párnád fény rajzolta felhő </address> <address>
Napfiú Földlányával szemez </address> <address> </address> <address>


Sós tenger könnyem csőrödbe zártad </address> <address>
Szenteltvizet ittam belőle én </address> <address>
A mező képeskönyvét nyitottad </address> <address>
Gyönyörré vált szembe zárt messzeség </address> <address> </address> <address>


Bús tövisei fanyar kökénybokornak </address> <address>
Raktad fészked ága rejtekén </address> <address>
Édes éneked lelkesen daloltad </address>
S csavargó röptöd mindig visszatér

Rózsa tövis nélkül

A rózsa tövis nélkül
Mindig védtelen,
De összekötve mégis
Erős, töretlen.

Igazságtalan világ

Olyan igazságtalan ez a világ
Bárcsak segítene az öngyilkosság
Hogy vége legyen minden rossznak,
hogy helye legyen minden jónak
Bárcsak ne érezném magam ilyen tehetetlennek

Túl nagy az ár, még ha többet is ér,
azért a kevés kicsike jóért
Nem törli ki a rosszat semmi,
még ha ennek így is kell lenni
Kijavítható,
tehetünk sok jót
De ami volt az volt, ami megtörtént, megtörtént
Még akkor is ha a tudatlanság rá a mentség

Hiába vagyok csendes, ha más üvölt
Hiába szeretek, ha más gyűlöl
Hiába vagyok meggondolt, ha más felelőtlen
Hiába vagyok egyenlő, ha más egyenlőtlen

Hiába vagyok figyelmes,
ha mások csak magukra figyelnek
Kiutat minek keressek,
semmi értelme így az életnek
Úgy érzem eleget éltem már
Jöhet már a megváltó halál

Vén tündér

- Weöres Sándor emlékére -

Bóbita, Bóbita fázik.
Szörnyű nagy hidegek jönnek.
Nincs ideje most a csóknak,
nincs ideje örömöknek.

Bóbitaegyre öregszik.
Arcán csak gyűlnek a ráncok.
Vágyai eltünedeztek,
akár a régi románcok.

Bóbita, Bóbita retteg.
Hópihe hullik hajára,
lábán egy zúzmara-bocskor,
jégpáncél alatt a válla.

Bóbita, mégis reméli,
jön majd még tavasz a tájra.
hó alól is kicsírázik,
visszatér még a varázsa.

hirdetés

saját vers...

<style type="text/css"> <!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> </style> [FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]h[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]irdetés[/FONT][/FONT]


[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]j[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]ól[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]berendezett[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]k[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]ellemesen[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]formált[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]t[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]engerpartra[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]néző[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]k[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]is[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]lakomba[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]b[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]érlőt[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]keresek[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]a[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]bérlet[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]határozatlan[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]á[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]ra[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]egy[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]csók[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]h[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]avonta[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]v[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]agy[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]gyakrabban[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]e[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]gymásnak[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]tetszés[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]szerint[/FONT][/FONT]

az utolsó napfelkelte

saját vers...

<style type="text/css"> <!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> </style> [FONT=Verdana, sans-serif]az utolsó napfelkelte[/FONT]



[FONT=Verdana, sans-serif]éjszaka álmatlanul forogtam[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]cserepesre száradt szám nyalogattam[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]és újra megfogadtam[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]nem iszom többet[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]ennyit[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]új hajnalt vizionáltam[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]ahogy a narancsvörös[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]fényben[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]égő[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]tűzkerék[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]a horizonton[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]eltapossa[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]a sötét álmokat[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]mint[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]a[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]tolvaj[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]suttogá[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]s[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]szívembe belopta magát[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]az utolsó[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]az utolsó napfelkelte ígérete[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]számot vetettem emlékeimmel[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]mint fonnyadt bőrű revizor[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]a rábízott értékekkel[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]barátaim[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]már[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]nincsenek[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]kár[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]hát[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]aggódni[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]azért[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]ami már nem terheli a lelkem[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]de te szerelmem[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]mi lesz démonaimmal[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]a[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]ki[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]s[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]vöröshajú[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]tündéreimmel[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]és veled[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]kit ma is jobban szeretek[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]mint lerobbant önmagamat[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]fussatok[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]fussatok[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]bújjatok[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]meneküljetek[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]én itt maradok[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]és feltartom a napot[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]le[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]ne[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]menjen[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]mint lift a pokolba[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]értem már úgysem kár[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]csak ti éljetek örökké[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]boldogan[/FONT]

mesét álmot mámort

saját vers...

<style type="text/css"> <!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } --> </style> [FONT=Verdana, sans-serif]mesét álmot mámort[/FONT]


[FONT=Verdana, sans-serif]annyi rémség[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]annyi vadállati gondolat[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]annyi szomorúság[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]száll meg pillanatonként[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]sebzett kézfejemre hajtom[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]homlokomat[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]felnézek[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]az éjfél közelít[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]és csak a cigaretta[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]füstje száll[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]nincs hold[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]nincsenek csillagok[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]a bánatba vonszolt[/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]holdtól[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]terhes[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]éjszakát[/FONT][/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]a hajnal majd megöli[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]és én maradok[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]aki voltam[/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]a[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]mese[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]az[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]álom[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]és[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]a[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]mámor[/FONT][/FONT]
[FONT=Calibri, sans-serif][FONT=Verdana, sans-serif]gyorsan[/FONT][FONT=Verdana, sans-serif] [/FONT][FONT=Verdana, sans-serif]tovatűnik[/FONT][/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]de nem tudok feledni semmit[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]éj idején király voltam[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]nappal[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]józanul[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]szolga[/FONT]

Reszkessetek

saját vers...

Reszkessetek

Reszkessetek kik nyúzzátok e népet
Ha felbuzdul majd a népharag
Hosszan nyúlik a türelemnek húrja
De jaj lesz néktek, hogyha elszakad

Magasan leng odafent a zászló
Fénylőn csillog a rozsdált ősi kard
Százszor próbáltátok eltiporni
De nem tudtátok az igaz hű magyart

Hisz szívünkben most is él a nemzet
Ajkunkon tisztán zeng a dal
És mindörökké megmarad magyarnak
Az ki nem csak szájával magyar

Költő hová tűnt a lelked?

Költő hová tűnt a lelked?
Ajkadról hová lett a szó?
A világ az igazságot várja.
Hisz újra bízni, s hinni volna jó.

Bízni, hogy jöhet még szebb holnap.
Hinni, hogy örök a remény.
Hogy élhetőbbé tehető az élet.
Bármilyen zord, sivár, és kemény.

Ébredj költő, zengjen hát a versed!
Elnémítva minden hazug szót.
Hirdesd újra a tiszta igazságot!
Mutasd meg a szépet és a jót!