Szent István ünnep
Vasárnap délután egy kitûnõ Szent Istvánnapi ünnepélyen vehettünk részt az Árpád teremben.
A szinpadon a következõk szerepeltek:
- Takács Kati (rendezõ és mûsorvezetõ
- Farkas András (zongora)
- Veres Zoltán (a Windsori magyarház elnöke), és
- Koltai Gábor, filmrendezõ aki az ünnepség fõszónoka volt.
Természetesen a kanadai és magyar himnuszokkal kezdõdött a Windsori elnök vezetésével és Farkas András zongorakiséretéval.
Takács Kati bemutatta a 82 éves Veres Zoltánt, aki már 20 éve vezeti az ottani magyarházat. Az elnök úr felolvasott egy régi levelet amelyben a MO-i író arra kérte az elmenekült magyarokat hogy boldoguljanak, gazdagodjanak de ne felejtsék el drága országunkat és ottmaradott népünket.
Következett Koltai Gábor díszvendégünk,az István a király rendezõje a kiváló elõadása. Koltai úr persze beszélt az ünnep lényegérõl is - Vajk/István a már nagy kulturájú magyarságnak lehetõvé tette azt hogy európában elfogadott országja létezzen mert az akkori normákhoz igazodva alkotott egy (nyugati) keresztény államot amelynek õ lett az elsõ koronázott királya.
Nagyon érdekes volt ahogy a szónok kiemelt több olyan helyzetet amelyben a magyarság összefogott és így hatalmas erõvel rendelkezett. A kiinduló pont az István a király 1983as szabadtéri bemutatója volt amelynek az utolsó része az István himnusz elõadása. Amíg ment a megható zene, egy hatalmas magyar zászlót emeltek fel a táncosok. Azt gondolta Koltai úr hogy a rendõrök leálítják az elõadást mivel piros zászló sehol sem volt. De mivel a 15 000 nézõ csendben, nyíltan sírt és annyi ereje volt a tömegnek a rendõrök nem tudtak beleavatkozni. Több történelmi eseményrõl beszélt még Koltai úr amely hasonlóan mutatja azt hogy ha a magyarság összefog akkor nincs az a hatalom amely meg tudja gátolni az akaratát. Ezek közül megemlítette a honfoglalást, amelyet õ Kézai Simon írását felhasználva "visszafoglalás"nak érti. Cáfolta azt az elméletet hogy a magyarok a besenyõktõl menekültek és csak véletlen hogy a kárpátmedencében jutottak ki. Ezek a nagy események közé tette a Trianon-utáni éveket is (1920-1938 mikor Horthy Miklós, több államférfi abban a rettenetes idõben még akkor is ha más politikai elképzelésük volt megtudta teremteni az erõsen egymásért felelõséget érzõ országot.
Koltai úr a mostani magyarság sajnálatos helyzetérõl is szólt. Sajnos anyagi és szellemi elszegényezés van. Nagy részben azt állítja hogy azért ennyire rossz a helyzet mert a második világháború vége óta sem az iskolákban, sem nyílvános helyen meg sem lehetett említeni azokat a történelmi tényeket amelyek nem azt mutatták hogy egy pici, gyenge nép vagyunk. Sõt, még saját lakásukon is féltek ilyenekrõl beszélni mivel a falnak is volt füle.
Koltai urat a közönség állva tapsolta meg.
Ezután Veres Zoltán úr Farkas András zongorakiséretével gyönyörû, részben ritkán hallható hazafias magyarnótákat adott elõ. Gyönyörû bariton hangja és kíváló elõadási tudása meghozta a megérdemelt vastapsot a könnyezõ közönségtõl. Vissza is kelt a szinpadra és ráadásúl egy vallásos éneket adott elõ, amely éppen a Szent Istvánról szólt.
A megemlékezés a székely himnusz közös eléneklésével zártuk.
Szép érzés volt olyan programon jelen lenni ahol nyíltan, pozitivan lehettünk büszke hazafias magyarok. Szívbõl köszönöm.
!