Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez

Favorite quote

Live long and prosper!

Az élet igenis szép!

Nagy dolgokban egyetértés, kis dolgokban szabadság.

Három üdv!

Üdvözlök mindenkit!

Így már érthetőbb.

Üdv, már régen refeltem, de most megen itten vagyok...

Bocsánat...természetesen nem refeltem, hanem regeltem...ez már kettő...

Zera69 írta:

Nagy dolgokban egyetértés, kis dolgokban szabadság.

Kattints a kibontásához...

Hát igen...de régen is volt már ez.
Honap meg megint más lesz, vagy nem?.

Amit meg ki akarok nyögni, hogy köszöntök mindenkit, mint új tag...aki mint mondtam már régebben regisztrált...

Itt a fórumon van gondolom "aktív témák" kereső...mindjárt meg is nézem....

"Arany kalásszal ékes rónaság,
Melynek fölötte lenge délibáb
Enyelgve űz tündér játékokat,
Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad!"
(Petőfi:Hazámban)

"Rég volt, igaz, midőn e jegenyék
Árnyékain utószor pihenék,
Fejem fölött míg őszi légen át
Vándor darúid V betűje szállt;

Midőn az ősi háznak küszöbén
A búcsu tördelt hangját rebegém;
S a jó anyának áldó végszavát
A szellők már régen széthordozák.

Azóta hosszu évsor született,
És hosszu évsor veszte életet,
S a változó szerencse szekerén
A nagyvilágot összejártam én.

A nagyvilág az életiskola;
Verítékemből ott sok elfolya,
Mert oly göröngyös, oly kemény az ut,
Az ember annyi sivatagra jut.

Ezt én tudom - mikép nem tudja más -
Kit ürömével a tapasztalás
Sötét pohárból annyiszor kinált,
Hogy ittam volna inkább a halált!

De most a bút, a hosszu kínokat,
Melyektől szívem oly gyakran dagadt,
És minden szenvedés emlékzetét
Egy szent öröm könyűje mossa szét:

Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
Az anyatejnek mézét ízlelém:
Vidám napod mosolyg ismét reám,
Hű gyermekedre, édes szép hazám!"

Dunavecse, 1842. október

"Mi haszna, hogy a csoroszlya
Az ugart fölhasogatja?
Hogyha magot nem vetsz bele,
Csak kóróval leszen tele."
(Petőfi: Mi haszna ha csoroszlya...)

PETŐFI:ELVÁNDOROL A MADÁR...


Elvándorol a madár,
Ha őszre jár
Az idő.
(Tavasszal azonban ismét visszajő.)
Száll... száll... száll... viszi szárnya;
Azon veszed észre magad, hogy már a
Távolság kék levegőit issza.
Olyan sebesen száll,
Hogy eltünő álomnak véled. -
A madárnál
Mi száll tova még sebesebben?... az élet!
De, mint a madár, ez nem tér többé vissza.

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

PETŐFI:NEM SÍROK ÉN...


Nem sírok én és nem panaszkodom;
Nem mondom én el másnak: mi bajom?
De nézzetek szinetlen arcaimra,
Ott föl van írva;
És nézzetek szemembe, mely kiégett,
S belőle kiolvashatjátok,
Hogy rajtam átok fekszik, átok,
Hogy fáj nekem, hogy nagyon fáj az élet!

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

1

PETŐFI:SZERETNÉM ITTHAGYNI...


Szeretném itthagyni a fényes világot,
Amelyen oly sok sötét foltot látok.
Szeretnék rengetegbe menni,
Ahol nem lenne senki, senki!
Ott hallgatnám a lombok suttogását,
Ott hallgatnám a patakok zugását
És a madárnak énekét,
S nézném a felhők vándorseregét,
Nézném a nap jöttét s lementét...
Mig végre magam is lemennék.

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

13

PETŐFI:ANNYIT SEM ÉR AZ ÉLET...


Annyit sem ér az élet,
Mint egy eltört fazék, mit a konyhából
Kidobtak, s melynek oldaláról
Vén koldús nyalja a rászáradt ételt!

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

PETŐFI:SZÁLLNAK REMÉNYINK...


Szállnak reményink, e szép madarak...
Midőn legjobban szállanak,
S szíják a mennyei tiszta léget,
Hol már sas sem tanyáz;
Jön a való, e zord vadász,
S lelövöldözi őket.

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt