Tanács a 20 hozzászólás könnyű megszerzéséhez - új tagoknak.

toarpad

Állandó Tag
Állandó Tag
"Can we pretend that airplanes
In the night sky are like shooting stars?
I could really use a wish right now
Wish right now, wish right now"
 

Francipapesz

Állandó Tag
Állandó Tag
A 65 mintájú paszuly

Hozzávalók:

30 dkg fehérbab,
25 dkg füstölt tarja,
1 fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
zsír, só, finomliszt


Elkészítés:
A világ legegyszerűbb és legtáplálóbb étele, nem véletlen, hogy a sereg étlapjára került. Igaz, hogy ők babgulyásnak dicsérték, mi harcosok csak 65 mintájú paszulynak neveztük. De tény, hogy a legjobb ételek közül való volt, amit ott adtak. Képzelhetitek a többit :). Nemrég összejöttünk páran, harcedzett öreg szivarok, és hát természetesen szóba került a Jókai bableves és a seregpaszuly közti különbség is. Megbeszéltük - immár sokadszor -, hogy akkor és ott a seregpaszuly nagyobb gasztonómiai élményt nyújtott, mint ma Jókai levese. Hát nézzük, mi volt az asztal öröme anno 1970:
A babot kiválogattam és megmostam előző este, és beáztattam vízbe. Ha a füstölt hús erősen sós lett volna, azt is beáztattam volna.
Másnap megtisztítottam a hagymákat, a fokhagymát mind lereszeltem a rántáshoz, a vöröshagymának csak kb. a harmadát, a maradékot feltettem a babbal főni. Illetve itt eltértem a hadi hagyományoktól és előbb felforraltam a babot, és leöntöttem az első habos főzővizét, a nyugodt emésztés érdekében, csak azután tettem fel a hagymával főni.
Amíg a bab főtt, felkockáztam a húst kb. egycentis darabokra. Ezt a seregben feleakkorára vágták, így többnek tűnt, minden kanál levesbe jutott egy hús, csodás volt. Vagy majdnem minden kanálba, na. Ahogy vágtam a husit, már ment is bele a levesbe, hadd főjön, kb. két óra elég is volt, hogy megpuhuljon minden.
A rántáshoz megforrósítottam egy tyúktojásnyi zsírt, beletettem két evőkanálnyi lisztet, jól elkevertem, kicsit pirítottam, majd hozzáadtam a lereszelt hagymákat. Két keverés, és felöntöttem hideg vízzel, elkevertem simára, és máris a forró levesben kötött ki, bősz kevergetések közepette. Két perc forralás, és kész is. (Csipetke nincs, ezen sokat vitatkoztunk, mert volt, aki kapott bele annak idején, de leszavaztuk a kopaszokat.) Azért egy kanálnyi aprított petrezselyem levelet dobtam bele, de ez nem rontott a történelmi ízeken.
És megtörtént a csoda, a kőkorszaki primitív leves, amiben csak bab és füstölt hús volt, nélkülözve szalonnát, kolbászokat, virslit, csülköt, csipetkét, tejfölt, satöbbit - finom volt, ízlett öregnek és fiatalnak egyaránt!
 
Oldal tetejére