Könyv születik- Irj Te is egy sort hozzá!

miután megnyugodott a nő szerelmétől, leült a kedvenc foteljébe, elővette a "Könyv születik_Irj Te is egy sort hozzá" c. könyv sorozat 4. kötetét és alkonyattól pirkadatig olvasott és olvasott.

A nő ujjai tűzforrók voltak. A férfi elképedten rántotta el a kezét. Megégette! A nő egész teste forróságot árasztott. A varánusz kidugta a fejét a táskából és haragosan fújt a férfi felé.

"Azt hiszem, sürgős szükségem van egy hideg zuhanyra" - sóhajtotta a nő. "Megengedi?" - és ledobta a földre könnyű muszlin kabátkáját, majd eltűnt a fürdőszobában.

Vajon mikor következik be a megvilágosodás: táskában egy varánusz vagy muszlinkabátka a földön? - futott át az agyán egy kósza gondolat, ami akár megmenthette volna.

De a férfi csak arra tudott gondolni, hogy mikor vigye be a nőnek a törölközőt.

A férfi a fejéhez kapott: nem kellene bevinnem neki a hátmosó kefét is a törülközővel együtt?!

Igen , és a varánuszt, a reggeli újságot, és egy összecsukható széket, hátha le akarna ülni a zuhanyzás közben és újságot olvasni, közben pedig meg is vakarhatja a hátát, mert kéznél lesz a var-ánusza.

A zuhanyozás, a hátvakarás,az újságolvasás és a var-ánusz után a nő kisétált a fürdőszobából, még egyszer kezébe vette a vonalzót, a szögmérőt és lemérte vele a széklábát.

Megállapította-persze csak magában, hogy a székláb nem szabványos, ámde meglehetősen kecses,ez boldogsággal töltötte el, felelevenedtek benne gyermekkora emlékei, pontosabban egy visszatérő álom képei, ahol ő egy hatalmas bálteremben táncol, csupa kecses székláb társaságában,(amik láthatatlanok a tükörben, de ennél nem többek) "akik" tárgy mivoltuk ellenére minden emberi tulajdonsággal bírtak, egyedül a kezük hiányzott és ezért nem tudták megfogni a poharat.....(micsoda isteni csapás ) Mindig is könnyűnek éreztem magam, de sohasem súlytalannak- gondolta, de aztán eszébe jutott, hogy nem vette meg a Viperát markolva című dvd-t , ami kedvenc írója Hervé Bazin regényének filmváltozata. A francba, most legszívesebben azt tenném amit Arkhimédész, amikor sikerült rájönnie,hogyan tudja bizonyítani a királynak, hogy az aranyrúd valóban igazi, és a nő már gondolatban , meztelenül rohant a könyvesboltba, kedvenc filmjéért. Aztán észrevette a kint maradt var-ánuszt, ami közben a mester hatására tűzokádó sárkánnyá változott és épp az ő drága cipőjén próbálgatta újdonsült képességét. A mester a fogas mellől vigyorgott, majd megjelent Margaréta is teljesen beállva a macskával a hátán, és kezdetét vette az orgia az 1408-as szobában. Beborította őket egy sejtelmes fátyol, ami megszépítette ezt a vad, buja éjszakát var-ánuszostól, széklabástól, úgy ahogy volt.

Amikor a bál már majdnem a csúcspontjára ért, megjelentek a vámpírok,a vérfarkasok, a tündérek, a boszik, a vérmacskák, varázslók, Gotrek és Félix és miután már mindenki a tánctól tűzben égett megjelentek a tűzoltók is.

Akik szintén lángra kaptak és eljárták a ropogóst.

A tűz már javában ropogott amikor a férfi előkapta a szalonnáját, majd a nő is -mert szalonnája neki is volt bőven - és elkezdték sütögetni a pecsenyéjüket.

A nagy sütkérezésben nem vették észre, hogy két gyanús alak közeledett feléjük. Már egészen közel voltak, amikor a nő felnézett és meglátta őket. Alig akart hinni a szemének...

Ott voltak mind.

A férfi, a nő és Tóth Ottó.

A férfi izgalma egyre fokozódott, mert eszébe jutott,hogy otthon a gázon felejtette a körömpörköltet. Ebből tragédia lesz, gondolta.

De aztám lemondóan legyintett egyet és úgy döntött, hogy ha már mind így együtt vannak és bevásároltak az akciós mosóporokból, lezuhanyoztak(leginkább a nő) ,buliztak is egyet és szalonnát is sütöttek, induljanak el együtt Dél-Amerikába új rovar fajokat felfedezni.

Ettől a gondolattól, az endorfinok elöntötték az agyát és úgy érezte földöntúli boldogságban lebeg, testetlenül, és képzeletben már a preparátumok szépségének fényében fürdőzött-ez maga a mennyország,gondolta és belőtt egy adag morfiumot,azért a földön is élvezkedhetek nyugtatta meg háborgó lelkét!

Most teljesen elszállt , köd ereszkedett elméjére jótékonyan körbeölelte és egy csapásra elfelejtette az odaégett pörköltet, a leégett lakását, a végtelenített vonalzóval hadonászó szerelmét és mialatt ezt tette kicsordult a nyál a szája sarkán, azt se tudta hol van-leginkább magán kívül.

Kéjes mámorban ünnepelte saját önzését és azt ,hogy álboldogságát nagyon is valósnak érezte.

Meginnék valami finomat, mondjuk...