Egyszer láttam élőben, nagy élmény volt, csodás....
110 éves a Feszty-körkép
- Téma inditó FREEDOM
- Kezdés dátuma
Meg fogom nézni még egyszer, az biztos.... egyébként , nem gondoltam, hogy ilyen nagy....
Feszty Árpád
yxxxdxxxxx
íy
x
Feszty Árpád, festőművész.
(született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter , Ógyalla, 1856. december 21. – Lovrana, 1914. június 1.)
Tehetségének korán jelét adta.
Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított.
A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta.
A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájképével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat.
Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt.
Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgyis eleven színérzéke még jobban kifejlődött.
Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését.
1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult.
Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.
Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség).
-
*
*
Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is.
1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját.
Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára.
Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával.
Itt festette Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította.
Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel.
yxxxdxxxxx
íy
x
Feszty Árpád, festőművész.
(született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter , Ógyalla, 1856. december 21. – Lovrana, 1914. június 1.)
Tehetségének korán jelét adta.
Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított.
A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta.
A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájképével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat.
Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt.
Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgyis eleven színérzéke még jobban kifejlődött.
Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését.
1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult.
Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.
Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség).
*
*
Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is.
1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját.
Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára.
*
-
-
Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával.
Itt festette Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította.
Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel.
A Feszty-körkép története
[h=2]Az inspiráció[/h]1891-ben Feszty Árpád egy párizsi utazása során megismerkedett a Detaille és Neuville festőművészek által készített Napóleoni csata című festménnyel.
A hatalmas piktúra arra ösztönözte, hogy hasonló munkát készítsen.
Első ötlete azonban nem a magyar történelmből merített ihletet, hanem a bibliai özönvíz történetét dolgozta volna fel.
A Feszty-műteremben: Jókai, Fesztyné Jókai Róza és a festő
-
A művész felesége, Jókai Róza nem örült a hír hallatán, hiszen ő is festőként dolgozott és tudta, hogy egy ilyen alkotás óriási költségeket róna a családra.
Jókai Róza a híres író, Jókai Mór fogadott lánya volt, melynek révén maga Feszty Árpád is rokonságban állt vele. Megbeszélte ötletét apósával is, aki lányával ellentétben nagy lelkesedéssel fogadta a hírt, ám azt javasolta vejének, válasszon inkább egy, a magyar történelemhez kötődő témát, például a honfoglalást.
Feszty úgy döntött, elkészíti A magyarok bejövetelét.
Az előkészületek
A festést komoly előkészületek előzték meg.
Feszty Munkácsra utazott, és tanulmányozni kezdte a Vereckei-hágót, ahol 895-ben a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe.
Rengeteg vázlatot, képet készített, munkálatairól pedig folyamatosan tájékoztatta a sajtót, hiszen a gigantikus alkotást nagy várakozás övezte.
A kép elkészülésének első határideje 1893. augusztus 20., az államalapítás ünnepének napja volt.
A nagy érdeklődésre való tekinetettel a Fővárosi Tanács úgy döntött, magára vállalja a készítés költségeit.
A Tanács egy külön épületet is tervezett a festmény számára, ez volt a Rotunda, a későbbi Szépművészeti Múzeum elődje az Állatkerti út és a Bimbó utca között.
Az előkészületek és az anyagi támogatás ellenére augusztusra csupán egy színvázlat készült el, pedig a képen számos neves festő dolgozott.
Az égbolt megfestésében Ujváry Ignác, a tájkép részeinek elkészítésében Mednyánszky László, Ujváry és Spányi Béla segítettek.
A csoport és emberalakok készítésében részt vett Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverés jelenetét pedig Pállya Celesztin készíthette el.
Szükség volt a sok segítségre, hiszen a Feszty házaspár egyedül nem bírta a rengeteg munkát.
ŐK leginkább a sebesültek elkészítésén dolgoztak.
A munka jó hangulatban telt, hiszen a barátok (írók, zenészek és színészek) egész nap szórakoztatták a művészeket.
Elkészül a nagy mű
1894 tavaszán végre befejeződött a munka, ám a határidő túllépéséért Feszty Árpádnak rengeteg plusz költséget is ki kellett fizetnie, amiért gyakran hibáztatta önmagát.
1894. május 13-án elérkezett a megnyitó napja.
A budapesti millenniumi kiállítás fő attrakciójának számító festményt óriási érdeklődéssel várta a tömeg. A Feszty-körkép óriási sikert aratott.
A festmény később a Londonban a Világkiállításon is bemutatásra került, ám külföldön sokkal kisebb érdeklődés fogadta, így a kiállítás inkább volt költséges, mint sikeres.
Londont követően a festmény 1909-ben került újra haza, ekkor másodszorra is bemutatták, de nem az eredeti helyén.
Elkezdődte ugyanis a Szépművészeti Múzeum építési munkálatai, így a képet egy sokkal rosszabb minőségű épületben tudták csak kiállítani.
Az út Ópusztaszerig
A II. világháborús bombázások következtében a körkép megsérült, ráadásul rengeteg hó és eső érte, ami komoly károkat okozott.
A családnak nem volt lehetősége megmenteni a sérült képet, melyet később méltatlan módon összetekercseltek és egy raktárba száműzve tárolták.
Mikor 1970-ben elkezdték megépíteni az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, megkezdték a körkép restaurálását.
Mivel az építési munkák elakadtak, a restaurálás is csak 1991-ben folytatódhatott, akkor már egy lengyel csoport dolgozott a festményen.
1995-től újra kiállításra került ez a fontos műremek, melyet több ezren látogatnak meg évről évre
</SECTION>
</SECTION>
</SECTION>Forrás: Internet
[h=2]Az inspiráció[/h]1891-ben Feszty Árpád egy párizsi utazása során megismerkedett a Detaille és Neuville festőművészek által készített Napóleoni csata című festménnyel.
A hatalmas piktúra arra ösztönözte, hogy hasonló munkát készítsen.
Első ötlete azonban nem a magyar történelmből merített ihletet, hanem a bibliai özönvíz történetét dolgozta volna fel.
A Feszty-műteremben: Jókai, Fesztyné Jókai Róza és a festő
Jókai Róza
A művész felesége, Jókai Róza nem örült a hír hallatán, hiszen ő is festőként dolgozott és tudta, hogy egy ilyen alkotás óriási költségeket róna a családra.
Jókai Róza a híres író, Jókai Mór fogadott lánya volt, melynek révén maga Feszty Árpád is rokonságban állt vele. Megbeszélte ötletét apósával is, aki lányával ellentétben nagy lelkesedéssel fogadta a hírt, ám azt javasolta vejének, válasszon inkább egy, a magyar történelemhez kötődő témát, például a honfoglalást.
Feszty úgy döntött, elkészíti A magyarok bejövetelét.
Az előkészületek
A festést komoly előkészületek előzték meg.
Feszty Munkácsra utazott, és tanulmányozni kezdte a Vereckei-hágót, ahol 895-ben a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe.
Rengeteg vázlatot, képet készített, munkálatairól pedig folyamatosan tájékoztatta a sajtót, hiszen a gigantikus alkotást nagy várakozás övezte.
A kép elkészülésének első határideje 1893. augusztus 20., az államalapítás ünnepének napja volt.
A nagy érdeklődésre való tekinetettel a Fővárosi Tanács úgy döntött, magára vállalja a készítés költségeit.
A Tanács egy külön épületet is tervezett a festmény számára, ez volt a Rotunda, a későbbi Szépművészeti Múzeum elődje az Állatkerti út és a Bimbó utca között.
Az előkészületek és az anyagi támogatás ellenére augusztusra csupán egy színvázlat készült el, pedig a képen számos neves festő dolgozott.
Az égbolt megfestésében Ujváry Ignác, a tájkép részeinek elkészítésében Mednyánszky László, Ujváry és Spányi Béla segítettek.
A csoport és emberalakok készítésében részt vett Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverés jelenetét pedig Pállya Celesztin készíthette el.
Szükség volt a sok segítségre, hiszen a Feszty házaspár egyedül nem bírta a rengeteg munkát.
ŐK leginkább a sebesültek elkészítésén dolgoztak.
A munka jó hangulatban telt, hiszen a barátok (írók, zenészek és színészek) egész nap szórakoztatták a művészeket.
Elkészül a nagy mű
1894 tavaszán végre befejeződött a munka, ám a határidő túllépéséért Feszty Árpádnak rengeteg plusz költséget is ki kellett fizetnie, amiért gyakran hibáztatta önmagát.
1894. május 13-án elérkezett a megnyitó napja.
A budapesti millenniumi kiállítás fő attrakciójának számító festményt óriási érdeklődéssel várta a tömeg. A Feszty-körkép óriási sikert aratott.
A festmény később a Londonban a Világkiállításon is bemutatásra került, ám külföldön sokkal kisebb érdeklődés fogadta, így a kiállítás inkább volt költséges, mint sikeres.
Londont követően a festmény 1909-ben került újra haza, ekkor másodszorra is bemutatták, de nem az eredeti helyén.
Elkezdődte ugyanis a Szépművészeti Múzeum építési munkálatai, így a képet egy sokkal rosszabb minőségű épületben tudták csak kiállítani.
Az út Ópusztaszerig
A II. világháborús bombázások következtében a körkép megsérült, ráadásul rengeteg hó és eső érte, ami komoly károkat okozott.
A családnak nem volt lehetősége megmenteni a sérült képet, melyet később méltatlan módon összetekercseltek és egy raktárba száműzve tárolták.
Mikor 1970-ben elkezdték megépíteni az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, megkezdték a körkép restaurálását.
Mivel az építési munkák elakadtak, a restaurálás is csak 1991-ben folytatódhatott, akkor már egy lengyel csoport dolgozott a festményen.
1995-től újra kiállításra került ez a fontos műremek, melyet több ezren látogatnak meg évről évre
</SECTION>
</SECTION>
</SECTION>Forrás: Internet
körkép
Én idén szeretném megnézni.
Én idén szeretném megnézni.
körkép
Tudja valaki hogy fényképezni vagy videókamerázni lehet vagy sem?
Tudja valaki hogy fényképezni vagy videókamerázni lehet vagy sem?
http://www.budapest360.hu/feszty_panoramahu.htm
A körképről készített panorama képet innen meg lehet tekinteni.
Még így is nagy hatással van az emberre, látni pedig "hátborzongató.
A körképről készített panorama képet innen meg lehet tekinteni.
Még így is nagy hatással van az emberre, látni pedig "hátborzongató.
Hasonló témák
