És egy cikk a filmmel kapcsolatban:
Állati fejtörők
Interjú a rendezőnővel „A természet IQ-ja” című filmről.
A Magyarországon 2012 őszén debütáló dokumentumfilm, A természet IQ-ja, arra vállalkozik, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzen Darwin evolúcióelméletének alternatíváiról.
Egy rendhagyó szemléletű könyvvel kezdődött
A film alapjául Hornyánszky Balázs biológus mérnök és Tasi István kulturális antropológus hasonló című könyve szolgált, amely 2002-es első magyarországi megjelenésekor mind a támogatók, mind a kétkedők figyelmet felkeltette és élénk médiavisszhangot váltott ki. A könyvet 2009-ben a Torchlight Publishing adta ki az Egyesült Államokban, ahol a USA Book News versenyében a „Legjobb Könyvek” címet nyerte el a tudomány kategóriában.
A természet IQ-ja az állatvilág ösztönös viselkedési formáiból száz példát tár elénk. Ezek mindegyikére jellemző a magas fokú komplexitás, valamint az, hogy e magatartásformák csak akkor eredményesek, ha a viselkedéslánc minden láncszeme egyidejűleg van jelen. Ha csak egyetlen láncszem is hiányzik, az egész viselkedés működésképtelen. A szerzők ebből azt a logikus következtetést vonják le, hogy az ilyen jellegű viselkedések nem hosszú evolúciós folyamat során alakultak ki, hanem készen jelentek meg.
Toleráns megközelítés
A filmváltozat, melynek írója, rendezője és producere Dr. Danka Krisztina, a könyvhöz képest kissé más megközelítést választ. Nem kínál egyértelmű, kész válaszokat, inkább elgondolkodtatja a nézőket, arra biztatja, gondolják újra, amit az iskolában tanultak. A film második részében az evolúcióelmélet több lehetséges alternatívája is bemutatásra kerül. A rendező a nézőre bízza, hogy vonja le a saját következtetéseit: tanulmányozza a tényeket és érveket, és döntse el, számára merre billen a mérleg.
A film első részében olyan ravasz állatokkal ismerkedünk meg, melyek komoly próbatétel elé állítják Darwint és mai követőit. A vérengző ékszersügér például szinte bármilyen kishalra ráveti magát, a kis tisztogatóhalat azonban békén hagyja. A tisztogatóhal nyugodtan leeszegetheti az ékszersügérről annak hámsejtjeit, sőt: egyenesen a szájába úszhat, hogy kitisztogassa tűhegyes fogait – mégis bántatlanul megússza az esetet.
„Nehéz elképzelni, hogy ez a viselkedés fokozatosan fejlődött volna ki – véli Krisztina. – Ha egy kis tisztogatóhal valamikor arra adta volna a fejét, hogy megkockáztassa az élve felfalatást, nem élte volna túl ezt a vállalkozást, így nem tudta volna az ötletét tovább örökíteni”.
Inkubátor a természetben
Egy másik elképesztő példa a homoki lábastyúk. Ez a fácán méretű madár kizárólag Ausztrália félsivatagos éghajlatán él, ahol nappal rekkenő forróság van, éjszakára viszont lehűl a levegő. A fészkét úgy készíti, hogy először nagyméretű gödröt ás a földbe, azt megtölti száraz levelekkel, majd homokot hord rá. A tojó ebbe a költődombba rakja le a tojásait. A dombban elkezdődnek komposztálódni a levelek, ami hőtermeléssel jár. A hím a csőrét a földbe dugva rendszeresen ellenőrzi a domb hőmérsékletét. A tojások fejlődéséhez a 34 fok az ideális hőmérséklet. A költés ideje alatt a hím a fészek tetején lévő homokmennyiség szabályozásával szorosan e 34 fok körül tartja a költődomb hőmérsékletét.
Mikor a fiókák kikelnek, kiássák magukat a sűrű föld- és levélkupacból, és illa berek, nádak, erek: sose látják többé szüleiket. Amikor viszont eljön az idő, hogy maguk is fészket rakjanak, mégis pontosan tudni fogják, hogy fogjanak hozzá!
„A pontosan beállított és fenntartott hőmérséklet, a hím hőmérőként funkcionáló csőrének anatómiai felépítése, továbbá, hogy a fiókák kiássák magukat a földből, és hogy minden betanítás nélkül maguk is képesek hasonló fészket rakni: ezeknek az elemeknek mind együttesen kell jelen lenniük, és tökéletesen együttműködniük ahhoz, hogy a faj fennmaradhasson” – érvel Krisztina.
A szereplőkről
A film összes példáját szakértők elemzik, különböző nézőpontokból megvitatva, vajon kifejlődhettek-e ezek evolúciós úton, vagy pedig nem.
A szakértők között találjuk az Egyesült Államokból Stanley Salthe zoológus, evolucionista biológust, valamint Michael Cremo-t, a Tiltott régészet című mű szerzőjét; Magyarországról pedig Dr. Jeszenszky Ferenc fizikust, Dr. Farkas Ferenc vegyészmérnököt, valamint A természet IQ-ja című könyv szerzőit: Hornyánszky Balázs biomérnököt és Tasi István kulturális antropológust. Angliából érkezett Ayush Goyal, az Oxfordi Egyetem orvos-biológus kutatója.
„A film javára legyen mondva, hogy a darwini elmélet érvényességét megkérdőjelező egyes megszólalók nem vallási, hanem logikai, tudományos alapon adnak hangot kétségeiknek. Ebből is látszik, hogy nemcsak a teremtéspártiak találnak kivetnivalót az evolúcióelméletben” – állítja Krisztina.
Paradigma (ide-oda) váltás
Krisztina szerint a film a legkülönbözőbb emberek érdeklődésére tarthat számot. Kíváncsiak lehetnek rá azok a spiritualisták, akik eleve kétségeket táplálnak a darwini evolúcióelmélettel szemben, vagy bárki más, aki csak kedveli az állatokat, és szeretne többet megtudni róluk.
A filmrendező maga is lebilincselőnek tartja a témát: „Roppant izgalmasnak tartom a könyv, és a hamarosan megjelenő film felvetéseit. A témával kapcsolatos tájékozódásom során szembesültem azzal, hogy a felvilágosodás és az ipari forradalom során hogyan íródott felül a hagyományos vallásos világkép, hogyan alakult ki egyfajta igény a darwini evolúcióelméletre, és hogy vált általánosan elfogadottá. Úgy érzem, ma, mikor az evolúcióelmélet bástyájának falai repedezni látszanak, hasonló igény mutatkozik a paradigmaváltásra.”
Krisztina azt reméli, hogy filmje még több embert megszólít majd, mint a könyv, és az intelligens nézőt nyitottá teszi az evolúcióelmélet alternatíváinak végiggondolására.
„Manapság kevesebben olvasnak, a filmek és a tv népszerűsége azonban változatlan. Ezért is gondoltuk, hogy a filmmel hosszú távon szélesebb közönséget tudunk megcélozni. Különböző cégektől, szervezetektől és ösztöndíjakból, valamint lelkes önkéntesektől kaptunk anyagi támogatást.”
Hazai és nemzetközi filmpremier
A film előzetese máris nagy érdeklődésnek örvend (www.naturesiqfilm.com; www.iqfilm.hu). A könyv alkotóira való tekintettel a film világpremierére Magyarországon kerül sor, az amerikai kontinensen pedig először 2012. október 30-án, New Yorkban mutatják be, majd egy szervezeteknek (pl. az ENSZ-nek) szóló, illetve néhány nagytradíciójú egyetemen (NYU, Bostoni Egyetem) tartott, keleti parti vetítéssorozatra kerül sor
A filmvetítéseket közönségtalálkozó követi, ahol az érdeklődők feltehetik kérdéseiket a film alkotóinak. A vetítéssorozat 3-4 hétig fut majd. A turné a későbbiekben a nyugati parton és egyes európai országokban is folytatódik.
A készítők tervei szerint körülbelül két hónappal a premiert követően amerikai, majd nemzetközi televízió-csatornák is bemutathatják a filmet.
„Ezzel kapcsolatban még tárgyalunk a tévétársaságokkal – árulja el Krisztina –, de reméljük, hogy nemzetközi szintű nyilvánossághoz jut a film, hiszen minőség és tartalom szempontjából egyaránt globális közönségnek szánjuk, a filmalkotók pedig szintén a világ különböző tájairól (főként Magyarországról, továbbá az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból) szerveződtek egybe. A tv-s bemutatót követően DVD-s és iTune-ról letölthető megjelenést is tervezünk.”
A falak leomlanak
„Tisztában vagyok azzal, hogy a film témájával kapcsolatban eltérő vélemények vannak és lesznek – folytatja Krisztina. – Ugyanakkor azt is remélem, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy megtörjük a témát övező tabut. Manapság óriási nyomás nehezedik például egy olyan tudósra, aki munkája során rá mer kérdezni a darwinizmus egyes alaptételeire. Azonban bizonyára sokan vannak olyanok is, akik nyitottak arra, hogy elgondolkodjanak más lehetséges magyarázatokon. Beszéljünk hát nyíltan ezekről az alternatívákról! Nyissuk meg a párbeszédet az egyetemeken, a televízióban, könyvekben és a nyilvános fórumokon!”
Az evolúcióelméletet korábban is sokan megkérdőjelezték, A természet IQ-ja azonban az állati viselkedés komplexitásának izgalmas leírásával új oldalról közelíti meg a kérdést.
Cégével, a Karuna Productions-zel egyetemben Krisztina reméli, hogy a jövőben is elgondolkodtató, egyedi dokumentumfilmekkel állhat majd elő.
Ha további információt szeretne A természet IQ-ja (Nature’s IQ) című filmről, annak külföldi vetítéseiről, illetve a közönségtalálkozókról, látogasson el a www.naturesiqfilm.com-ra. A Magyarországi fejleményekről pedig a www.iqfilm.hu oldalon tájékozódhat.
← IQ-film az Urániában
Moziplakát →
Állati fejtörők
Interjú a rendezőnővel „A természet IQ-ja” című filmről.A Magyarországon 2012 őszén debütáló dokumentumfilm, A természet IQ-ja, arra vállalkozik, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzen Darwin evolúcióelméletének alternatíváiról.
Egy rendhagyó szemléletű könyvvel kezdődött
A film alapjául Hornyánszky Balázs biológus mérnök és Tasi István kulturális antropológus hasonló című könyve szolgált, amely 2002-es első magyarországi megjelenésekor mind a támogatók, mind a kétkedők figyelmet felkeltette és élénk médiavisszhangot váltott ki. A könyvet 2009-ben a Torchlight Publishing adta ki az Egyesült Államokban, ahol a USA Book News versenyében a „Legjobb Könyvek” címet nyerte el a tudomány kategóriában.
A természet IQ-ja az állatvilág ösztönös viselkedési formáiból száz példát tár elénk. Ezek mindegyikére jellemző a magas fokú komplexitás, valamint az, hogy e magatartásformák csak akkor eredményesek, ha a viselkedéslánc minden láncszeme egyidejűleg van jelen. Ha csak egyetlen láncszem is hiányzik, az egész viselkedés működésképtelen. A szerzők ebből azt a logikus következtetést vonják le, hogy az ilyen jellegű viselkedések nem hosszú evolúciós folyamat során alakultak ki, hanem készen jelentek meg.
Toleráns megközelítés
A filmváltozat, melynek írója, rendezője és producere Dr. Danka Krisztina, a könyvhöz képest kissé más megközelítést választ. Nem kínál egyértelmű, kész válaszokat, inkább elgondolkodtatja a nézőket, arra biztatja, gondolják újra, amit az iskolában tanultak. A film második részében az evolúcióelmélet több lehetséges alternatívája is bemutatásra kerül. A rendező a nézőre bízza, hogy vonja le a saját következtetéseit: tanulmányozza a tényeket és érveket, és döntse el, számára merre billen a mérleg.
A film első részében olyan ravasz állatokkal ismerkedünk meg, melyek komoly próbatétel elé állítják Darwint és mai követőit. A vérengző ékszersügér például szinte bármilyen kishalra ráveti magát, a kis tisztogatóhalat azonban békén hagyja. A tisztogatóhal nyugodtan leeszegetheti az ékszersügérről annak hámsejtjeit, sőt: egyenesen a szájába úszhat, hogy kitisztogassa tűhegyes fogait – mégis bántatlanul megússza az esetet.
„Nehéz elképzelni, hogy ez a viselkedés fokozatosan fejlődött volna ki – véli Krisztina. – Ha egy kis tisztogatóhal valamikor arra adta volna a fejét, hogy megkockáztassa az élve felfalatást, nem élte volna túl ezt a vállalkozást, így nem tudta volna az ötletét tovább örökíteni”.
Inkubátor a természetben
Egy másik elképesztő példa a homoki lábastyúk. Ez a fácán méretű madár kizárólag Ausztrália félsivatagos éghajlatán él, ahol nappal rekkenő forróság van, éjszakára viszont lehűl a levegő. A fészkét úgy készíti, hogy először nagyméretű gödröt ás a földbe, azt megtölti száraz levelekkel, majd homokot hord rá. A tojó ebbe a költődombba rakja le a tojásait. A dombban elkezdődnek komposztálódni a levelek, ami hőtermeléssel jár. A hím a csőrét a földbe dugva rendszeresen ellenőrzi a domb hőmérsékletét. A tojások fejlődéséhez a 34 fok az ideális hőmérséklet. A költés ideje alatt a hím a fészek tetején lévő homokmennyiség szabályozásával szorosan e 34 fok körül tartja a költődomb hőmérsékletét.
Mikor a fiókák kikelnek, kiássák magukat a sűrű föld- és levélkupacból, és illa berek, nádak, erek: sose látják többé szüleiket. Amikor viszont eljön az idő, hogy maguk is fészket rakjanak, mégis pontosan tudni fogják, hogy fogjanak hozzá!
„A pontosan beállított és fenntartott hőmérséklet, a hím hőmérőként funkcionáló csőrének anatómiai felépítése, továbbá, hogy a fiókák kiássák magukat a földből, és hogy minden betanítás nélkül maguk is képesek hasonló fészket rakni: ezeknek az elemeknek mind együttesen kell jelen lenniük, és tökéletesen együttműködniük ahhoz, hogy a faj fennmaradhasson” – érvel Krisztina.
A szereplőkről
A film összes példáját szakértők elemzik, különböző nézőpontokból megvitatva, vajon kifejlődhettek-e ezek evolúciós úton, vagy pedig nem.
A szakértők között találjuk az Egyesült Államokból Stanley Salthe zoológus, evolucionista biológust, valamint Michael Cremo-t, a Tiltott régészet című mű szerzőjét; Magyarországról pedig Dr. Jeszenszky Ferenc fizikust, Dr. Farkas Ferenc vegyészmérnököt, valamint A természet IQ-ja című könyv szerzőit: Hornyánszky Balázs biomérnököt és Tasi István kulturális antropológust. Angliából érkezett Ayush Goyal, az Oxfordi Egyetem orvos-biológus kutatója.
„A film javára legyen mondva, hogy a darwini elmélet érvényességét megkérdőjelező egyes megszólalók nem vallási, hanem logikai, tudományos alapon adnak hangot kétségeiknek. Ebből is látszik, hogy nemcsak a teremtéspártiak találnak kivetnivalót az evolúcióelméletben” – állítja Krisztina.
Paradigma (ide-oda) váltás
Krisztina szerint a film a legkülönbözőbb emberek érdeklődésére tarthat számot. Kíváncsiak lehetnek rá azok a spiritualisták, akik eleve kétségeket táplálnak a darwini evolúcióelmélettel szemben, vagy bárki más, aki csak kedveli az állatokat, és szeretne többet megtudni róluk.
A filmrendező maga is lebilincselőnek tartja a témát: „Roppant izgalmasnak tartom a könyv, és a hamarosan megjelenő film felvetéseit. A témával kapcsolatos tájékozódásom során szembesültem azzal, hogy a felvilágosodás és az ipari forradalom során hogyan íródott felül a hagyományos vallásos világkép, hogyan alakult ki egyfajta igény a darwini evolúcióelméletre, és hogy vált általánosan elfogadottá. Úgy érzem, ma, mikor az evolúcióelmélet bástyájának falai repedezni látszanak, hasonló igény mutatkozik a paradigmaváltásra.”
Krisztina azt reméli, hogy filmje még több embert megszólít majd, mint a könyv, és az intelligens nézőt nyitottá teszi az evolúcióelmélet alternatíváinak végiggondolására.
„Manapság kevesebben olvasnak, a filmek és a tv népszerűsége azonban változatlan. Ezért is gondoltuk, hogy a filmmel hosszú távon szélesebb közönséget tudunk megcélozni. Különböző cégektől, szervezetektől és ösztöndíjakból, valamint lelkes önkéntesektől kaptunk anyagi támogatást.”
Hazai és nemzetközi filmpremier
A film előzetese máris nagy érdeklődésnek örvend (www.naturesiqfilm.com; www.iqfilm.hu). A könyv alkotóira való tekintettel a film világpremierére Magyarországon kerül sor, az amerikai kontinensen pedig először 2012. október 30-án, New Yorkban mutatják be, majd egy szervezeteknek (pl. az ENSZ-nek) szóló, illetve néhány nagytradíciójú egyetemen (NYU, Bostoni Egyetem) tartott, keleti parti vetítéssorozatra kerül sor
A filmvetítéseket közönségtalálkozó követi, ahol az érdeklődők feltehetik kérdéseiket a film alkotóinak. A vetítéssorozat 3-4 hétig fut majd. A turné a későbbiekben a nyugati parton és egyes európai országokban is folytatódik.
A készítők tervei szerint körülbelül két hónappal a premiert követően amerikai, majd nemzetközi televízió-csatornák is bemutathatják a filmet.
„Ezzel kapcsolatban még tárgyalunk a tévétársaságokkal – árulja el Krisztina –, de reméljük, hogy nemzetközi szintű nyilvánossághoz jut a film, hiszen minőség és tartalom szempontjából egyaránt globális közönségnek szánjuk, a filmalkotók pedig szintén a világ különböző tájairól (főként Magyarországról, továbbá az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból) szerveződtek egybe. A tv-s bemutatót követően DVD-s és iTune-ról letölthető megjelenést is tervezünk.”
A falak leomlanak
„Tisztában vagyok azzal, hogy a film témájával kapcsolatban eltérő vélemények vannak és lesznek – folytatja Krisztina. – Ugyanakkor azt is remélem, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy megtörjük a témát övező tabut. Manapság óriási nyomás nehezedik például egy olyan tudósra, aki munkája során rá mer kérdezni a darwinizmus egyes alaptételeire. Azonban bizonyára sokan vannak olyanok is, akik nyitottak arra, hogy elgondolkodjanak más lehetséges magyarázatokon. Beszéljünk hát nyíltan ezekről az alternatívákról! Nyissuk meg a párbeszédet az egyetemeken, a televízióban, könyvekben és a nyilvános fórumokon!”
Az evolúcióelméletet korábban is sokan megkérdőjelezték, A természet IQ-ja azonban az állati viselkedés komplexitásának izgalmas leírásával új oldalról közelíti meg a kérdést.
Cégével, a Karuna Productions-zel egyetemben Krisztina reméli, hogy a jövőben is elgondolkodtató, egyedi dokumentumfilmekkel állhat majd elő.
Ha további információt szeretne A természet IQ-ja (Nature’s IQ) című filmről, annak külföldi vetítéseiről, illetve a közönségtalálkozókról, látogasson el a www.naturesiqfilm.com-ra. A Magyarországi fejleményekről pedig a www.iqfilm.hu oldalon tájékozódhat.
← IQ-film az Urániában
Moziplakát →
-
- "A természet IQ-ja megvilágosító erejû élmény és meggyõzõ példatár mindazok számára, akik egy spirituális paradigmát szeretnének bevezetni a modern tudományba."
Prof. Rajesh Jalnekar, PhD, a Vishwakarma Mûszaki Egyetem tudományos dékánja
