Jézus összetépné a Bibliát
Jézus megjelenésével nem az ószövetségi zsidó próféciák teljesedtek be, hanem Jézus Urunk küldetése = Istentől rendelt feladatának a teljesítésével.
- Érdekes megállapításra jutunk Márk evangéliumának olvasásakor. Meglepetve kell észlelnünk a mai judai- kereszténységünkben ma már csaknem
„Jehovának” (Jahve-nek) nevezett Isten-alak és Jézus Urunk által prédikált „Szerető Mennyei Atya” közötti óriási különbséget.
Nagyon fontos ennek a megállapítása, mert itt - az
„Isten alak”, az
„Isten-fogalom” bemutatásánál kell kezdeni a felvilágosítást is és a tanítást is.
Ugyanis:
Jézus Urunk Szerető Mennyei Atyjának semmi köze nincs ahhoz az „Isten-alakhoz", amelyet a mai judai-kereszténységünk híveinek bemutat. - Mondhatjuk úgy is, hogy ahhoz a „bosszúálló” és „áldozatokat követelő” Istenhez, akinek olyan „kiválasztott népe” van, mely az ő engedélyével....sőt rendeletével halomra gyilkolja a nem a „népéhez” tartozókat, vagyis a nem zsidó népeket.
Jézus a Biblia szerint nem fogadja el a zsidók tanait, sőt megveti azokat. Számtalan esetben kinyilatkozza, hogy a zsidóknak más istenük van!
"Meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok. ” „Én azt beszélem, amit az én Atyámnál láttam, ti is azt cselekszitek azért, amit a ti atyátoknál láttatok. " (János 8:37-38.)
Az evangéliumi szövegben - amit a kereszténység „Isten szavának” tanít - igen feltűnő és meglepő az, hogy Jézus két Atyáról beszél. Különbséget tesz az Ő mennyei Atyja és a zsidók atyja - Jehova - között, akit nem ismert el Istennek az evangéliumi tudósítás szerint, mert így nyilatkozik róla: „
"Ha Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem "
Jézus ekkor mondja ki a lényeget:
„ Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjáról szól, mert hazug és a hazugság atyja. ” (János 8:42-44.)
Aki aztán tovább olvassa ezt az evangéliumi történetet, az látni fogja, hogy a zsidók végül is azt mondják Jézusnak:
„ Te szamaritánus vagy és ördög van benned. ’’ János 8:48.)
Minden estre elég különös, hogy a Jézus tanokat követő kereszténység Bibliájába miként kerül bele Jézus által is "ördög, gyilkosnak, hazugnak nevezett zsidó isten, Jehova és Jahve néven.!
A fenti néhány soron kívül, százával találkozunk a Bibliában olyan állítással, ami még önmagának is ellentmond.
Mégis Isten szavának - mondját a zsidók is és a keresztények is! Nap mint nap azt olvassák a Templomokban. Bizonyított tény, hogy a Bibliába azok a dolgok kerültek, melyeket az Ördögatya fiai fogalmaztak meg, Saul rabbi vezetésével, aki a keresztényeknek Pál apostolként jelenik meg!
Megírja az Ephesusiakhoz írt leveleket, amikor már nagyon is feltételezhető, hogy soha nem járt Kis-Ázsiában, hiszen az Péter Apostol területe volt, az Ő nyelvét beszélő népek lakták!
Különös a damaszkuszi úti pálfordulási történet is, főképpen abból a nézőpontból, hogy Jézus a maga pozitívságával képtelen lett volna egy embert megvakítani! Na meg éppen az Ő Apostolaihoz, a saját népéhez tartott Gallileába!
Pál Jézus tanításait soha nem hallgatta, és a Jézus által az Egyház alapításával megbízott Péter, aki a legtöbbet tartozkodott együtt Jézussal, neki a tanításait mégis elutasítja. KIülönös, hogy Pál és Péter találkozásakor Péter írásainak nyoma veszik! Ezt követően ez az írás átfogalmazódik és bekerül a kanonizált Bibliába!
A dologban csupán az a különös, hogy valaki bejárta Myra-Patara-Ephesus vonalat és elvitte Jézus tanait. Az igaz keresztények bizonyára nem tettek hozzá, vagy vettek el belőle, csak azt adták tovább törvényként, amit a Tanítótól hallottak!
A képen Erhesus főutcája látható
Csakhogy a gyerekeknek van egy Mikulása, aki valójában Szent Miklós püspök. Ez a Püspök részt vesz az
első egyetemes Niceai ( 325-ben) zsinaton, ahol a Biblia irányvonalát és a Szentháromságot meghatározták!
Itt történik egy különleges dolog, ez
a szentéletű püspök 70 éves létére arcon üt egy zsidó papot úgy, hogy darabosra törik a képe! Mára már kiderült, hogy a szentháromságnál, Szent Miklós püspök bejelentette az
" Atya-Anya-Fiú" szentháromságát a szentlélekkel megerősítve! Mire az a bizonyos Arius nevű zsidó pap illetlen szavakkal jellemezte a Szűzanyát és Fiát Jézust. Ekkor csattant el az a hatalmas pofon!
Szent Miklóst börtönbe zárják, majd maga Jézus és a Szűzanya beavatkozására bocsátják szabadon.
Felmerül több kérdés:
- Honnét voltak az Apostolok?
Az apostolok fiatal férfiak voltak, és legtöbbjük a
„pogányok” Galileájából (Máté 4,15) származott.
Gallilea babiloni tartomány volt abban az időben.
-
Babiloniak Szentháromsága még ma is az "Atya-Anya-Fiú"
- Zsidóknál a szentírásuk ( Talmud) szerint a Szűzanyát még most is azokkal a szavakkal illetik, mint 325-ben Arianus! Így hát ezen Saul-Pál rabbinikus akaratára ugyan Jézust kénytelenek voltak a keresztények nyomására elfogadni, hiszen akkor ki alakította volna meg az Egyházat, de Szűzanyát kizárták a Szentháromságból, így lett:
"Atya-Fiú-Szentlélek"
- Mi volt a Magyar pogány vallás szentháromsága?
" Atya-Anya-Fiú" a szentlélekkel megtartva.
Ha ismét eljön Jézus Urunk mint ígérte, akkor a Bibliából nagyon sok lapot kitép majd, vagy talán olyan indulattal tépi össze, mint ahogy a Templom ajtóból a kufárokat ledobálta.
Főképpen ha az alábbi filmet meglátja, amit Magyarországon 2008 év karácsonyán az Ő születésnapján forgattak:
Ezt a filmet mindenkinek látni kell!
Felszólítás Jézus meggyilkolására 2008 Magyar Karácsonyán!
Pál és Jézus tanításainak különbözősége
Pál nem volt Jézus Apostola. A Biblia nevezi csupán apostolnak! Az a Biblia, amit zsidó manipulátorok készítettek elő a világuralmi törekvéseikhez már abban az időben. Sokan felkapják most a fejüket, de hát ezt nem én állítom, hanem csupán idézek az "Isten szavából" , azaz a Bibliából. Amiről azt gondolom, ha egy dolog hamis benne, akkor az egész úgy kérdőjelezhető meg, ahogy van.
Mi Jézus üzenete a Világnak?
Jézus szerint a szeretetet írja szívükbe, a parancsolatot:
János 15,12: Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképpen én szerettelek titeket
Ennek ellentkezője Pál technikájára, ami a megfélemlítés, valószínűleg korábbi életének felfogásából nem bírt kiszakadni, amelyben az Isten félelme volt az uralkodó filozófia. Csakhogy nem a régi vallásának az Istenétől félt, hanem az ő új vallásának az Istenét tette mások számára félelmetessé.
Pál szerint a szenvedés az út nem pedig az igazság megismerése. Azt állítja, hogy Jézus nem az igazság cselekedetei által tekinthető tökéletesnek, hanem a szenvedés és engedelmesség által!
Pálnak legfontosabb a hívők engedelmességének az elérése, még szenvedésük árán is.
Elérkeztünk a hatalmi törelvések felvillanásaihoz:
Pál azt mondja, Jézus szenvedéseinek volt értelme:
5,8: Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet amely által tökéletességre jut:
5,9: És tökéletességre jutván, örök üdvösség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek.
Pál egyházának és tanításának legyen engedelmes minden követője, hogy hasonlóképpen tökéletességre jusson, mint ahogy Jézus tökéletességre jutott az ő engedelmessége által. Nagyon kemény filozófia ez tömegek kihasználásához. Gyakorlatilag elérheti fegyver nélkül azt, hogy hihetetlen hatalom birtokosa legyen, hiszen egyszerűen tudatuknál megfogva a híveket, engedelmességükön keresztül képes óriási uralomra jutni. A többi evilági fejedelemség és királyság persze hatalmukat erőszak által biztosítja. Nincs olyan hatalom a világon, ami le tudná azt a hatalmat győzni, amelyben az állam és az egyház, az erőszak és az engedelmesség vallása összefog.
Pá szerint a feltétel nélküli engedelmesség a törvény, az engedetlenség fiaira pedig Isten haragja fog lesújtani:
Kolossa 3,6: Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira;
Jézus másképp tanít:
Máté 18,21-22: Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is?
Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
A megbocsátás tudományát Pál nem ismeri. Csak az általa kitalált kegyelem és engedelmesség elmélete volt nála a lényeg, elfogadni hit által Krisztus kereszthalálát, meghalni vele együtt a kereszthalálba, és feltámadván vele együtt az isten egyházának való engedelmességre.
Ezért tehát buzgósággal, reménységgel, békességes tűréssel biztatja a benne hívőket, hogy elnyerjék az ígéretet.
Az evangéliumokból láthatjuk, hogy Jézus egész életében nem törekedett papságra, Jézus az igazság beszédét hirdette. Arra sincs jel, hogy szerette volna, ha halála után őt papként tisztelnék. Pál mégis kitalálja ezt a funkciót, hogy egyházában a megfelelő hierarchiát biztos alapokon láthassa. Fel is magasztalja az egek fölé, hogy minden neki legyen alárendelve, mert így minden hatalom indokoltan az ő hatalmának képviselőinek a kezében összpontosítható.
Ki ez a hatalom?
Pál szándéka volt, az által kitalált papi rendnek ne Mózes törvényei legyenek az alapjai, hanem az ígéret, Jézus főpapsága által fog megvalósulni, amikor átemeli az Ó-szövetségből:
8,10: Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem.
Majd a Pál által alapított ( ugyan Jézusa erre Pétert hatalmazta fel!) Egyháznak a székhelye a Vatikán, feje pedig a mindenkori Pápa!
Az egyház pedig a választott papságával ennek a szövetségnek a földi letéteményese lesz örök időkre, mert Jézus főpapsága is örök:
7,23-24: És amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak: De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága
Pál kitalálja a Megváltó, a bűnért való engesztelő áldozat újszerű fogalmát.
Régen ugyanis a bakok és tulkok vére által próbáltak meg kiengesztelést találni a bűneikért, most Pál ennek a mintájára Jézus véréből áldozati szertartást formál, amelyen keresztül juthat be már nem a földi Szent Sátorba, hanem a mennyei, örökkévaló szentélybe.
9,13-14: Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára:
Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.
Pál minden módon azt szeretné beállítani, hogy Jézus halála nem a zsidó hatalom gonoszságának az eredménye, példaképp egyébként a többi világi hatalom számára is a későbbiekben, hanem önkéntes áldozat a világ bűneiért. Tévedése visszavezethető a Mózesi szertartásokra is, ahol alapvetően az volt a szemlélet, hogy:
9,22: És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat
Pál nem tud egyszerűen megbocsátani, neki mindenképp a megbocsátáshoz véráldozat szükséges.
Jézus nem erről beszélt. Kijelentette, hogy megbocsássatok, nektek is megbocsáttatik. Nála nem volt szükséges egy marhát leölni, hogy a megbocsátás megtörténjen. Pál azonban nem kis dolgot használ fel, magát Jézust. Krisztus halála nála egy véráldozat, ami a világ bűneinek az engeszteléséért ontatott ki.
Nem kiskaliberű módosítása a zsidó felelősségnek. Semmi köze nincs Jézus halálához a zsidó papok gonoszságának, hanem egy szimpla áldozati bárány leölését végezték el a világ megmentéséért. Ezek a papok végezték el a legnagyobb jócselekedetet. Ezzel szemben egy tulkot nem kínoznak meg a leölése előtt, de Jézussal megtették. Nem templomba vitték áldozati oltárra, hogy istennek kedves illatul felajánlják, hanem egyenest a Golgotára, ahol nagyon csúnyán keresztre feszítették, gúnyt űztek belőle és megszégyenítették, megalázták!
Isten soha nem várta el, hogy az áldozati állatokat megkínozzák feláldozásuk előtt. Saját fiánál elvárta volna?
Mellékesen a Mózes által megjelölt véráldozatok hivatottak lecserélni a zsidók körül élő népeknél szokásos emberáldozatokat. Hogyha ezt a haladó szellemet tekinteném előbbre lépésnek, akkor Krisztus idejére nem emberáldozattá fajulna vissza az engesztelési eljárás, hanem még az állati áldozatok szükségességét is eltörölték volna.
Pál beismeri, hogy a bakok és bikák vére nem tudja eltörölni a bűnöket. Kijelenti, hogy az Isten égő és bűnért való áldozatokat nem kedvel. Ennek ellenére mégis állítja, hogy Jézus áldozatával a bűnökért áldozva ül az Isten jobbjára. Nem értette meg Pál, hogy az állati áldozatok helyett nem kívánt Isten komolyabb emberáldozatokat, csak azért, hogy tetsszen a véráldozat, hanem a törvénynek való engedelmeskedés lenne, ami tetszett volna akkor Istennek.
A következő igehelyen egy fontos mellészólása van Pálnak:
10,18: A hol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.
Ezen a ponton is kiderül, hogy a Jézus küldetését nem fogta fel, amely lényege pont a megtérés és a bűnök bocsánata volt. Ha pedig Jézus megbocsátást hirdetett, akkor Pál miért hirdet bűnért való áldozatot? Különösen akkor, ha tudja, hogy ahol bűnök bocsánata van, ott nincs többé engesztelő áldozat a bűnökért!
Van további probléma Pál filozófiájában. Kijelentette, hogy Krisztus vére minden bűnért kiontatott, minden bűnt eltörölt. Ugyanakkor azt mo9ndja:
10,26-27 : Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,
Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.
Vagyis nem törölt el minden bűnt Jézus vére, vannak kivételek, a bűnök felét, vagy inkább kilencven százalékát törölte el. Kérdés, hogy mit tekintünk az igazság megismerésére való eljutásnak. Hiábavalóvá teszi a saját maga által kitalált tökéletes véráldozatot, a saját maga által kitalált kivétellel. Kezdi Pál tehát a fenyegetést. Nem érdekli, hogy ellentétbe kerül a megváltási teóriájával, aki vétkezik, kegyelem és megbocsátás nélkül, halálosan megfenyegeti, inkább a halálnál is súlyosabban:
10,28-29: A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal,
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, mellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
Talált további kivételeket, amelyre nem vonatkozik Jézus vérének kiontása. Még sem veszi el a Jézus kereszthalála a világ bűneit?
Tehát könyörtelen fenyegetés Pál politikája:
10,30-31: Mert ismerjük azt, aki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét.
Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.
Miért ez a könyörtelen hang pál részéről? Hogy higgyenek:
10,38: Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
Pál teológiai fejtegetései határozzák meg az Egyház katasztrófáit a történelemben, talán ezért váltak szét az Egyházak, hagyták el az emberek azt, hiszen fenyegető és bosszú álló, valamint a bűnöket megbocsátó, Jehova hozza a Jézuas által megnevezett Mennyei Atya elé!
A hit Páli megfogalmazása:
11,1): A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés
A hit ilyetén megfogalmazása teljesen pontatlan meghatározást takar. A reménylett dolgoknak nincs valósága, némely reménylett dolog valóra fog válni a későbbiekben, némely pedig nem.
A hit lényegében egy bizalom abban, hogy a másik ember a tapasztalatát változatlan módon, őszintén, becsapási szándék nélkül meséli el, ilyenkor az ember hisz abban, hogy amit neki mond, az igaz. Ennél furmányosabban kezelni a hitet, felesleges és félrevezető.
Pál különféle intésekkel halmozza el bennünket.
Engedelmeskedés az elöljáróknak, jótékonykodás, adakozás, vendégszeretet, másokért imádkozás. Mert ha valaki magáért imádkozna, talán véletlenül kapcsolatba kerül Istennel és kiderül, hogy nem is Pál tanításait kellene követnie, hanem Jézus és a Bibliából kitiltott apostolok szeretet üzenetére van az embereknek szülsége.
Gyere hát Jézus Ur és tegyél ismét igazságot, mert itt most nagyon sokan visszaélnek a Te szereteteddel, a Mi Urunktól hozott szavaiddal. A Te szolgálóidnak kikiáltott papok közül maguk is sokan tolvajokká váltak, sikkasztanak, ha pedig szólunk nekik, úgy maga a Vatikán védi meg őket! Intésed ellenére halmoznak felémérhetetlen vagyonokat, míg a nyájad Uram éhen hal, ők pedig bűmbocsánattal feloldják a minket kirablókat, hajléktalanná tevőinket, gyilkosainkat.
Nem szólnak, hanem az ördög mögé állnak jussot követelnek a hallgatásért, majd cinikusan a szegénységben elmultak zsebét forgatják ki, a hozzád útra bocsáttásakor.
