Mit olvastál utoljára ?

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

nemevid

Állandó Tag
Állandó Tag
Lynn Barber: Egy lányról-t
pozitív csalódás volt, mert azt hittem valami romantikus sztori lesz, erre egy szarkasztikus, nagyon okos és jó humorú újságírónő önéletrajzi regénye, fél nap alatt letudtam : szóval ajánlani tudom mindenkinek :)
 

cipimanó

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Tudnátok nekem tanácsot adni? Az E-BOOK és a KINDLE fórumokat rendszeresen olvasgattam. Most ha be akarok lépni, azt írja ki, hogy nem rendelkezem az oldalak eléréséhez megfelelő jogosultsággal. Lenne valakinek valamilyen ötlete, hogy miért kapom ezt az üzenetet? Köszönöm!
Írjál a "Problémád van a fórum kezeléssel? írd ide..." fórumra segítenek.
 

Disester

Állandó Tag
Állandó Tag
Olvastam Monica Murphy első könyvét (Heti csaj) ami tetszett.
Nagyon örülnék, ha a "Második esély pasi"-t is el tudnám olvasni.
De még nem találtam feltöltve.
 
Utoljára módosítva:

telaci

Állandó Tag
Állandó Tag
(az utolsó három -- nem egy ...)
Előbb két életrajz az MKK Portré sorozatból : Peter Schneidertől Sigmund Freund és Jörg Rademachertől Oscar Wilde . Igaz, hogy lassan már 15 éves könyvek, de ebben a kategóriában ennyi még nem számít ... (Az eredeti, német könyvek is 1999-es és 2000-es kiadásúak.) A Freund-életrajz ragyogó, elvégre ők, a németek az autentikus források ebben a témában; jobban ismerik és jobban tanítják Freundot, mint az osztrákok ... A másiknál kissé furcsa a sok Németországra utalás, és az ottani utóélet (főleg színházi) több évtizedre visszamenő felemlegetése -- hiszen Wilde ír születésű volt, viszont angol íróként lett ismert, és sokban kötődött Görögországhoz, Olaszországhoz és Franciaországhoz, elvégre egyik legnagyobb sikerét, a Salomét eredetileg francia nyelven írta -- viszont az életút értékelése közelebb áll a "magyar normákhoz", mint ahogyan akár Londonban, akár Dublinban kezelik, a mai napig ...
A mostani, amit még nem is fejeztem be, egy még régebbi (1979-es eredeti, magyarul 1981-ben jelent meg) : Dieter Nolltól a Kippenberg . Először még frissen olvastam, "divatkönyvként", valamikor az 1980-as évek elején -- emlékszem, mennyire irigyeltük az NDK-s mérnököket-kutatókat a náluk akkor már mindenki számára elérhető technikai eszközök és az életkörülményeik miatt -- majd úgy 15 évenként újra és újra elolvastam. Még ma sem hat zavaróként a szocialista környezet és az ebből fakadó napi problémák, jobban leköti az embert a cselekményszövés ..
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére