Befejeztem J. M. Arguedastól a Mély folyókat ... Papír-könyv, nem is tudom, megjelent-e valaha is ebook formában ... Magáról az íróról -- azt hiszem, joggal -- a legszebben, legérthetőbben, legköltőibben egy másik nagyság, María Vargas Llosa nyilatkozott:
... José María Arguedas az első író, aki bevezet minket az indián kultúra legbelső rejtekeibe, és feltárja előttünk az indián teljes lelki gazdagságát és sokrétűségét, mégpedig olyan elevenen és közvetlenül, ahogy arra csak az irodalom képes ...
... Azzal, hogy különböző helyzetekben mutatja be az indiánokat, hogy felfedi a fehér emberhez való viszonyuk igazi értelmét, hogy feltárja az indián lélek mélyén rejtőző álmok és vágyak világát, Arguedas valójában minden szükséges támpontot megad, hogy megértsük ezt a népet, és közel kerüljünk hozzá ...
... Legelsősorban azt köszönhetjük neki, hogy úgy tudta kifejezni az indiánokat, amilyenek a valóságban : sokoldalú lényeknek. Vagyis szituációba ágyazta a bennszülötteket, változó földrajzi és társadalmi keretbe, amely érthetővé teszi viselkedésüket. Ezért jut olyan nagy szerephez Arguedas műveiben a természeti környezet : szenvedélyes festője ő az Andok flórájának, faunájának, fényeinek, levegőjének ...
... A Mély folyók elsősorban az Andok tájairól szól : ihletett költői vallomás az Andok földjéről ...
És magával ragadó, európai aggyal felfoghatatlan élményt közvetít a tifusz-járvány leírása is ...
[csak megjegyzésként, érthetőbbé téve a sztorit annak, aki nem ismeri az írót] A regény Peruban játszódik, részben önéletrajzi ihletésű, kecsua-spanyol félvér főszereplője tizenéves, egy bentlakásos egyházi kollégium lakója, miközben egyetlen hozzátartozója, apja többszáz mérföldes kereskedelmi utakat jár be (gyalogosan) a XX. század elejének kolonialista, mélyen vallásos hegyi falvaiban ...