Robin Cook: Halálcsapda
Hát… nem volt az igazi. Az ötlet jó volt, de amúgy tipikus Robin Cook könyv, nem mutatott semmi újat a korábbiakhoz képest. Kár, mert amúgy kedvelem ezt a párost, de ez nekem túlságosan ismerősre és kiszámíthatóra sikerült.
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Sötét, reménytelen világba visz minket a regény, a Föld maradványain tengeti életét ami az emberiségből itt maradt, és olyan kérdéseket feszeget, amin szerintem a többség legalább egyszer elgondolkodik. Ki vagyok én? Mi vagyok én? Valós-e a valóság? Ki a másik? Mi a másik?
Elsőre furcsa volt, hogy mennyire ragaszkodnak az emberek az állatokhoz, akár igaziak, akár másolatok, mégis mennyire ellene vannak az androidoknak. Aztán megértettem (vagy legalábbis a magam módján értelmeztem): ahogy Irmgard is mondja, az empátia a lényeg. A radioaktív porban pusztuló világban az ember kétségbeesetten keresi az emberséget.
Megrázó, felkavaró könyv. Mélyen elgondolkodtató, és mindenképpen újraolvasós!
Michael Connelly: Az igazság ára
Igazából bíztam benne, hogy ha már a Bosch sorozattal nem alakult jól a kapcsolatom, hátha Haller jobban ízlik. Hát… maradjunk annyiban, hogy nem lopta be magát a szívembe.
A könyv első kétharmada nekem száraz, tényszerű, rendszeresen ismétli önmagát, és lassan halad. Az utolsó harmadára indul be, a legvége egészen lendületes. Az utolsó pár fejezet kifejezetten tetszett, ami előtte volt, azon viszont meg akartam halni, annyira kínlódtam.
Kár, mert amúgy maga a történet jó (lenne).