Nem mondhatni, hogy sokat totojázott a 45. amerikai elnök: a pont egy héttel ezelőtti beiktatása után pár perccel már be is jelentett egy intézkedést.
Azóta tudjuk, kivizsgáltatná a választást, katonai törvénykezést vezetne be Chicagóban, ráadásul általa ismerkedhettünk meg az alternatív tény fogalmával. És ez nem minden. Az amerikaiak sok más mellett a tacójuk és az avokádójuk miatt is dühösek Trumpra.
Amióta mérik, azaz az ötvenes évek óta, amerikai elnök nem kezdett ilyen alacsony népszerűséggel. A Gallup mérése szerint ugyanis Donald Trump 45 százalékon indított, míg például Barack Obama 2009-ben 67 százalékkal költözött be a Fehér Házba. Ettől még Trump lehetne akár jó elnök is. Első elnöki hete azonban sokkal inkább nyugtalanító, mint biztató jeleket hozott.
Nézzük előbb csak az apróbbakat: Trump szóvivője saját jelszavát twittelte ki, maga az elnök pedig gmailes postafiókot adott meg Twitter-fiókjának biztonsági elérhetőségéért, bár ezt később átvitték a biztonságos Fehér Ház-mailtartományba. Közben biztonsági szakértők kritizálják, hogy még mindig a civil androidos telefonját használja, stábjában pedig sokak használnak privát e-mail-címeket. Eközben Orwell 1984-e vezeti az amerikai könyveladási listákat.
Foglaljuk össze azonban Trump első hetének kvintesszenciáját:
- Bevezette a közbeszédbe az alternatív tény fogalmát, ami a hazugság eufemisztikus megnevezése.
Rakétavédelmi rendszert épít ki az Iránból és Észak-Koreából érkező esetleges támadások ellen – ez a hír a beiktatása után percekkel már kint volt a Fehér Ház honlapján.
- Bejelentette, hogy kivonul a Csendes-óceáni Partnerség (TTIP) kereskedelmi megállapodás tárgyalásából, amit Kanada úgy kommentált: akkor az egész terv halott. Újratárgyalná, Amerikának kedvezőbb feltételekért az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTA-t is.
- Aláírt egy rendeletet, amely alapján az Obamacare visszavonásán dolgozik, ezzel Trump a biztosítók helyzetén könnyít egyelőre, bár az egész törvényt csak a Kongresszus vonhatja vissza. Trump terveiről még nem tudni, korábban arról beszélt, azt akarja, hogy mindenkinek legyen biztosítása, ami a republikánus állásponttal szembemegy.
- Kitöröltette a Fehér Ház honlapjáról a globális felmelegedésről, LMBTQ-ról és állampolgári jogokról szóló híreket.
- Olyan rendeletet fogadott el, amely megtiltja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek családtervezéssel foglalkoznak és ügyfeleik számára az abortuszt is lehetőségként említik, szövetségi támogatásban részesüljenek. Ezeknek a csoportoknak választaniuk kell: továbbra is részesülni kívánnak szövetségi juttatásban és semmilyen formában nem említik az abortusz lehetőségét az általuk segített nők számára, vagy pedig más források után néznek.
- Elkezdte a felkészülést a falépítésre mexikói határon, azaz hónapokon belül elkezdődhet az amerikai gyoda építése. A fal építését a mexikói árukra kivetett 20 százalékos importvámból fedezné, bár nem sokkal azután, hogy ez az ötlet napvilágot látott, azt már csak az egyik lehetőségként sorolták fel. Főleg, miután kiderült, hogy az amerikaiak kibuktak, amiért a tacójuk és az avokádójuk jelentősen megdrágulna. Mexikó amúgy közölte: nem akarja megfizetni a falat.
- Megkezdte a muszlim bevándorlás előkészületeit – Trump szerint nem tiltás, csak szigorítás várható bizonyos országokra nézve. A tervek szerint felfüggesztik bizonyos országokból, mint pl. Szíria a menekültek beengedését, valamint a vízumkiadást is.
- Újraindította a Dakota Access Pipeline olajvezeték programot, amit a tiltakozások hatására Obama felfüggesztett. Trump ráadásul egy másik olajvezeték hibernált megépítését is kilátásba helyezte. "Nagy általánosságban környezetvédő vagyok", mondta az elnök, de nyomban közölte is: "most azonban teljesen a lovak közé van dobva a gyeplő". A Dakota Access Pipeline ellen hatalmas, ezreket érintő tiltakozás zajlott többek közt a meskwaki és dakota indián törzs leszármazottai körében, mert a tervezett csővezeték nyomvonala egykor szent földjeiken vezet át. És akkor a környezetvédelmi aggályokról még nem beszéltünk.
- Szájkosarat rakott azon állami tudósokra, akik a globális felmelegedés eredményeit szeretnék közzétenni, befagyasztotta a támogatásokat és kifizetéseket.
- Belengette, hogy Chicagóban bevezetik a hadiállapotot a városban uralkodó közbiztonság, és a romló bűnügyi statisztikák miatt. 2017 első 22 napján ugyanis 40 gyilkosság történt a városban.
- James Comey FBI-igazgató maradhat a posztján, véletlenül épp ő segítette Trumpot az kampányban Hillary Clinton e-mail-szerverei ügyének felmelegítésével.
Trump színre lépése is beindított pár folyamatot: lemondott a külügyminisztérium vezető diplomatáinak zöme, miközben a külügyminiszter-jelölt Rex Tillerson az épületben tárgyalt. James Mattis védelmiminiszter-jelölt pedig sietett megnyugtatni Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt arról, hogy Amerikának fontos a NATO, mert Trump a kampányban ezzel ellentétes kijelentéseket tett.
© AFP / Nicholas Kamm
Tervekkel is jól áll Trump: kivizsgálná a választást, szerinte 3-5 millió illegális szavazat lett leadva. Még mindig nem kizárt, hogy átköltözteti az USA izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jerzsálembe, ami akár azzal is járhat, hogy a palesztinok visszavonják Izrael elismerését, ezzel 25 év palesztin-izraeli békefolyamata mehet a kukába.
A New York Post publicisztikája szerint Trump az amerikai nemzetállamiságot nyomatékosítja. De a jó amerikai nacionalizmus nemcsak a nép jelentőségének, hanem az ország történelmének, intézményeinek és alapelveinek jelentőségének kiemelését is jelenti (Trump azt mondta, Washingtonból a hatalmat visszaadja a népnek). Utóbbi értékek viszont feltűnően hiányoznak Trump retorikájából, és feltehetően a világlátásából is. A beiktatási beszédében egy szóval sem említette a demokráciát, amit főleg az orosz média értékelt.
Dercsényi Dávid
Azóta tudjuk, kivizsgáltatná a választást, katonai törvénykezést vezetne be Chicagóban, ráadásul általa ismerkedhettünk meg az alternatív tény fogalmával. És ez nem minden. Az amerikaiak sok más mellett a tacójuk és az avokádójuk miatt is dühösek Trumpra.
Amióta mérik, azaz az ötvenes évek óta, amerikai elnök nem kezdett ilyen alacsony népszerűséggel. A Gallup mérése szerint ugyanis Donald Trump 45 százalékon indított, míg például Barack Obama 2009-ben 67 százalékkal költözött be a Fehér Házba. Ettől még Trump lehetne akár jó elnök is. Első elnöki hete azonban sokkal inkább nyugtalanító, mint biztató jeleket hozott.
Nézzük előbb csak az apróbbakat: Trump szóvivője saját jelszavát twittelte ki, maga az elnök pedig gmailes postafiókot adott meg Twitter-fiókjának biztonsági elérhetőségéért, bár ezt később átvitték a biztonságos Fehér Ház-mailtartományba. Közben biztonsági szakértők kritizálják, hogy még mindig a civil androidos telefonját használja, stábjában pedig sokak használnak privát e-mail-címeket. Eközben Orwell 1984-e vezeti az amerikai könyveladási listákat.
Foglaljuk össze azonban Trump első hetének kvintesszenciáját:
- Bevezette a közbeszédbe az alternatív tény fogalmát, ami a hazugság eufemisztikus megnevezése.
Rakétavédelmi rendszert épít ki az Iránból és Észak-Koreából érkező esetleges támadások ellen – ez a hír a beiktatása után percekkel már kint volt a Fehér Ház honlapján.
- Bejelentette, hogy kivonul a Csendes-óceáni Partnerség (TTIP) kereskedelmi megállapodás tárgyalásából, amit Kanada úgy kommentált: akkor az egész terv halott. Újratárgyalná, Amerikának kedvezőbb feltételekért az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTA-t is.
- Aláírt egy rendeletet, amely alapján az Obamacare visszavonásán dolgozik, ezzel Trump a biztosítók helyzetén könnyít egyelőre, bár az egész törvényt csak a Kongresszus vonhatja vissza. Trump terveiről még nem tudni, korábban arról beszélt, azt akarja, hogy mindenkinek legyen biztosítása, ami a republikánus állásponttal szembemegy.
- Kitöröltette a Fehér Ház honlapjáról a globális felmelegedésről, LMBTQ-ról és állampolgári jogokról szóló híreket.
- Olyan rendeletet fogadott el, amely megtiltja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek családtervezéssel foglalkoznak és ügyfeleik számára az abortuszt is lehetőségként említik, szövetségi támogatásban részesüljenek. Ezeknek a csoportoknak választaniuk kell: továbbra is részesülni kívánnak szövetségi juttatásban és semmilyen formában nem említik az abortusz lehetőségét az általuk segített nők számára, vagy pedig más források után néznek.
- Elkezdte a felkészülést a falépítésre mexikói határon, azaz hónapokon belül elkezdődhet az amerikai gyoda építése. A fal építését a mexikói árukra kivetett 20 százalékos importvámból fedezné, bár nem sokkal azután, hogy ez az ötlet napvilágot látott, azt már csak az egyik lehetőségként sorolták fel. Főleg, miután kiderült, hogy az amerikaiak kibuktak, amiért a tacójuk és az avokádójuk jelentősen megdrágulna. Mexikó amúgy közölte: nem akarja megfizetni a falat.
- Megkezdte a muszlim bevándorlás előkészületeit – Trump szerint nem tiltás, csak szigorítás várható bizonyos országokra nézve. A tervek szerint felfüggesztik bizonyos országokból, mint pl. Szíria a menekültek beengedését, valamint a vízumkiadást is.
- Újraindította a Dakota Access Pipeline olajvezeték programot, amit a tiltakozások hatására Obama felfüggesztett. Trump ráadásul egy másik olajvezeték hibernált megépítését is kilátásba helyezte. "Nagy általánosságban környezetvédő vagyok", mondta az elnök, de nyomban közölte is: "most azonban teljesen a lovak közé van dobva a gyeplő". A Dakota Access Pipeline ellen hatalmas, ezreket érintő tiltakozás zajlott többek közt a meskwaki és dakota indián törzs leszármazottai körében, mert a tervezett csővezeték nyomvonala egykor szent földjeiken vezet át. És akkor a környezetvédelmi aggályokról még nem beszéltünk.
- Szájkosarat rakott azon állami tudósokra, akik a globális felmelegedés eredményeit szeretnék közzétenni, befagyasztotta a támogatásokat és kifizetéseket.
- Belengette, hogy Chicagóban bevezetik a hadiállapotot a városban uralkodó közbiztonság, és a romló bűnügyi statisztikák miatt. 2017 első 22 napján ugyanis 40 gyilkosság történt a városban.
- James Comey FBI-igazgató maradhat a posztján, véletlenül épp ő segítette Trumpot az kampányban Hillary Clinton e-mail-szerverei ügyének felmelegítésével.
Trump színre lépése is beindított pár folyamatot: lemondott a külügyminisztérium vezető diplomatáinak zöme, miközben a külügyminiszter-jelölt Rex Tillerson az épületben tárgyalt. James Mattis védelmiminiszter-jelölt pedig sietett megnyugtatni Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt arról, hogy Amerikának fontos a NATO, mert Trump a kampányban ezzel ellentétes kijelentéseket tett.
© AFP / Nicholas Kamm
Tervekkel is jól áll Trump: kivizsgálná a választást, szerinte 3-5 millió illegális szavazat lett leadva. Még mindig nem kizárt, hogy átköltözteti az USA izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jerzsálembe, ami akár azzal is járhat, hogy a palesztinok visszavonják Izrael elismerését, ezzel 25 év palesztin-izraeli békefolyamata mehet a kukába.
A New York Post publicisztikája szerint Trump az amerikai nemzetállamiságot nyomatékosítja. De a jó amerikai nacionalizmus nemcsak a nép jelentőségének, hanem az ország történelmének, intézményeinek és alapelveinek jelentőségének kiemelését is jelenti (Trump azt mondta, Washingtonból a hatalmat visszaadja a népnek). Utóbbi értékek viszont feltűnően hiányoznak Trump retorikájából, és feltehetően a világlátásából is. A beiktatási beszédében egy szóval sem említette a demokráciát, amit főleg az orosz média értékelt.
Dercsényi Dávid
