Csak öt év után adnának szociális támogatásokat a külföldieknek az osztrákok.
Ha elveszted a munkádat, menj haza
Az osztrák szociális rendszer "bevándorlóinak" megállítása érdekében csak öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter, aki erről az Österreich című lap vasárnap megjelent számában beszélt. Kurz úgy vélte, hogy amennyiben valaki elveszti a munkáját, vissza kellene utaznia származási uniós országába, vagy egy másik tagállamba, ahol munkát talál.
Javaslata szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. Lapértesülések szerint Ausztria évente 250 millió eurót fizet külföldön élő gyerekek után.
A magyarok ma a második legnagyobb létszámú vendégmunkás-csoportot alkotják Ausztriában a németek után.
Az Ausztriában élő uniós állampolgárok megkapták a támogatást akkor is, ha csak rövid ideig dolgoztak az országban. Az újság szerint az Ausztriában élő munkanélküli kelet-európaiak száma 2011 óta 200 százalékkal, ötvenezerre nőtt.
Először befizetés, aztán kifizetés
Kurz szerint az uniónak a fontos témákkal kellene foglalkoznia ahelyett, hogy "beleavatkozva" a szociális és egészségügyi rendszer kérdéseibe. Ugyanakkor kijelentette: elismeri a személyek unión belüli szabad áramlását.
"Az Európán belüli szabad munkavállalás nagy dolog, de a hiányosságokat ellensúlyozni kell" - idézte a minisztert a Kronen Zeitung című osztrák lap. Úgy vélte, hogy a szociális rendszer akkor működik jól, ha befizetést követően folyósítják az ellátást. Kurz szerint az uniónak át kell engednie a szociális támogatások rendszerének szabályzását a tagállamoknak.
A munkanélküliek harmada nem is osztrák
Hány magyar dolgozik Ausztriában?
A legfrissebb adatok szerint minden korábbinál több magyar dolgozik Ausztriában - a témával mélyebben foglalkozó cikkünk hétfőn reggel jelenik meg a Privátbankár.hu-n!
A Kronen Zeitung által bemutatott adatok szerint 2014-óta 105 ezerről 170 ezerre nőtt az uniós országokból érkező munkavállalók száma Ausztriában. A lap által közölt számok alapján a munkanélküliek harminc százaléka nem osztrák állampolgárságú, közülük 50 ezren uniós tagállamból érkeztek Ausztriába.
Az osztrák kormánykoalíció február végén a munkahelyteremtést és a helyi munkaerő foglalkoztatását ösztönző intézkedésről állapodott meg. Eszerint meghatározott ideig felére csökkentenék a bizonyos alkalmazottak után befizetendő költségeket. Az intézkedés célja továbbá, hogy a jövőben nem engednének be olcsó munkaerőt az országba. Az intézkedés júliustól léphet életbe.
Inkább örülniük kellene a bevándorlóknak?
Christian Kern osztrák kancellár januári programadó beszédében azt javasolta, hogy azon országokból érkező munkavállalók, amelyek átlagos bérszintje nem éri el az osztrák jövedelem nyolcvan százalékát, csak akkor kaphassanak munkát Ausztriában, amennyiben nem áll rendelkezésre hazai munkaerő. A visegrádi országok bécsi nagykövetei akkor közösen reagáltak a felvetésre. Azt írták: az Ausztriában élő külföldi munkavállalók által befizetett járulékok összege kétszer annyi, mint az általuk igénybe vett juttatások. Ebből az következik, hogy Ausztria nemcsak, hogy nem visel költségeket a külföldi munkavállalókkal összefüggésben, hanem még nyeresége is származik belőlük
Ha elveszted a munkádat, menj haza
Az osztrák szociális rendszer "bevándorlóinak" megállítása érdekében csak öt év után folyósítaná a külföldieknek juttatható szociális támogatást Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter, aki erről az Österreich című lap vasárnap megjelent számában beszélt. Kurz úgy vélte, hogy amennyiben valaki elveszti a munkáját, vissza kellene utaznia származási uniós országába, vagy egy másik tagállamba, ahol munkát talál.
Javaslata szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. Lapértesülések szerint Ausztria évente 250 millió eurót fizet külföldön élő gyerekek után.
A magyarok ma a második legnagyobb létszámú vendégmunkás-csoportot alkotják Ausztriában a németek után.
Az Ausztriában élő uniós állampolgárok megkapták a támogatást akkor is, ha csak rövid ideig dolgoztak az országban. Az újság szerint az Ausztriában élő munkanélküli kelet-európaiak száma 2011 óta 200 százalékkal, ötvenezerre nőtt.
Először befizetés, aztán kifizetés
Kurz szerint az uniónak a fontos témákkal kellene foglalkoznia ahelyett, hogy "beleavatkozva" a szociális és egészségügyi rendszer kérdéseibe. Ugyanakkor kijelentette: elismeri a személyek unión belüli szabad áramlását.
"Az Európán belüli szabad munkavállalás nagy dolog, de a hiányosságokat ellensúlyozni kell" - idézte a minisztert a Kronen Zeitung című osztrák lap. Úgy vélte, hogy a szociális rendszer akkor működik jól, ha befizetést követően folyósítják az ellátást. Kurz szerint az uniónak át kell engednie a szociális támogatások rendszerének szabályzását a tagállamoknak.
A munkanélküliek harmada nem is osztrák
Hány magyar dolgozik Ausztriában?
A legfrissebb adatok szerint minden korábbinál több magyar dolgozik Ausztriában - a témával mélyebben foglalkozó cikkünk hétfőn reggel jelenik meg a Privátbankár.hu-n!
A Kronen Zeitung által bemutatott adatok szerint 2014-óta 105 ezerről 170 ezerre nőtt az uniós országokból érkező munkavállalók száma Ausztriában. A lap által közölt számok alapján a munkanélküliek harminc százaléka nem osztrák állampolgárságú, közülük 50 ezren uniós tagállamból érkeztek Ausztriába.
Az osztrák kormánykoalíció február végén a munkahelyteremtést és a helyi munkaerő foglalkoztatását ösztönző intézkedésről állapodott meg. Eszerint meghatározott ideig felére csökkentenék a bizonyos alkalmazottak után befizetendő költségeket. Az intézkedés célja továbbá, hogy a jövőben nem engednének be olcsó munkaerőt az országba. Az intézkedés júliustól léphet életbe.
Inkább örülniük kellene a bevándorlóknak?
Christian Kern osztrák kancellár januári programadó beszédében azt javasolta, hogy azon országokból érkező munkavállalók, amelyek átlagos bérszintje nem éri el az osztrák jövedelem nyolcvan százalékát, csak akkor kaphassanak munkát Ausztriában, amennyiben nem áll rendelkezésre hazai munkaerő. A visegrádi országok bécsi nagykövetei akkor közösen reagáltak a felvetésre. Azt írták: az Ausztriában élő külföldi munkavállalók által befizetett járulékok összege kétszer annyi, mint az általuk igénybe vett juttatások. Ebből az következik, hogy Ausztria nemcsak, hogy nem visel költségeket a külföldi munkavállalókkal összefüggésben, hanem még nyeresége is származik belőlük
