Már bocs, de én ha nem vagyok is atomtudós, itt élek az USA-ban, és úgy látszik ragadt rám valami itt a koszon kívül is (kosz amúgy sincs errefelé sok): és ez amiből egy morzsa rám ragadt, az üzleti érzék!
Elsősorban azért tetszik ez a poszt, mert mellébeszélsz.
Ugyanis amire válaszolsz, az arról szólsz, hogy Te leszólod az én hozzáértésemet azért... mert pontosan azt írtam, amit Te.
Mindegy, van ilyen ember is, nem gond...
Na, akkor nézzük még ezeket is:
—Az urán rohadt drága, pláne a feldolgozása.
—A kiégett fűtőelemek tárolása csillagászati összeg, Magyarországon nincs is neki kiépített hely hosszú távra, a ruszkik drága pénzért vállalják a tárolását, de odáig eljuttatni is vonaton vagy akármin balesetveszélyes.
—Az atomerőmű megépítése is messze drágább mint a szélfarmoké, már amiatt is mert az atomerőműt vagy megépíted a maga teljességében vagy nem, ami sokba kerül egyszerre, a szélfarmokat viszont lehet apránként építeni, mindig annyi szélkereket amennyire épp pénz van.
—Az igaz hogy a szél nem fúj mindig. De erre egy üzletember így gondolkodik, figyelj:
Lehet, hogy nem tűnt fel neked, de a kapitalista világban is vannak atomerőművek. Ezt most attól függetlenül mondom, hogy állást foglalnék ellenük vagy mellettük.
A legnagyobb atomerőmű kapacitással az USA rendelkezik, ahol a jelek szerint úgy gondolod, hogy idióták élnek. Hidd el, ha nem lenne semmi értelme, ők sem csinálnák.
A világ legnagyobb atomerőműve Kanadában van, ami szintén nem egy elmaradott kommunista ország.
Európában a franciáknak van rengeteg atomerőműve.
Szóval, én nem lennék ennyire meggyőződve arról, hogy marhaság. Persze, vannak hátrányai és hosszútávú következményei, de valahogy ki kell elégíteni az energia/áram igényt. És pillanatnyilag ez a megoldás van rá.
—A szél valóban nem fúj mindig, de olyan rém ritka hogy az ország területén sehol se fújjon. Tegyük fel (itt e kérdésről hogy mi mennyi, az üzletember megkérdi a szakembereket) hogy az országban egy évben Z napon át fúj nagy átlagban olyan erős szél, hogy vele K mennyiségű jó helyre állított szélkerék megtermelje a kimért szükséges X megawattot. Tehát szükségünk van K darab szélkerékre. Ez azonban csak egy nagyon optimális minimum, ennél több kell. A szakemberek szerint (meteorológusok stb) a fentebb említett Z napon kívül még van ZZ mennyiségű olyan nap amikor az ország teljes területén nem fúj ugyan elegendő szél, de 70 százalékos valószínűséggel az ország legalább egyharmadán fúj eléggé erős szél!.....
Ez pontosan így van. De biztos vagy abban, hogy tudod, hogy ez milyen irtózatosan sok szélkereket eredményezne? Ha Paksot ki akarod váltani, ami most 2000 MW, ahhoz 1000 db 2 MW-os szélkerék kellene. De, mivel jól látod hogy ennél többet kell letelepíteni, 3-4 ezer darabról beszélsz. Ha pedig hirtelen kiesik 2000 MW teljesítmény, akkor nem fogsz tudni hipp-hopp, 0 másodperc alatt (mert azonnal kell a pótlás, nem lehet várni meg alkudozni) venni ennyi áramot, mert egyik ország sem épít csak úgy akkora tartalék kapacitásokat, hogy hátha majd kell valakinek. Mert ők üzletemberek, és nem fognak erőműveket építeni helyettünk, évi 2 hét fogyasztásért. Főleg, ha írod, hogy a két hét is túl van becsülve részedről.
Emellett, a többletenergiával megtehetjük azt is mint amit jelenleg is tesznek az atomerőműveknél: vizet szivattyúznak magas medencékbe. Ezzel később ha nincs, vízerőművet hajthatunk meg.
Igen, ez egy jó elméleti lehetőség. De pillanatnyilag erre nem vagyunk felkészülve, plusz nem veszteség mentes a buli. Ráadásul, amikor felszivattyúzzuk a vizet, és valóban nagyban csináljuk, akkor csökken a vízszint, amikor meg leengedjük, akkor egy kisebb árhullámot indítunk el. Ez önmagában azt is jelenti, hogy árvíz veszélyes időszakokban ez a módszer nem működtethető.
Továbbá, a szélcsendes napok energiaigényét pótolni lehet legalább részben napelemekkel is. Kezdjük azzal, ilyenekkel beborítható a szélerőművek összes póznája is, talán a lapátjaik is (bár utóbbiban nem vagyok biztos), szóval még hely se kell annyi mint hiszik.
Ez nem igazán opció. A póznák kör keresztmetszetűek, erre csak vékony rétegű napelemet lehet feltenni, annak meg 10% körüli a hatásfoka akkor ha pontosan szembe néz a nappal. A pózna gyakorlatilag függőleges (3-5° hajlásszöge lehet), és az elég ritkán áll pontosan szemben a nappal, gyakorlatilag csak napkeltekor és napnyugtakor. A lapátokra is lehetne tenni, de nehéz róla lehozni, mert elektromosan kellene csatlakozni egy forgó testhez, ami óriási hibalehetőség. Ráadásul, lehet hogy nem figyelted meg, de a szél nem a Nap felől fúj, ezért nem 100% a valószínűsége annak, hogy a szárnyak ideális szögben állnak a naphoz, és nem éppen háttal. Ráadásul a szélkerék teljesítmény szabályozása a szárnyak elfordításával történik, ami ismét zavaró tényező.
Tudom, most azzal jössz hogy drága. Igen, AZ! Kurvadrága! De MIÉRT drága? Az üzletember megmondja neked: Mert egyszerűen minden drága amiből keveset termelnek. Miért termelnek keveset? Mert keveset lehet eladni. Miért lehet keveset eladni? Mert drága, és a kör itt bezárul!
Ez sajnos nem igaz. Ha megnézed a napelemek árát, akkor láthatod, hogy az jó darabig csökkent, mert jobban nőtt a termelés, mint a fogyasztás. Ma kb. egyensúly van. 30-40 cég gyárt kristályos napelem cellákat, és több száz gyárt ezekből napelem táblákat. A másik gond, hogy az a mennyiség, amit le lehet gyártani, korlátos. Nem áll rendelkezésre végtelen mennyiségű alapanyag, amiből kristályokat lehet növeszteni. Szóval, ha hirtelen megnőne a kereslet, akkor az árak elkezdenének felfelé mozogni.
Ráadásul az élettartamot nem tudjuk biztosan, de azt tudjuk, hogy
- folyamatosan, évente 1-3%-kal csökken a napelem teljesítménye, minőségtől függöen
- a gyenge minőségű napelemeknél felgyorsul a folyamat
- ha le kell szerelni őket, akkor veszélyes hulladékok lesznek, akkor pénzért kell majd kezelni, ártalmatlanítani őket
Van ez a találmány is asszem a CH-n is volt róla cikk, hogy az utak útburkolatába is lehet speciális napelemcellákat tenni. Lehet most még hogy ez is drága, de ez is csak szándék kérdése hogy legyen rá megrendelő.
Erről a találmányról nem hallottam, de sok másikról igen, és mindig volt valami hátulütője a dolognak.
A naperőművek előnye, hogy tipikusan épp a legdöglesztőbb nyári hőségben termelik a legtöbb energiát, azaz pont akkor amikor a szél hajlamos NEM fújni...
Ez konkrétan nem igaz. Ugyanis a napelemek akkor termelik a legtöbb energiát, amikor 25°C körüli a hőmérsékletük, és ha melegszenek, akkor csökken a teljesítményük. Voltak/vannak olyan "hibrid" napelemek, amiket vízzel hűtenek alulról, és mint napelem-napkollektor kombinációt próbálták bevezetni őket. Sajnos, az így termelt langyos víz energiájával a gyakorlatban semmit nem lehet kezdeni, ezért ez a típusú termék kihalási ágon van.
És amikor már az országot telepakoltuk így szélkerekekkel meg naperőművekkel, és látjuk mennyire váltják be a reményt,
Tudod, például az osztrák vagy a hazai tapasztalatok alapján kb. lehet tudni, hogy mennyire váltják be a reményeket, és úgy tűnik, hogy valamekkora mértékben lehet alkalmazni őket, de az ország alapellátását rájuk bízni nem egyszerű butaság/felelőtlenség, hanem bűn lenne. És párhuzamosan kellene gázturbinás erőművek sokaságát építeni a biztonság miatt, ami a legdrágább áramforrás pillanatnyilag, jóval az átlagos áram ár fölött termel mindegyik.
Tudod, az a jó, hogy nem hozzád hasonló szobatudósok kísérletezgetnek az ország életével, a sajtóból összeszedett, ellenőrizhetetlen féligazságok alapján.
?
