Gyermek és ifjúsági könyvek IV.

Különös, ismeretlen világ tárul fel előttünk a kis kötet lapjain: az ausztráliai bennszülöttek ősi világa. Ma is szinte ugyanazon a kezdetleges kultúrfokon él Ausztrália őslakossága, mint száz meg száz évvel ezelőtt. Testvéreiknek tekintik az állatokat, isteni eredetűnek a természeti tüneményeket.
A kötet legendái a bennszülött törzsek eredetével, egyes természeti jelenségek keletkezésével, s az ausztráliai állatvilággal foglalkoznak. Különös képviláguk, szokatlan nyelvük egy valaha nagyszámú nép életéről mesél, s ez a nép ma már egyre fogy, egyre pusztul, mióta a Wundák, ahogy a fehér hódítókat nevezik, mind jobban kiszorítják őket ősi földjükről.

Can you make a scary face?
[HIDE-THANKS]https://mega.nz/#!YH4jWQSL!aec66HtECUDCjuYilzFaTf4P-d1RQAStpYlDAfxUhM4[/HIDE-THANKS]

Goose Needs a Hug

[HIDE-THANKS]https://mega.nz/#!wawlQCZb!E2CYz_lAJmcz3pvDeUGAC8hJjN1dAIPppOV1W7ADeuQ[/HIDE-THANKS]

"Be Kind"
[HIDE-THANKS] https://mega.nz/#!5PwTVYIL!-v3s1SzA3E_cT4hC-IvSLVAKoj9STnQPDP8giFsHDy0 [/HIDE-THANKS]

"Hanna's Cold Winter"

[HIDE-THANKS] https://mega.nz/#!APhj3AhA!5lswsKvszBlLZsn9N1Ml93l-8UHG8jWcf8r65rItaPo [/HIDE-THANKS]

"Razzle Dazzle Lollipop"

[HIDE-THANKS] https://mega.nz/#!ca5HEaQR!X8Knzro97eUi82xNeNJeqhDIAKYGgdVV0M6BhbYNtNU [/HIDE-THANKS]

"I"m a Dirty Dinosaur"

[HIDE-THANKS] https://mega.nz/#!ILpx0aRC!UZ_rUqlbpxX_INL321fysE4wM4IVjzEuWq0NcdcBW44 [/HIDE-THANKS]

"Alfie Loves Cookies"

[HIDE-THANKS] https://mega.nz/#!wHonVaYL!uUx91j1WKM6zSCjuQ_357eq5DDWKQBKLUmg5o8qkyEY [/HIDE-THANKS]

Závada Pál - Harminchárom szlovák népmese
A PIM internetes oldalának alapanyagából késztettem a mesegyűjteményt.
A tömörített fájl docx formátumban tartalmazza a meséket.
Moly fülszöveg:
Okos lányok, furfangos fiúk, sárkányok és táltos paripák szerepelnek e könyv lapjain. Használd az eszed, jó tett helyébe jót várj, de néha a szerencse is elegendőnek bizonyul. Mulatságos rövid mesék váltják a kalandos hosszabbakat, és feltárul a csodás történetek néha ismerős, másutt új világa – hiszen a szlovák mesekincs testvére a miénknek.
Závada Pál ezúttal a gyerekekhez és a mesélni szerető felnőttekhez fordul, és újramondja legkedvesebb szlovák népmeséit.
Ötéves kortól ajánljuk.

E kötet meséi üzenetek távoli világból, távoli kultúrákból. Hírt adnak messze tájakról, a más éghajlat alatt virágzó természet gazdag szépségéről, és azokról a tőlünk különböző emberekről, akik ezeket az idegen tájakat lakják. A kötet egyik szerkesztője, Bodrogi Tibor néprajztudós a közelmúltban hosszabb időt töltött Indonéziában – ahonnan a mesék egy része való –, és azt tapasztalta, hogy az indonéziai szigetek egyikén-másikán, a sűrű erdők mélyén, a kopár hegyláncok körülzárta völgyekben még olyan emberek élnek, akik napjainkig megőrizték ősi munkaeszközeiket, viseletüket és meséiket is.
A Népek Meséi sorozat újabb kötete az ausztráliai bennszülöttek, a csendes-óceáni szigetvilág, a csodálatos Hawaii, az indonéziai szigetek, Hátsó-India és India fenségesen gazdag mesevilágából ad ízelítőt. Olvasóink az ázsiai és európai kultúrkincs legszebb vándormotívumaival találkoznak ebben a kötetben, pompás állatmesékkel, melyek vérszomjas ragadozókról, fekete párducokról, elefántokról, furfangos teknősbékákról, törpeszarvasokról és a szigetvilág hatalmas madarairól adnak színes képet.
Reich Károly Kossuth-díjas grafikus, felhasználva ennek a világnak érdekes művészeti motívumait, a képzőművészet eszközeivel mutatja be A bőbeszédű teknősbékát és sok más társát, embereket és állatokat, környezetüket és képzeletük varázslatosan szép világát.

Wohlleben Peter Érted a fák beszédét?

Amikor a nap lebukik a Kilima Ndzsáró havas, égbe nyúló csúcsa mögött, pásztortüzek villannak fel Afrika elszórt kis falvaiban, a pusztákon, szavannákon.A tűzbe bámuló sivatagi pásztorok meséiben még az ősi Afrika tűnik elő, sokszor a maga vad nyerseségében. Karavánok és vándorkereskedők az éjszakai szállásért mesével fizetnek, s a szavannák dús bozótjaiban küzdelemre induló harcosokat nemcsak fegyverhordozók, hanem diallik – énekmondók – lantosok is kísérik. A busongó nép hivatásos mesemondói a moaridik, gyakran nagy tekintélyű, nevezetes személyiségek. Madagaszkár rejtelmes földjén költő-táncosok mondják el meséiket, akik faluról-falura vándorolnak, és szívesen látott vendégei minden ünneplő háznak.
Miről szólnak ezek a mesék? A természet megmagyarázhatatlannak tetsző jelenségeiről, hősök nagy erejéről, az együgyű ember nevetségességeiről, s az állatokról, az ostoba elefántról, vízilóról, a gonosz sakálról, és a kicsi, de mindenkinél furfangosabb, ügyesebb – tehát erősebb – nyúlról és antilopról. A mesék részben ismeretlenek, új világot tárnak az olvasó elé, részben pedig olyanok, amilyeneket a világ más táján is mesélnek.

Janikovszky Éva: Az úgy volt...

[HIDE-THANKS] https://data.hu/get/12039889/azugyvolt.pdf [/HIDE-THANKS]

– Hadd mondom el hát – mondta Kámálo –, miért emészt engem a bosszúszomj. – Majd így folytatta: – Országom királya egy dobot hozott magával Kahikiből. De kívüle nem dobolhat senki ezen a dobon. Tabu alá helyezte még azt a helyet is, ahol a dob áll. Kegyetlen király az én királyom, Ku-pa. Gonoszsága miatt a nép java elmenekült már az országból, a többi meg éppen olyan gonosszá vált, mint ő maga. Már nem lázad ellene senki. Rosszabbak lettek nála is. El akartam menekülni az országból magam is, de van két kisfiam, meg aztán nem is volt, hová vigyem őket. Én vagyok a király csónakkészítője. A két fiam a király gyerekeivel szokott játszadozni. A minap, míg odajártam az erdőn, hogy új csónakra való fát keressek, a két fiam a király háza felé ment, s besettenkedett a királyi házba, ott is a tabu alá vetett helyre, a dobhoz. A király gyerekei nem voltak otthon, az én két fiam egy ideig nézte a dobot, aztán nem tudva, hogy a király leseti őket, odamentek a dobhoz, s elkezdték ütni. Vagyis megszegték Ku-pa törvényét. Nagyon jól tudtak dobolni a gyerekeim, ó, Cápakirály, tudtak erősen is, de olyan halkan is, hogy úgy hallatszott, mint amikor esőcsepp koppan az erdőben a faleveleken. És inkább csak olyan lágyan doboltak, hogy nagy zajt ne csapjanak. De a király meghallotta ezt a parányi dobolást is, az elrekesztett helyhez sietett, s mire a fiaim észbe kaptak volna, már hóhér után is kiáltott, és a szent helyen, a dob előtt, mindkét gyerekemet agyoncsapatta.

Népek meséi 1. A sárkánykirály lánya Tang-kori történetek

Népek meséi 2. Az arany teknősbéka Vietnami mesék és mondák

Népek meséi 5. Nyírfa-fiúcska Mesék az Amúr partjáról

Kedves mindenki!
Egy kérdéssel fordulok hozzátok. Milyen könyvet ajánlanátok 14 éves borzalmasan kamaszodó fiamnak?
Róla annyit, hogy nem szeret olvasni, de még kb 2 éve is szerette, ha én olvastam neki. Jelenleg felvette a kőkemény macsó stílust, olyan barátai vannak, hogy már nincs szüksége ellenségre. Velük csavarog.
Köszönök minden ötletet!

evacsohi írta:

Kedves mindenki!
Egy kérdéssel fordulok hozzátok. Milyen könyvet ajánlanátok 14 éves borzalmasan kamaszodó fiamnak?
Róla annyit, hogy nem szeret olvasni, de még kb 2 éve is szerette, ha én olvastam neki. Jelenleg felvette a kőkemény macsó stílust, olyan barátai vannak, hogy már nincs szüksége ellenségre. Velük csavarog.
Köszönök minden ötletet!

Kattints a kibontásához...

Kalapos Éva könyveit tudnám ajánlani...

Az Európa Könyvkiadó Népek Meséi sorozatának 50. köteteként jelentek meg a szomszédos kárpát-ukrajnai népmesék. Ortutay Gyula, a kiváló folklórista, a kötettel kapcsolatban a következőket írja:
Szerencsésnek tarthatjuk, a 50. kötet kiválasztását. Kovács Ágnes emelte ki a lappangó, kéziratos feledésből Fincicky Mihály közel százesztendős népmesegyűjtését. Kovács Ágnes elmondja, hogyan is küldötte el élete alkonyán a nyugalmazott ungvári polgármester, Fincicky Mihály ifjúkora magyarra fordított gyűjtését a Kisfaludy Társasághoz, és hogyan remélte munkája gyümölcsét, és hogyan sodorta el annyi mással együtt ezt is az első világháború. Ezeknek a népmeséknek magyar, vagy úgy is mondhatnánk, magyarban is meglevő, egészen közeli rokonaira is találhatunk. A magyar és a kárpátukrán kapcsolatok szinte tetten érhetők ezeken a találkozásokon, a formák, motívumok egymásba olvadásán keresztül.
Így varázsolja elénk egy fordított gyűjtemény azt a különös mozgást, a kapcsolatnak azt a bensőséges törvényét, ami a népek közötti kulturális érintkezést jellemzi, azokat az íveket, amelyek nyelvi különbségeken is áttörnek, és a történeti együttélés, közös teremtés szép és igaz példáit adják.