A 326-os így fogalmaz (mert az foglalkozik a pedagógusok szabadságával) a 30. § (4)-ben:
(4)
* A nevelési-oktatási intézményekben
a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével -
elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
Viszont senki sem tudja, hogy a kormányzat mit talál ki a pedagógusoknak:
- a tanév hátralévő része mind digitális munkarendben megy
- júniusban még be kell menni június 15-ig
- meghosszabbítják a tanévet
- nem lesz nyári szünet
- ...
(Remélem, mindenki érti, hogy föntebbiek puszta lehetőségek, mindegyikről volt valami kósza hír, szerintem a legnagyobb valószínűsége a legelsőnek van.)
De mi van akkor, ha meghosszabbítják a tanévet? Akkor nem lehet kiadni a szabadságot. És éppen emiatt (gondolom) tankerületi késztetésre, vagy saját igazgatói kútfőből elkezdenek belőle kiadni, hogy mégiscsak ki legyen adva.
Ugyanakkor - szerintem - érdemes figyelni a Munka Törvénykönyve előírásaira is. (Végülis a pedagógusok szabadságára bár külön szabály van, de az alapja mindennek ott van.)
A szabadság kiadása
122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2) * A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) * A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4)
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. *
(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
Tehát ha valaki úgy érzi, szerintem erre hivatkozva utánakérdezhet: hol van a 15 nappal korábbi, szabadság kiadását közlő levél?
Már szerepelt itt:
"
326/2013. Korm. rendelet
30.§ (3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.
A szünetek munkanapjai tehát nem attól válnak tanítás nélküli munkanappá, hogy ezekre a napokra az igazgató elrendel valamilyen feladatot, hanem attól, hogy a jogszabály ezt kijelenti. Sőt, a második tagmondatból éppen az következik, hogy ezekre a napokra nem feltétlenül rendel el a munkáltató az intézményen belül ellátandó feladatot (lásd: „is”!).
Ezek a napok tehát a pedagógus számára akkor is munkanapok, ha külön előírt feladatot nem kap, és nem tartózkodik az intézmény területén.
Milyen munkát végez akkor? Egy iskolában dolgozó pedagógusnak számos olyan feladata van, amely munkaköréből következő feladat, és amelyet akkor is el kell végeznie, ha külön felszólítást, előírást erre nem kap. Több ilyen található a 326/2013. Korm. 17.§ (1) bekezdésében olvasható felsorolásban (pl. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése). De előfordulhat az is, hogy az igazgató ezekre a napokra előír valamilyen otthon elvégzendő feladatot (az említett felsorolásból ilyen lehet pl. az intézményi dokumentumok készítése). És természetesen – ahogy az idézett jogszabályrészlet is említi – elrendelhető (-hető!!!) ezekre a napokra az intézményben ellátandó feladat is (pl. gyermekfelügyelet, szertárrendezés, értekezlet, továbbképzés…).
30.§ (4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
Az idézett szakasz több fontos kijelentést is tartalmaz. Az első, vastag betűvel kiemelt szabály az, hogy
a pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. „KELL.” Ez a szó a
jog nyelvén azt jelenti, hogy nagyon szigorú szabályról van szó, amelytől nem lehet eltérni, amelynek nincs alternatívája. Mellette ugyanakkor ott az „elsősorban”, ami látszólag enyhíti a „kell” erejét. Ez azonban csak látszólagos. Némileg valóban enyhíti, de nem azért, hogy a munkáltatónak lehetőséget adjon az eltérésre, hanem azért, mert adódhat olyan helyzet, hogy a munkáltató nem tudja ezt a szabályt betartani. Az „elsősorban” itt azt jelenti, hogy ez kell hogy legyen az első megoldás. Vagyis így kell eljárni, másképp csak akkor lehet, ha ez a megoldás megvalósíthatatlan.
Ezt a jelentést erősíti a másik, dőlt betűvel kiemelt rész is, amely az első megoldás lehetetlensége esetén követendő megoldást írja le. Ez ugyanis a „ha-akkor” kötőszó-párost tartalmazza, vagyis mindaz, ami itt le van írva, feltételhez kötött,
csak a leírt feltétel esetén lehetséges: „Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki.”
Tehát a pedagógus szabadságának kiadása (iskolában):
- A szabadságot a nyári szünetben kell(!) kiadni.
- Ha(!) ez nem tehető meg, akkor a szünetek napjain.
- Ha(!) még így is marad szabadság, akkor a szorgalmi időben.
Kérdés, hogy mitől adódhat olyan helyzet, ami miatt a nyári szünetben nem adható ki a szabadság. Ezt okozhatja valamilyen vis major eset (természeti csapás, rendkívüli hideg…), ami miatt a nyári szünetben kell napokat pótolni, vagy az intézmény valamilyen csak nyáron megvalósítható programja, vagy az a tény, hogy a pedagógus más jogszabályban leírt lehetőséggel élve a szorgalmi időben kapott szabadságot (erről később).
Semmi esetre sem szabályos eljárás az, ha az igazgató automatikusan szabadságként adja ki a szünetek napjait, ezzel ugyanis a fentebb említett „kell” ellen vét. Ez egyébként az idézett (3) bekezdés miatt tökéletesen fölösleges is.
A bekezdés első feléből kiderül, hogy a leírtak nem vonatkoznak a gyermekek után járó pótszabadságra (mely mint tudjuk már mindkét szülőnek jár!). Ennek kiadására tehát a munka törvénykönyve előírásai érvényesek.
A szabadság kiadása a munkáltató joga. E tekintetben a jog megkülönböztet kétféle személyt: a munkáltatót, és a munkáltatói jogok gyakorlóját. Ez bizonyos helyzetekben ugyanazon személy, bizonyos esetekben viszont nem feltétlenül.
A KLIK által fenntartott intézmények esetében a pedagógusok munkáltatója a KLIK (tankerület). Ugyanakkor a legtöbb munkáltatói jog gyakorlását a törvény az intézményvezető hatáskörébe utalja:
Nkt. 61.§ (6):
„(…)Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. (…)”
KLIK SZMSZ 13. § (1)
A tankerületi igazgató átruházott munkáltató jogkörei:
b) a Korm. rendeletben meghatározott illetékességi és hatásköri szabályok szerint a tankerület illetékességi területén működő, az Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt álló köznevelési intézményekben foglalkoztatott intézményvezetők tekintetében:
bd) szabadság igénybevételének engedélyezése, kiadása
Vagyis hiába a KLIK a munkáltató, a szabadság kiadása ezekben az intézményekben is az intézményvezető joga és kötelessége. A hatáskört törvényben kapta, ezt a tankerület nem vonhatja meg tőle, nem bírálhatja felül a saját hatáskörében törvényesen meghozott döntéseket.
A KLIK nem szólhat bele a pedagógusok szabadságába. Természetesen az intézményvezetőébe igen.
Szakál Ferenc Pál
EMMI Köznevelés-fejlesztési Főosztály "
Ezt én megmutattam a főnöknek, de magasról tett rá. Nálunk is az volt a gyakorlat, hogy a tavaszi, őszi szünet munkanapjait szabadságnak vették. Törvénytelenül.