Történelemmel kapcsolatos könyvek I.

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Elisabeth Åsbrink
1947
Újrakezdés a háború után
covers_549717.jpg

„Soha többé, mondják az emberek világszerte egymásnak és maguknak.”
1947-ben Európa és a világ a háború borzalmaiból éledezik. Párizsban az embereket elvarázsolják (vagy éppen felbőszítik) Dior ruhakölteményei, a közép-kelet-európai országokban a kommunisták hatalomátvételre készülődnek, égetővé válik a palesztin konfliktus, zajlanak a nürnbergi perek, megszületik az emberek és nemek közti egyenlőség gondolata.
Elisabeth Åsbrink – Florian Illies: 1913. Az évszázad nyara című könyvéhez hasonlóan – hónapról hónapra mutatja be ennek az évnek a főbb történéseit. A mozaikszerűen felvillanó pillanatképek előterében, a kötet közepébe ékelve a magyar származású szerző családjának megrázó története áll, ez teszi könyvét erősen személyessé.
1947 színes és fordulatos krónikája arra is fájóan rámutat, hogy számos akkori folyamat és döntés hatása napjainkig ível, és ma is aktualitással bír.
 

Csatolások

  • asbrink_elisabeth__1947.rar
    1.6 MB · Olvasás: 166

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Gudrun Ziegler
A Romanovok titka
Az orosz cárok története és végzete
covers_75630.jpg

1994 nyarán számos orosz városban gyászünnepségen emlékeztek meg az 1918-ban meggyilkolt cári családról. Moszkvában felavatták II. Miklós emlékművét, Jekatyerinburgban pedig, Ahola cár és családja a halálát lelte, éjszakai halottvirrasztást tartottak. A ház, a gyilkos tett színhelye nincs már meg, de néhány ember emlékezete megőrizte azt a helyet az erdőben, ahol 1991-ben szigorú biztonsági rendszabályok közepette kiástak kilenc csontvázat.
Azóta a genetikai vizsgálatok igazolták, hogy köztük vannak a cár, a cárné és három lányuk földi maradványai. A többi csont a cári család orvosáé és három fiatal nőé, akik nem álltak rokonságban az orosz cári családdal. Anasztazija, a legkisebb cárleány és öccse holttestének nem volt semmi nyoma; minden bizonnyal elégették a gyilkosok.
A Romanovok történetét olyan csúcsok és szakadékok kísérik, mint kevés más uralkodóház családi krónikáját; könyvünk ezt a színes kaleidoszkóphoz hasonló történetet beszéli el. Feszült és vértől borított képekben válik érzékletessé a cári trónra került uralkodók, monarchiák különböző, nem egyszer ellentmondásos jelleme. A szerzőnő, Gudrun Ziegler dinamikus fejezetek során mutatja be az orosz birodalom hatalmasainak tündöklését és bukását, mesél álcárevicsekről, beszámol lázadásról és elnyomásról. A hatalom – nemegyszer véres – gyakorlatát éppúgy megrajzolja, mint az országhatárokon messze túlnyúló szerelmi- és érdekszövetségek változatos kavalkádját, s az udvari cselszövények hálóit szövő intrikusokat is megismerteti az olvasóval – egészen az utolsó cár, II. Miklós és családja meggyilkolásáig, 1918-ig.
Ez a könyv a Romanovok, az orosz cári dinasztia változatos történetét beszéli el – háromszáz évnél is hosszabb históriáját.
Izgalmas ábrázolásban és feszült jelenetekben válik érzékletessé a cári trónra került uralkodók különböző, nemegyszer ellentmondásos jelleme. A kötet az orosz birodalom hatalmasainak tündöklését és bukását mutatja be az olvasónak, mesél az álcárevicsekről és titokzatos udvari fondorlatokról, beszámol lázadásról és elnyomásról, és a hatalom változatos gyakorlatát éppúgy megrajzolja, mint a cselszövések finom, ám erős hálóit szövő intrikusok sötét játékait – egészen az utolsó cár, II. Miklós és családja máig sem egészen felderített meggyilkolásáig, 1918-ig.
S végül, de nem utolsósorban „gyorsfényképet, pillanatfelvételt” kapunk az utolsó fejezetben az utókor, a történelmi jelen, a 90-es évek Oroszországának igyekezetéről is, hogy megemlékezzék és fellebbentse a fátylat a rejtélyes-véres leszámolásról, valamint a több évszázados múlt értékben gazdag, ám egyben nyomasztó örökségéről, hagyatékáról is.
 

Csatolások

  • ziegler_gudrun__a_romanovok_titka.rar
    397 KB · Olvasás: 276

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Müller Rolf · Takács Tibor · Tulipán Éva
Terror 1918–1919
Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók
covers_543322.jpg

Az első világháború harcait lezáró fegyverszüneti egyezmények nyomán a frontokon mindenütt elhallgattak a fegyverek, ám a hátország civil lakossága csak az ezt követő hetekben-hónapokban tapasztalta meg igazán az erőszakot. Szűk egy év leforgása alatt a magyarok tanúi lehettek új rendszerek születésének és bukásának, forradalomnak, ellenforradalomnak, diktatúrának és megszállásnak, és az egymást viharos gyorsasággal követő eseményeket – jellegükből adódóan – mindenütt erőszakos cselekmények kísérték. A Budapesten zajló folyamatokról viszonylag sokat tudunk, de a fővárostól távol eső területek tapasztalatairól eddig csak kevés feldolgozás született. Hasonlóan egydimenziós, a különböző emlékezetpolitikák által igencsak torzított kép él a vörös- és fehérterror mozgatórugóiról és főbb szereplőiről is. Miként változtak meg az erőviszonyok Erdély többnemzetiségű területein? Hogyan élte át Kassa az impériumváltást? Milyen atrocitások érték a Délvidék lakosságát 1918–1919 folyamán? Miféle parasztmozgalmak és -felkelések követték a magyar vidéken az őszirózsás forradalom kikiáltását? Mit tudunk a Tanácsköztársaság két emblematikus figurájáról, Korvin Ottóról és Szamuely Tiborról? Milyen tágabb vagy szűkebb kontextusban értelmezhetők a fehérterror erőszakcselekményei? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Erőszaktörténeti Munkacsoport kutatói által szerkesztett tanulmánykötet abban a reményben, hogy az apróbb részletek feltárása a korszak egészét is új megvilágításba helyezi majd.
 

Csatolások

  • va__terror_1918-1919.rar
    324.1 KB · Olvasás: 244

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Paksa Rudolf
Szálasi Ferenc és a hungarizmus
covers_254075.jpg

Demagóg, őrült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban közel sem ilyen megosztott személyét illetően, Szálasi a 20. századi magyar történelem talán legelutasítottabb alakja.
Kötetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehetőséget ad, hogy több, olykor lényegesen eltérő nézőpontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt.
Könyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A kötetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé.
 

Csatolások

  • paksa_rudolf__szalasi_ferenc_es_a_hungarizmus.rar
    1,022.5 KB · Olvasás: 244

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Volker Loos
A templomos lovagrend története
covers_106266.jpg

A legendás Templomos Lovagrend meghatározó szerepet játszott a középkor történelmében. A kétszáz éven keresztül működő rendet Hugo de Payns alapította a 12. század kezdetén. Volker Loos kitűnő könyve – a rend részletes krónikája mellett – átfogó képet nyújt a korszak eseményeiről és kiemelkedő személyiségeiről. Ennek segítségével kézzelfoghatóvá válik az a történelmi háttér, melyben a rend megszűntéig működött.

 

Csatolások

  • loos_volker__a_templomos_lovagrend_tortenete.rar
    399.7 KB · Olvasás: 310

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Carl von Clausewitz
A háborúról
Clausewitz Károly tábornok hátrahagyott műve
covers_297447.jpg

A nagy francia forradalom, majd a napóleoni háborúk a hadviselésben új korszak beköszöntét jelentették. Elengedhetetlenné vált új általános érvényű összefüggések megállapítása és rendszerbe foglalása. Ezt a korszak kétségtelenül legjelentősebb katonai teoretikusa Carl von Clausewitz oldotta meg leginkább időtállóan. A Zrínyi Kiadónál most megjelent legújabb magyar változat egy német nyelvű Clausewitz-könyv újrafordítása és lektorált szerkesztése, mely a katonai műveltség szélesítéséhez kíván hozzájárulni.
 

Csatolások

  • clausewitz_carl_von__a_haborurol.rar
    943.3 KB · Olvasás: 246

imbusz

Állandó Tag
Állandó Tag
Henry Chadwick – G. R. Evans: A keresztény világ atlasza
Helikon Kiadó képes atlasz sorozat

formátum: pdf
méret: 555 MB
Helikon kiadó, 1993

chadwick covers_577419.jpg
https://mega.nz/file/MHgzXZgK#yELvjIFyn4wU0uiwnofuvxZ7W-DO_ngEJa_PrlA0CNs


George Every: Keresztény mitológia
Mítoszok világa sorozat

Formátum: pdf
151 MB
Corvina, Budapest, 1991

everycovers_301024.jpg
https://mega.nz/file/VOxhVJTL#vmBuGQfrO1z4ltmNh5mWd3GZH2hxj-B0a82IH1Wm15Y


Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába

Formátum: pdf
5 MB
Osiris Kiadó, 1995

mcgrath1111001716049.jpg
https://mega.nz/file/QDxFXD7b#7HN9xSvn2uc8_gwPjyYx9Z5_BUfwyRnWQ4unnq9ui0s


Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története

Formátum: pdf
65 MB
Harmat-Kálvin, Budapest, 2001

lanecovers_71410.jpg
Nem saját, köszönet a készítőnek.
https://mega.nz/file/ZGpkWCrK#DS5C0S8_lirNEqdp69WHbSLfeDDPiHu7c57WpmnXS8s
 

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Németh István
A porosz mítosz
(1226-1947)
covers_475414.jpg

Poroszország egyedülálló történelmi jelenség – jóval több, mint egy európai nagyhatalom. A Hohenzollernek államát már a kortársak is mitikus képződménynek látták: legyőzhetetlen, agresszív katonai gépezetnek, amelyet a reakciós junker-osztály tart kézben, s egy megvesztegethetetlen, kegyetlenül hatékony bürokrácia kormányoz.

A poroszok különleges veszélyességének legendája a 18. században keletkezett. A katonaságtól elbűvölt I. Frigyes Vilmos király rendkívül erős haderőt hozott létre, amelynek a monarchia érdekeit is alárendelte. A hét éves háború csataterein az utolsó és legpusztítóbb, amelyet Poroszország királya, II. Frigyes 1740-től Szilézia birtoklásáért folytatott Ausztria ellen aztán rendkívüli mértékben megnövekedett Poroszország mítosza, mivel általános vélemények szerint Berlin ezt a háborút a fölényben lévő Habsburg-francia-orosz koalíció ellenében nem nyerhette meg. De Frigyes hihetetlen szerencsével mégis megmentette trónját.

Az idők során ez a mítosz démoni erővé nőtt: a második világháború négy győztes hatalma 1947. február 25-én bejelentette Poroszország feloszlatását, hogy riválisát végképp elintézze: a németeknek egyszer s mindenkorra fel kell hagyniuk a militarizmus szellemével, amelynek

Poroszország a hordozója. Szerintük a béke és a biztonság csak akkor tartható fenn, ha ez az állam eltűnik. Még neve sem létezhet tovább. Figyelemre méltó esemény, hogy egy legyőzött országot intézményeivel együtt feloszlatnak, nevét eltörlik és korábbi uralkodóinak képeit elássák, mintegy a halottak feltámadását megakadályozandó.
 

Csatolások

  • nemeth_istvan__a_porosz_mitosz.rar
    310.9 KB · Olvasás: 205

jeszenakjanos

Állandó Tag
Állandó Tag
Berkes István - A gízai fennsík titka
888covers_37801.jpg


Nagy útra vállalkozik, aki Kairóból elindul a gízai fennsíkra vezető emelkedőn, mert jóllehet térben csupán 16 kilométert jár be, időben egyenest az 5000 évvel korábbi múltig megy vissza. S aki csak nekivág a Piramisok útjának, mindenkit rabul ejt a három titokzatos síremlék látványa. Tudósnak, laikusnak egyaránt ott motoszkál a fejében a kérdés: vajon hogyan tudtak az ókori Egyiptomban ilyen hatalmas, kőtömbök millióiból álló építményt létrehozni? Többféle tudományos magyarázat született, matematikai számítások, kísérletek sokaságával próbálta bizonyítani ki-ki az igazát. Könyvünk szerzőjének meggyőződése, hogy egy egyiptomi turistaútján, a nagy piramisokkal való személyes találkozása nyomán meglelte a rejtély kulcsát, és vallja, hogy ami ma titokzatosnak tűnik, az egykor talán a legkézenfekvőbb megoldás volt Egyiptom népe számára. pdf 71mb



[HIDE]https://data.hu/get/12551554/PIRAMISPDF.rar[/HIDE]
 

keresztúr

Állandó Tag
Állandó Tag
Földi Pál
Konvoj csata az Északi-tengeren
covers_176896.jpg

A II. világháború tengeri hadszíntereinek egyik legnevezetesebbje a Csendes-óceán végtelen víztükre volt, ahol a japán és az amerikai hadihajók mérték össze erejüket. Ám ezúttal nem erről szól Földi Pál, hanem a nagy Csendes-óceáni ütközeteket megelőző Maláj-tengeri brit-japán összecsapásokról, illetve a japán hódításról. A szerző mindenekelőtt a történeti előzményeket mutatja be, Japán korábbi terjeszkedését a térségben, illetve a brit gyarmatbirodalom itteni részének hadi potenciálját. A tengeri csaták kiindulópontja – mindenki által tudottan – a Pearl Harbour elleni japán támadás volt. Csakhogy a szerző szerint Roosevelt elnök eszelte ki ennek haditervét, hogy Japánt 'beleugrassa' a háborúba. Ezért a Csendes-óceán e kikötőjébe vonta össze az amerikai flotta egy részét, de szinte csak elavult hadihajókat, mert repülőgép-anyahajó vagy modern csatahajó egy sem állomásozott itt2 Az angolok még ezek után sem vették komolyan a japánokat, annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor a japán erők partra szálltak Malajziában, és megindultak Szingapúr felé. A szerző ettől kezdve szinte napról napra, óráról órára haladva idézi föl a hadviselő felek hadmozdulatait, az angolok pusztító vereségét, a Brit Távol-Keleti Hajóraj megsemmisülését, Szingapúr, majd Szumátra, Jáva, Borneó, Celebes, a Fülöp-szigetek elestét. A japán hódítás részletes hadtörténeti krónikája a kötet, amely azzal a megállapítással zárul, hogy Japánt a Szovjetunió, Anglia és az USA együtt sem tudta térdre kényszeríteni, csak az atomfegyver bevetése törte meg a japánok erejét. A hátlapjával hozzákötött másik tanulmány az Északi-tengeren közlekedő szövetséges hadianyag-szállító konvojok heroikus erőfeszítésének állít emléket. A brit-amerikai szállítmányok Angliából, illetve Izlandról kiindulóan Murmanszkon keresztül jutottak el legrövidebb úton a Szovjetunióba. Csakhogy az útvonal valóságos rémálom volt a tengerészek számára, a farkasordító hideg és a jegesedés , jégbefagyás veszélye mellett a 115 napig tartó sötétséggel kellett megküzdeniük a hajósoknak, a fehér éjszakák pedig valósággal megvilágították a szállítóhajókat a német tengeralattjáróknak. Minden szörnyű nehézség ellenére 1941-től megindultak a szállító konvojok, és persze hamarosan megjelentek a német hadihajók is e jeges vizeken. 1945-ig összesen negyven konvoj (811 hajó) tette meg a szörnyű utat, amelyet csak nehezített a Szovjetunió katonapolitikája, hiszen a szövetségesekkel szemben is érvényesített éber titokvédelem szinte kiszolgáltatta a hajókat a német támadásoknak. (Pl. az amerikai tankerek nem úszhattak be Murmanszk kikötőjébe, ezért a nyílt tengeren sokkal kisebb kapacitású orosz tartályhajókba fejtették át az üzemanyagot, kiváló célpontot nyújtva a német UBootoknak.)
 

Csatolások

  • foldi_pal__konvoj_csata_az_eszaki-tengeren.rar
    311.2 KB · Olvasás: 139
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére