Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia
- Téma inditó kata53
- Kezdés dátuma
<a href="http://s190.photobucket.com/albums/z141/ChanceAycock/?action=view¤t=jesus.jpg" target="_blank"><img src="http://i190.photobucket.com/albums/z141/ChanceAycock/jesus.jpg" border="0" alt="jesus"></a>
2008.03.21. péntek: NAGYPÉNTEK
A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze
--------------------------------------------------------------------------------
Iz 52,13 - 53,12
Íme, sikert arat szolgám, magasra emelkedik, magasztos és igen fenséges lesz. Amint sokan megborzadtak tőle, hisz olyan torz volt, nem emberi a külseje, alakja nem hasonló az emberek fiaihoz, úgy ámulatba ejt majd sok nemzetet, királyok fogják be előtte szájukat, mert olyat látnak, amiről nem beszéltek nekik, és olyat vesznek észre, amiről nem hallottak. ,,Ki hitt annak, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből; nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy megnézzük őt, és nem volt olyan külseje, hogy kívánjuk őt. Megvetett volt, és utolsó az emberek között, fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat; megvetett volt, és nem becsültük őt. Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta; mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak. De őt a mi vétkeinkért szúrták át, a mi bűneinkért törték össze; a mi békességünkért érte fenyítés, és az ő sebe által gyógyultunk meg. Mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, mindenki a maga útjára tért; és az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét.'' Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját; mint a bárány, melyet leölésre visznek, és mint a juh, mely nyírói előtt elnémul, nem nyitotta ki száját. Sanyargatás és ítélet után vitték el; és sorsával ki törődik? Mert kivetették az élők földjéből, népem vétke miatt sújtották halálra. Istentelenek között adtak sírt neki, és gazdag mellett, amikor meghalt, bár nem követett el erőszakot, és nem volt álnokság a szájában. De az Úrnak úgy tetszett, hogy összetörje betegséggel. Ha odaadja engesztelő áldozatul életét, meglátja majd utódait, hosszúra nyújtja napjait; és az Úr tetszése az ő keze által teljesül. Lelkének gyötrelme után meglátja a világosságot, megelégedett lesz; tudásával szolgám igazzá tesz sokakat, és bűneiket ő hordozza. Ezért osztályrészül adok neki sokakat, és hatalmasokkal osztozik a zsákmányon, amiért halálra adta életét, és a bűnösök közé számították; pedig ő sokak vétkét viselte, és a bűnösökért közbenjár.
<a href="http://s268.photobucket.com/albums/jj11/ja678/?action=view¤t=jesus.gif" target="_blank"><img src="http://i268.photobucket.com/albums/jj11/ja678/jesus.gif" border="0" alt="jesus"></a>
Zs 30
A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól. Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem! Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem! Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat! Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem. Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene! Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat. Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet, és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved, mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim. Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem. Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem. Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem. Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: ,,Te vagy az én Istenem! Sorsom a te kezedben van.'' Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől. Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban. Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban; Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel. Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt! Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől. Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban! Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: ,,Elvetettél szemed elől engem!'' Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád. Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek. Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!
<a href="http://s267.photobucket.com/albums/ii282/farnaazkassab/?action=view¤t=Jesus.jpg" target="_blank"><img src="http://i267.photobucket.com/albums/ii282/farnaazkassab/Jesus.jpg" border="0" alt="Jesus"></a>
Zsid 4,14-16
Mivel tehát olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a hitvallás mellett. Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűnt kivéve. Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre.
<a href="http://s265.photobucket.com/albums/ii205/blue91lx/?action=view¤t=jesus.jpg" target="_blank"><img src="http://i265.photobucket.com/albums/ii205/blue91lx/jesus.jpg" border="0" alt="jesus"></a>
5,7-9
Ő, testi mivoltának napjaiban imáit és könyörgéseit nagy kiáltással és könnyhullatással bemutatta annak, aki megszabadíthatta őt a haláltól; és meghallgatást is nyert hódolatáért. Bár Isten Fia volt, engedelmességet tanult abból, amit elszenvedett; és amikor eljutott a beteljesedéshez, örök üdvösség forrása lett mindazoknak, akik engedelmeskednek neki [Iz 45,17G].
<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view¤t=1a1blessed.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/1a1blessed.jpg" border="0" alt="Photobucket"></a>
Jn 18,1 - 19,42
Miután Jézus ezeket elmondta, kiment tanítványaival a Kedron patakon túlra, ahol volt egy kert; oda ment be ő és a tanítványai. Ismerte azt a helyet Júdás is, aki elárulta őt, mert Jézus gyakran járt oda tanítványaival. Júdás tehát, miután magához vett egy csapatot, s a főpapoktól és a farizeusoktól szolgákat, odament lámpásokkal, fáklyákkal és fegyverekkel. Jézus pedig, aki tudott mindent, ami várt rá, eléjük ment, és megkérdezte tőlük: ,,Kit kerestek?'' Azt felelték neki: ,,A Názáreti Jézust.'' Ő azt mondta nekik: ,,Én vagyok.'' Ott állt velük Júdás is, aki elárulta őt. Amikor azt mondta nekik: ,,Én vagyok'', meghátráltak és a földre estek. Erre ismét megkérdezte őket: ,,Kit kerestek?'' Azok pedig azt mondták: ,,A Názáreti Jézust.'' Jézus megismételte: ,,Mondtam nektek: Én vagyok! Ha tehát engem kerestek, hagyjátok ezeket elmenni!'' Be kellett teljesednie az igének, amelyet mondott: ,,Akiket nekem adtál, azok közül senkit sem vesztettem el.'' Mivel Simon Péternek volt egy kardja, kirántotta azt, lesújtott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét. A szolga neve Malkusz volt. Jézus erre azt mondta Péternek: ,,Tedd a hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki a poharat, amelyet az Atya nekem adott?'' Ekkor a csapat, a parancsnok és a zsidók poroszlói elfogták Jézust, és megkötözték őt. Először Annáshoz vitték, ő ugyanis apósa volt Kaifásnak, aki főpap volt abban az esztendőben. Kaifás volt az, aki azt a tanácsot adta a zsidóknak: ,,Jobb, ha egy ember hal meg a népért''. Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal a főpap udvarába, Péter pedig az ajtón kívül állt. Kiment tehát az a másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, szólt az ajtónálló szolgálónak, és bevezette Pétert. Akkor az ajtónálló szolgáló azt mondta Péternek: ,,Nem vagy te is ennek az embernek a tanítványai közül való?'' Ő azt felelte: ,,Nem vagyok!'' Ott álltak a szolgák és poroszlók, akik tüzet raktak, mert hideg volt, és melegedtek. Péter is ott állt velük, és melegedett. A főpap eközben tanítványairól és tanításáról kérdezte Jézust. Jézus azt felelte neki: ,,Én nyíltan beszéltem a világnak, mindig a zsinagógában tanítottam és a templomban, ahova a zsidók mindnyájan összegyűlnek, és titokban semmit sem mondtam. Miért kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik. Íme, ők tudják, mit mondtam.'' Amikor ezeket mondta, az ott álló poroszlók egyike arculütötte Jézust, és így szólt: ,,Így felelsz a főpapnak?'' Jézus azt felelte neki: ,,Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért ütsz engem?'' Akkor Annás elküldte őt megkötözve Kaifás főpaphoz. Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Valaki azt mondta neki: ,,Ugye te is az ő tanítványai közül való vagy?'' Ő azonban letagadta: ,,Nem vagyok!'' A főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: ,,Nem téged láttalak vele a kertben?'' Péter pedig ismét tagadta, és nyomban megszólalt a kakas. Jézust Kaifástól a helytartóságra vezették. Kora reggel volt. Ők nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak, és megehessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus ment ki hozzájuk, és megkérdezte: ,,Miféle vádat hoztok fel ez ellen az ember ellen?'' Azt felelték neki: ,,Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe.'' Erre Pilátus azt mondta nekik: ,,Vegyétek át ti őt, és ítéljétek el a törvényetek szerint.'' A zsidók azt felelték neki: ,,Nekünk senkit sem szabad megölnünk.'' Ez azért történt, hogy beteljesedjék Jézus szava, amelyet mondott, jelezve, hogy milyen halállal fog meghalni. Ismét bement tehát Pilátus a helytartóságra, hivatta Jézust, és megkérdezte őt: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' Jézus azt felelte: ,,Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?'' Pilátus ezt válaszolta: ,,Hát zsidó vagyok én? Saját nemzeted és a főpapok adtak téged a kezembe. Mit tettél?'' Jézus azt felelte: ,,Az én országom nem ebből a világból való. Ha az én országom ebből a világból volna, szolgáim harcra kelnének, hogy a zsidók kezébe ne kerüljek. De az én országom nem innen való.'' Pilátus erre megkérdezte: ,,Tehát király vagy te?'' Jézus azt felelte: ,,Te mondod, hogy király vagyok. Arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat a szavamra.'' Pilátus erre így szólt: ,,Mi az igazság?'' Majd e szavak után ismét kiment a zsidókhoz, és azt mondta nekik: ,,Én semmi vétket sem találok őbenne. Szokás pedig nálatok, hogy húsvétkor szabadon bocsássak nektek valakit. Akarjátok-e, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?'' Erre ismét így kiáltoztak: ,,Ne ezt, hanem Barabást!'' Barabás pedig rabló volt. Akkor Pilátus elfogatta Jézust és megostoroztatta. A katonák pedig koronát fontak tövisből, a fejére tették, és bíborszínű köpenyt adtak rá. Aztán eléje járultak, és azt mondogatták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' És arculverték őt. Pilátus újra kiment, és azt mondta nekik: ,,Íme, kihozom őt nektek, hogy megtudjátok, hogy semmi vétket sem találok benne.'' Akkor kijött Jézus, töviskoronával, bíborköpenyben. Ő pedig azt mondta nekik: ,,Íme, az ember!'' Amikor a főpapok és poroszlók meglátták, kiáltozni kezdtek: ,,Feszítsd meg, feszítsd meg!,, Pilátus így szólt: ,,Vegyétek át ti őt, és feszítsétek keresztre, mert én nem találok vétket benne.'' De a zsidók így szóltak: ,,Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!'' Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, még jobban megijedt. Újra bement a helytartóságra, és megkérdezte Jézustól: ,,Honnan való vagy te?'' Jézus azonban nem adott neki feleletet. Ezért Pilátus azt mondta neki: ,,Nekem nem válaszolsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, és arra, hogy megfeszítselek?'' Jézus azt felelte: ,,Semmi hatalmad sem volna felettem, ha onnan felülről nem adatott volna neked. Ezért annak, aki engem kezedbe adott, nagyobb a bűne.'' Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsássa őt. De a zsidók így kiáltoztak: ,,Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mindaz, aki királlyá teszi magát, ellenszegül a császárnak.'' Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet kövezett udvarnak neveznek, héberül meg Gabbatának. A húsvét készületnapja volt akkor, körülbelül hat óra. Így szólt a zsidókhoz: ,,Íme, a ti királyotok!'' De azok így kiáltoztak: ,,El vele, el vele, feszítsd meg őt!'' Pilátus megkérdezte tőlük: ,,A királyotokat feszítsem meg?'' A főpapok azt felelték: ,,Nincs királyunk, csak császárunk!'' Akkor aztán kezükbe adta őt, hogy feszítsék meg. Azok átvették Jézust. Ő pedig keresztjét hordozva kiment az úgynevezett Koponyahelyre, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott keresztre feszítették őt, és vele másik kettőt kétfelől, Jézust pedig középen. Pilátus egy feliratot is készíttetett, és a kereszt fölé helyeztette. Ez volt ráírva: ,,A Názáreti Jézus, a zsidók királya.'' Ezt a feliratot tehát sokan olvasták a zsidók közül, mert közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust. Héberül, görögül és latinul volt írva. A zsidók főpapjai ezért arra kérték Pilátust: ,,Ne azt írd: A zsidók királya, hanem: Ez azt mondta: ,,A zsidók királya vagyok''!'' Pilátus azt felelte: ,,Amit írtam, azt megírtam!'' A katonák pedig, miután megfeszítették Jézust, fogták a ruháit, elosztották négy felé, minden katonának egy részt, azután fogták a köntöst is. A köntös varratlan volt, felülről egy darabban szőve. Ezért azt mondták egymásnak: ,,Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, kié legyen!'' Ez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás, amely így szól: ,,Elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek'' [Zsolt 22,19]. A katonák tehát ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna. Amikor Jézus meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: ,,Asszony, íme, a te fiad!'' Azután azt mondta a tanítványnak: ,,Íme, a te anyád!'' És attól az órától magához vette őt a tanítvány. Ezután Jézus, aki tudta, hogy már minden bevégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: ,,Szomjazom!'' Volt ott egy ecettel teli edény. Ezért ecettel telt szivacsot tűztek egy izsópra, és a szájához nyújtották. Amikor Jézus az ecetet megízlelte, azt mondta: ,,Beteljesedett!'' És fejét lehajtva kilehelte lelkét. A zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a kereszten szombatra, mert az a szombat nagy nap volt. Odamentek tehát a katonák, és eltörték a lábszárát először az egyik vele együtt keresztrefeszítettnek, aztán a másiknak. Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. Aki ezt látta, tanúságot tett róla, és igaz az ő tanúsága. Ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: ,,Csontját ne törjék össze'' [Kiv 12,46; Zsolt 34,21]. Egy másik Írás pedig azt mondja: ,,Látni fogják azt, akit keresztülszúrtak'' [Zak 12,10]. Ezek után pedig az arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, de a zsidóktól való félelmében csak titokban, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Elment tehát és levette a testet. Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, s mirha- és áloé-keveréket hozott, körülbelül száz fontot. Fogták tehát Jézus testét, és a fűszerekkel együtt gyolcsruhákba göngyölték, ahogy a zsidóknál temetni szokás. Azon a helyen, ahol felfeszítették őt, volt egy kert, és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületnapja miatt oda helyezték Jézust.
2008.03.21. péntek: NAGYPÉNTEK
A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze
--------------------------------------------------------------------------------
Iz 52,13 - 53,12
Íme, sikert arat szolgám, magasra emelkedik, magasztos és igen fenséges lesz. Amint sokan megborzadtak tőle, hisz olyan torz volt, nem emberi a külseje, alakja nem hasonló az emberek fiaihoz, úgy ámulatba ejt majd sok nemzetet, királyok fogják be előtte szájukat, mert olyat látnak, amiről nem beszéltek nekik, és olyat vesznek észre, amiről nem hallottak. ,,Ki hitt annak, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből; nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy megnézzük őt, és nem volt olyan külseje, hogy kívánjuk őt. Megvetett volt, és utolsó az emberek között, fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat; megvetett volt, és nem becsültük őt. Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta; mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak. De őt a mi vétkeinkért szúrták át, a mi bűneinkért törték össze; a mi békességünkért érte fenyítés, és az ő sebe által gyógyultunk meg. Mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, mindenki a maga útjára tért; és az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét.'' Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját; mint a bárány, melyet leölésre visznek, és mint a juh, mely nyírói előtt elnémul, nem nyitotta ki száját. Sanyargatás és ítélet után vitték el; és sorsával ki törődik? Mert kivetették az élők földjéből, népem vétke miatt sújtották halálra. Istentelenek között adtak sírt neki, és gazdag mellett, amikor meghalt, bár nem követett el erőszakot, és nem volt álnokság a szájában. De az Úrnak úgy tetszett, hogy összetörje betegséggel. Ha odaadja engesztelő áldozatul életét, meglátja majd utódait, hosszúra nyújtja napjait; és az Úr tetszése az ő keze által teljesül. Lelkének gyötrelme után meglátja a világosságot, megelégedett lesz; tudásával szolgám igazzá tesz sokakat, és bűneiket ő hordozza. Ezért osztályrészül adok neki sokakat, és hatalmasokkal osztozik a zsákmányon, amiért halálra adta életét, és a bűnösök közé számították; pedig ő sokak vétkét viselte, és a bűnösökért közbenjár.
<a href="http://s268.photobucket.com/albums/jj11/ja678/?action=view¤t=jesus.gif" target="_blank"><img src="http://i268.photobucket.com/albums/jj11/ja678/jesus.gif" border="0" alt="jesus"></a>
Zs 30
A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól. Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem! Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem! Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat! Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem. Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene! Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat. Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet, és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved, mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim. Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem. Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem. Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem. Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: ,,Te vagy az én Istenem! Sorsom a te kezedben van.'' Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől. Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban. Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban; Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel. Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt! Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől. Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban! Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: ,,Elvetettél szemed elől engem!'' Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád. Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek. Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!
<a href="http://s267.photobucket.com/albums/ii282/farnaazkassab/?action=view¤t=Jesus.jpg" target="_blank"><img src="http://i267.photobucket.com/albums/ii282/farnaazkassab/Jesus.jpg" border="0" alt="Jesus"></a>
Zsid 4,14-16
Mivel tehát olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a hitvallás mellett. Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűnt kivéve. Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre.
<a href="http://s265.photobucket.com/albums/ii205/blue91lx/?action=view¤t=jesus.jpg" target="_blank"><img src="http://i265.photobucket.com/albums/ii205/blue91lx/jesus.jpg" border="0" alt="jesus"></a>
5,7-9
Ő, testi mivoltának napjaiban imáit és könyörgéseit nagy kiáltással és könnyhullatással bemutatta annak, aki megszabadíthatta őt a haláltól; és meghallgatást is nyert hódolatáért. Bár Isten Fia volt, engedelmességet tanult abból, amit elszenvedett; és amikor eljutott a beteljesedéshez, örök üdvösség forrása lett mindazoknak, akik engedelmeskednek neki [Iz 45,17G].
<a href="http://s233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/?action=view¤t=1a1blessed.jpg" target="_blank"><img src="http://i233.photobucket.com/albums/ee213/stefi5840_1960/1a1blessed.jpg" border="0" alt="Photobucket"></a>
Jn 18,1 - 19,42
Miután Jézus ezeket elmondta, kiment tanítványaival a Kedron patakon túlra, ahol volt egy kert; oda ment be ő és a tanítványai. Ismerte azt a helyet Júdás is, aki elárulta őt, mert Jézus gyakran járt oda tanítványaival. Júdás tehát, miután magához vett egy csapatot, s a főpapoktól és a farizeusoktól szolgákat, odament lámpásokkal, fáklyákkal és fegyverekkel. Jézus pedig, aki tudott mindent, ami várt rá, eléjük ment, és megkérdezte tőlük: ,,Kit kerestek?'' Azt felelték neki: ,,A Názáreti Jézust.'' Ő azt mondta nekik: ,,Én vagyok.'' Ott állt velük Júdás is, aki elárulta őt. Amikor azt mondta nekik: ,,Én vagyok'', meghátráltak és a földre estek. Erre ismét megkérdezte őket: ,,Kit kerestek?'' Azok pedig azt mondták: ,,A Názáreti Jézust.'' Jézus megismételte: ,,Mondtam nektek: Én vagyok! Ha tehát engem kerestek, hagyjátok ezeket elmenni!'' Be kellett teljesednie az igének, amelyet mondott: ,,Akiket nekem adtál, azok közül senkit sem vesztettem el.'' Mivel Simon Péternek volt egy kardja, kirántotta azt, lesújtott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét. A szolga neve Malkusz volt. Jézus erre azt mondta Péternek: ,,Tedd a hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki a poharat, amelyet az Atya nekem adott?'' Ekkor a csapat, a parancsnok és a zsidók poroszlói elfogták Jézust, és megkötözték őt. Először Annáshoz vitték, ő ugyanis apósa volt Kaifásnak, aki főpap volt abban az esztendőben. Kaifás volt az, aki azt a tanácsot adta a zsidóknak: ,,Jobb, ha egy ember hal meg a népért''. Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal a főpap udvarába, Péter pedig az ajtón kívül állt. Kiment tehát az a másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, szólt az ajtónálló szolgálónak, és bevezette Pétert. Akkor az ajtónálló szolgáló azt mondta Péternek: ,,Nem vagy te is ennek az embernek a tanítványai közül való?'' Ő azt felelte: ,,Nem vagyok!'' Ott álltak a szolgák és poroszlók, akik tüzet raktak, mert hideg volt, és melegedtek. Péter is ott állt velük, és melegedett. A főpap eközben tanítványairól és tanításáról kérdezte Jézust. Jézus azt felelte neki: ,,Én nyíltan beszéltem a világnak, mindig a zsinagógában tanítottam és a templomban, ahova a zsidók mindnyájan összegyűlnek, és titokban semmit sem mondtam. Miért kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik. Íme, ők tudják, mit mondtam.'' Amikor ezeket mondta, az ott álló poroszlók egyike arculütötte Jézust, és így szólt: ,,Így felelsz a főpapnak?'' Jézus azt felelte neki: ,,Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért ütsz engem?'' Akkor Annás elküldte őt megkötözve Kaifás főpaphoz. Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Valaki azt mondta neki: ,,Ugye te is az ő tanítványai közül való vagy?'' Ő azonban letagadta: ,,Nem vagyok!'' A főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: ,,Nem téged láttalak vele a kertben?'' Péter pedig ismét tagadta, és nyomban megszólalt a kakas. Jézust Kaifástól a helytartóságra vezették. Kora reggel volt. Ők nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak, és megehessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus ment ki hozzájuk, és megkérdezte: ,,Miféle vádat hoztok fel ez ellen az ember ellen?'' Azt felelték neki: ,,Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe.'' Erre Pilátus azt mondta nekik: ,,Vegyétek át ti őt, és ítéljétek el a törvényetek szerint.'' A zsidók azt felelték neki: ,,Nekünk senkit sem szabad megölnünk.'' Ez azért történt, hogy beteljesedjék Jézus szava, amelyet mondott, jelezve, hogy milyen halállal fog meghalni. Ismét bement tehát Pilátus a helytartóságra, hivatta Jézust, és megkérdezte őt: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' Jézus azt felelte: ,,Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?'' Pilátus ezt válaszolta: ,,Hát zsidó vagyok én? Saját nemzeted és a főpapok adtak téged a kezembe. Mit tettél?'' Jézus azt felelte: ,,Az én országom nem ebből a világból való. Ha az én országom ebből a világból volna, szolgáim harcra kelnének, hogy a zsidók kezébe ne kerüljek. De az én országom nem innen való.'' Pilátus erre megkérdezte: ,,Tehát király vagy te?'' Jézus azt felelte: ,,Te mondod, hogy király vagyok. Arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat a szavamra.'' Pilátus erre így szólt: ,,Mi az igazság?'' Majd e szavak után ismét kiment a zsidókhoz, és azt mondta nekik: ,,Én semmi vétket sem találok őbenne. Szokás pedig nálatok, hogy húsvétkor szabadon bocsássak nektek valakit. Akarjátok-e, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?'' Erre ismét így kiáltoztak: ,,Ne ezt, hanem Barabást!'' Barabás pedig rabló volt. Akkor Pilátus elfogatta Jézust és megostoroztatta. A katonák pedig koronát fontak tövisből, a fejére tették, és bíborszínű köpenyt adtak rá. Aztán eléje járultak, és azt mondogatták: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' És arculverték őt. Pilátus újra kiment, és azt mondta nekik: ,,Íme, kihozom őt nektek, hogy megtudjátok, hogy semmi vétket sem találok benne.'' Akkor kijött Jézus, töviskoronával, bíborköpenyben. Ő pedig azt mondta nekik: ,,Íme, az ember!'' Amikor a főpapok és poroszlók meglátták, kiáltozni kezdtek: ,,Feszítsd meg, feszítsd meg!,, Pilátus így szólt: ,,Vegyétek át ti őt, és feszítsétek keresztre, mert én nem találok vétket benne.'' De a zsidók így szóltak: ,,Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!'' Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, még jobban megijedt. Újra bement a helytartóságra, és megkérdezte Jézustól: ,,Honnan való vagy te?'' Jézus azonban nem adott neki feleletet. Ezért Pilátus azt mondta neki: ,,Nekem nem válaszolsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, és arra, hogy megfeszítselek?'' Jézus azt felelte: ,,Semmi hatalmad sem volna felettem, ha onnan felülről nem adatott volna neked. Ezért annak, aki engem kezedbe adott, nagyobb a bűne.'' Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsássa őt. De a zsidók így kiáltoztak: ,,Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mindaz, aki királlyá teszi magát, ellenszegül a császárnak.'' Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet kövezett udvarnak neveznek, héberül meg Gabbatának. A húsvét készületnapja volt akkor, körülbelül hat óra. Így szólt a zsidókhoz: ,,Íme, a ti királyotok!'' De azok így kiáltoztak: ,,El vele, el vele, feszítsd meg őt!'' Pilátus megkérdezte tőlük: ,,A királyotokat feszítsem meg?'' A főpapok azt felelték: ,,Nincs királyunk, csak császárunk!'' Akkor aztán kezükbe adta őt, hogy feszítsék meg. Azok átvették Jézust. Ő pedig keresztjét hordozva kiment az úgynevezett Koponyahelyre, amelyet héberül Golgotának neveznek. Ott keresztre feszítették őt, és vele másik kettőt kétfelől, Jézust pedig középen. Pilátus egy feliratot is készíttetett, és a kereszt fölé helyeztette. Ez volt ráírva: ,,A Názáreti Jézus, a zsidók királya.'' Ezt a feliratot tehát sokan olvasták a zsidók közül, mert közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust. Héberül, görögül és latinul volt írva. A zsidók főpapjai ezért arra kérték Pilátust: ,,Ne azt írd: A zsidók királya, hanem: Ez azt mondta: ,,A zsidók királya vagyok''!'' Pilátus azt felelte: ,,Amit írtam, azt megírtam!'' A katonák pedig, miután megfeszítették Jézust, fogták a ruháit, elosztották négy felé, minden katonának egy részt, azután fogták a köntöst is. A köntös varratlan volt, felülről egy darabban szőve. Ezért azt mondták egymásnak: ,,Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, kié legyen!'' Ez azért történt, hogy beteljesedjék az Írás, amely így szól: ,,Elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek'' [Zsolt 22,19]. A katonák tehát ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna. Amikor Jézus meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: ,,Asszony, íme, a te fiad!'' Azután azt mondta a tanítványnak: ,,Íme, a te anyád!'' És attól az órától magához vette őt a tanítvány. Ezután Jézus, aki tudta, hogy már minden bevégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: ,,Szomjazom!'' Volt ott egy ecettel teli edény. Ezért ecettel telt szivacsot tűztek egy izsópra, és a szájához nyújtották. Amikor Jézus az ecetet megízlelte, azt mondta: ,,Beteljesedett!'' És fejét lehajtva kilehelte lelkét. A zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a kereszten szombatra, mert az a szombat nagy nap volt. Odamentek tehát a katonák, és eltörték a lábszárát először az egyik vele együtt keresztrefeszítettnek, aztán a másiknak. Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. Aki ezt látta, tanúságot tett róla, és igaz az ő tanúsága. Ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: ,,Csontját ne törjék össze'' [Kiv 12,46; Zsolt 34,21]. Egy másik Írás pedig azt mondja: ,,Látni fogják azt, akit keresztülszúrtak'' [Zak 12,10]. Ezek után pedig az arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, de a zsidóktól való félelmében csak titokban, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Elment tehát és levette a testet. Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, s mirha- és áloé-keveréket hozott, körülbelül száz fontot. Fogták tehát Jézus testét, és a fűszerekkel együtt gyolcsruhákba göngyölték, ahogy a zsidóknál temetni szokás. Azon a helyen, ahol felfeszítették őt, volt egy kert, és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületnapja miatt oda helyezték Jézust.
keresztényvers zene ,Biblia
Köszönöm sirusB ,sajnos a minőség nem olyan jó mert egy nagyon régi kazttáról van lementve.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD></TD></TR><TR><TD vAlign=top><CENTER><!--<a href="" title="">-->
</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE>
és mindenkinek
<O
</O
ZÁKEUS
Látni akarta!... Szólani hozzá,
Közelébe menni? ... ó, dehogy is mert.
Érezte, tudta, látni is elég,
Ha szívvel nézi az áldott Mestert.
Érezte: kicsiny, por, semmi Hozzá,
De egy tekintet égig emeli,
Mert szomjas lelke az élõ hitnek
Izzó tüzével színültig teli.
Tudta: hogy nem kell hazug bókoknak
Cifra rongyába bujtatni szavát.
Elég, ha látja az égi Mester
Békét sugárzó isteni arcát.
Az üdvösséghez pillanat elég!
Minden kincs érte mégis oly kevés.
De minden kincsnél gazdagabb a perc,
Ha Isten szeme reád visszanéz.
Zákeus!... Hol van a földi vagyon,
Amit gyûjtöttél? ... Semmi maradt.
De hogy az Úrra vártál egykoron...
Örökké fénylik az a pillanat!
Hol van a nagyok zsíros portája? !
Dicsõség, bõség, hatalom, vagyon!
Évezredeknek kapzsi szolgái
Mennyi könnyet s vért hullattak azon!?
De tõled senki el nem vehette
A rád sugárzott égi glóriát,
Hogy vártad, vártad, vendégül láttad
Isten egyszülött szent Fiát.
Köszönöm sirusB ,sajnos a minőség nem olyan jó mert egy nagyon régi kazttáról van lementve.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD></TD></TR><TR><TD vAlign=top><CENTER><!--<a href="" title="">-->
</CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE>és mindenkinek
<O
</OKirjákné Kovács Emma
ZÁKEUS
Látni akarta!... Szólani hozzá,
Közelébe menni? ... ó, dehogy is mert.
Érezte, tudta, látni is elég,
Ha szívvel nézi az áldott Mestert.
Érezte: kicsiny, por, semmi Hozzá,
De egy tekintet égig emeli,
Mert szomjas lelke az élõ hitnek
Izzó tüzével színültig teli.
Tudta: hogy nem kell hazug bókoknak
Cifra rongyába bujtatni szavát.
Elég, ha látja az égi Mester
Békét sugárzó isteni arcát.
Az üdvösséghez pillanat elég!
Minden kincs érte mégis oly kevés.
De minden kincsnél gazdagabb a perc,
Ha Isten szeme reád visszanéz.
Zákeus!... Hol van a földi vagyon,
Amit gyûjtöttél? ... Semmi maradt.
De hogy az Úrra vártál egykoron...
Örökké fénylik az a pillanat!
Hol van a nagyok zsíros portája? !
Dicsõség, bõség, hatalom, vagyon!
Évezredeknek kapzsi szolgái
Mennyi könnyet s vért hullattak azon!?
De tõled senki el nem vehette
A rád sugárzott égi glóriát,
Hogy vártad, vártad, vendégül láttad
Isten egyszülött szent Fiát.
- Adj Uram...
Adj Uram békességet,
hogy elfogadjam azt,
amin nem tudok változtatni.
Adj Uram bátorságot,
hogy megváltoztassam azt,
amin változtatni tudok.
Adj Uram bölcsességet,
hogy felismerjem
a kettő közt a különbséget.
<TD>
foto: Patrick Garbier
</TD></TR></TBODY></TABLE>- Adj Uram...
keresztényvers zene ,Biblia
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=718 border=0><TBODY><TR><TD class=template_border width=1 rowSpan=3>
</TD><TD class=template_frame_bg vAlign=top align=middle width=208 rowSpan=3><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=206><TBODY><TR><TD class=template_frame_title vAlign=center align=middle height=37></TD></TR><TR><TD align=left></EMBED>
<TR><TD class=template_frame_title vAlign=center align=middle height=37></TD></TR><TR><TD align=middle>
</B></I>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></B></I>
Ének
(dallama: Bíborpiros szép rózsa...)
1. Fájdalom napja van ma, öltözzetek gyászba!
Könnyes sztemmel nézzetek a Szűz Máriára!
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
2. Van-e, akí ne sírna, hogyha eljön ide?
Ha rátekint a szent Szűz fájdabmas képére.
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
3. Nincs oly szív a világon, ki itt meg ne esne.
Mind össze van roncsolval Jézus áldott teste.
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
4. Akik a nagy bánatban el vagytok merülve,
Szeretettel nézzetek Mária képére!
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
5. Nem lehet elmondani Mária fájdalmát!
E földi anyák közül senki sem élni át.
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
6. Bús özvegyek és árvák, kik ide jöttetek,
Itt van a vigasztaló, ne kesergjetek!
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
7. Majd e földi élettel minden baj véget ér,
Melyért a mennyországban adatik égi bér.
Egykor látni fogjuk a szép Szűz Máriát!
És az ítélő bírót: világ megváltóját! (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 248.old.)
„De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, amellyel minket szeretett, minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal (kegyelemből tartattatok meg!), és együtt föltámasztott, és együtt ültetett a mennyekben Krisztus Jézusban, hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.” (Ef 2:4–7) Az Úr a teljesség felé vezető útra helyezi vissza kegyelmének megosztása által azokat, akik az ádámi természetet, örökséget eltemették, hátat fordítottak neki, hogy Jézus Krisztus által az örök élet, a teljesség örökösei legyenek. Az újjászületés után az új élet, új természet képes a teljességbe vezető rendkívüli úton haladni és fejlődni, mert a Szentlélek (Szent Szellem) által kitöltetett a szívébe Isten szeretete (Róm 5:5)<O</O
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=718 border=0><TBODY><TR><TD class=template_border width=1 rowSpan=3>
<TR><TD class=template_frame_title vAlign=center align=middle height=37></TD></TR><TR><TD align=middle>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE></B></I>
Ének
(dallama: Bíborpiros szép rózsa...)
1. Fájdalom napja van ma, öltözzetek gyászba!
Könnyes sztemmel nézzetek a Szűz Máriára!
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
2. Van-e, akí ne sírna, hogyha eljön ide?
Ha rátekint a szent Szűz fájdabmas képére.
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
3. Nincs oly szív a világon, ki itt meg ne esne.
Mind össze van roncsolval Jézus áldott teste.
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
4. Akik a nagy bánatban el vagytok merülve,
Szeretettel nézzetek Mária képére!
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
5. Nem lehet elmondani Mária fájdalmát!
E földi anyák közül senki sem élni át.
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
6. Bús özvegyek és árvák, kik ide jöttetek,
Itt van a vigasztaló, ne kesergjetek!
Mily sűrűn hullanak anyai könnyei,
Ment szentfia holttestét karjaival öleli.
7. Majd e földi élettel minden baj véget ér,
Melyért a mennyországban adatik égi bér.
Egykor látni fogjuk a szép Szűz Máriát!
És az ítélő bírót: világ megváltóját! (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 248.old.)
„De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, amellyel minket szeretett, minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal (kegyelemből tartattatok meg!), és együtt föltámasztott, és együtt ültetett a mennyekben Krisztus Jézusban, hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.” (Ef 2:4–7) Az Úr a teljesség felé vezető útra helyezi vissza kegyelmének megosztása által azokat, akik az ádámi természetet, örökséget eltemették, hátat fordítottak neki, hogy Jézus Krisztus által az örök élet, a teljesség örökösei legyenek. Az újjászületés után az új élet, új természet képes a teljességbe vezető rendkívüli úton haladni és fejlődni, mert a Szentlélek (Szent Szellem) által kitöltetett a szívébe Isten szeretete (Róm 5:5)<O
</O
húsvét története.
<BASEFONT>
<CENTER><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="67%"><TBODY><TR><TD>A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</CENTER></BASEFONT>
<BASEFONT>
<CENTER><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="67%"><TBODY><TR><TD>A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</CENTER></BASEFONT>
keresztényvers zene
A FESZÜLETHEZ
Szüzek, ifjak, sírjatok, <O</O
Mélyen szomorkodjatok,<O</O
Keseregjen minden szív,
Aki Jézusához hív.
Nincsen abban irgalom,<O</O
Hozzád buzgó fájdalom,<O</O
<O></O>
Aki téged meg nem szán<O</O
, Ó Jézus, a keresztfán!
Gyenge testén sebeit
Vérrel buzgó kékeit
Aki látja és nem sír,<O</O
Élő hittel az nem bír<O</O
A kősziklák <SUB>i</SUB> repednek<O</O
Nap és hold setétednek<O</O
<O></O>
Minden állat megindul,<O</O
Csak a bűnös nem búsul.
Szállj szívedbe, sirasd meg <O</O
Bűneidet, s gondold meg:
Hogy az Isten fia volt,<O</O
Aki érted így megholt.<O</O
Paludi Ferenc<O</O
<O></O>
<O></O>
A FESZÜLETHEZ
Szüzek, ifjak, sírjatok, <O
</OMélyen szomorkodjatok,<O
</OKeseregjen minden szív,
Aki Jézusához hív.
Nincsen abban irgalom,<O
</OHozzád buzgó fájdalom,<O
</O<O
></O>Aki téged meg nem szán<O
</O, Ó Jézus, a keresztfán!
Gyenge testén sebeit
Vérrel buzgó kékeit
Aki látja és nem sír,<O
</OÉlő hittel az nem bír<O
</OA kősziklák <SUB>i</SUB> repednek<O
</ONap és hold setétednek<O
</O<O
></O>Minden állat megindul,<O
</OCsak a bűnös nem búsul.
Szállj szívedbe, sirasd meg <O
</OBűneidet, s gondold meg:
Hogy az Isten fia volt,<O
</OAki érted így megholt.<O
</OPaludi Ferenc<O
</O<O
></O><O
></O>
Elmélkedés:
Nagypénteki szemlélődés
Uram, Jézus Krisztus, megváltó királyom! Kereszthordozásod,
szenvedésed és
halálod tanúja szeretnék lenni, ezért Téged szemléllek ma,
Nagypénteken,
kereszthalálod napján.
Először a kezeidet nézem. A te megkötözött, sebzett,
átszegezett kezeidet.
Milliók kezét látom a te kezedben. Látom a munkanélküli
családapa kezét,
aki üres kézzel tér haza és semmit sem tud adni
családjának. Látom a
kemény munkától vérző munkáskezeket is. Látom a katonák
fegyvereket tartó
kezét, a megsemmisítő, pusztító és ölni kész kezeket.
Látom a koldusok
alamizsnát kérő kezét, a gyermekek segítséget kérő kezét
és az éhezők
könyöradományért nyúló kezét. Látom a zsugori ember
összeszorított markát.
Látom a felindult ember pofont adó kezét. S látok
erőszakos kezeket,
melyek megragadnak vagy fellöknek másokat. Látom a
szenvedélybetegek
reszkető kezét, amely a cigaretta, az alkohol vagy a kábítószer
után nyúl,
s látom a testi betegségben szenvedők elgyengülő kezét. Látom
a halál felé
közeledők gyenge, erőtlen, elernyedt kezét. Ugyanakkor más
kezeket is
látok a Te kezedben, Uram. Látom az adományt osztó kezet, a
segítséget
nyújtó kezet, az elesettet felsegítő kezet. Látom a
családapa kenyeret
megtörő kezét. Látom a pap eucharisztiát megtörő kezét.
Látom az édesanya
beteg gyermekének homlokára tett kezét, s az anya gyermekét
simogató
kezét. Látom, amint a szerelmesek egymás kezét fogják. S látok
áldást adó
kezeket, keresztet magasba emelő kezeket.
Aztán a lábaidat szemlélem, Uram. A Te sebzett, vérző,
átszegezett
lábaidat, amelyek már egyetlen lépést sem képesek tenni, s
amelyekkel már
nem kell tovább menned a keresztúton. S látom azokat is,
akik lábbal
tiporják mások jogait. Látom azokat, akik sárba tapossák mások
becsületét,
s akik földre tiporják a gyengéket. Látom a kedvetlenek, a
kételkedők, a
csüggedők és a reményvesztettek lábát, akik már nem képesek
újabb lépést
tenni abba az irányba, hogy kijussanak nehéz helyzetükből.
Látom a bénák
mozgásképtelen lábát, látom az amputáltak lábának
csonkját. Látom a
menekültek lábát, akik kénytelenek elhagyni hazájukat. Látom
a menekülő
lábakat, amelyek nem állhatnak meg egy pillanatra sem, s látom
üldözőik
rohanó lábát is. Látom a menkülttáborokban és
szükségszállásokon évekig
tengődők piszkos, sebes lábát. Látom az úton lévők mindig
siető lábait.
Látom a félrelépők lábát, akik elhagyják házastársukat.
Látom a rossz úton
járók lábát, s azokét, akik már nem képesek megállni a
lejtőn. Látom a
tanácstalanok és tétovázók bizonytalan lépteit. S látom a
maguk lábán
megállni nem tudó szegényeket is. Ugyanakkor látom a mások
segítésére
igyekvő lábakat is. Látom a nehéz munkában helytállók
lábát. Látom a
házastársakat, akik megvetik lábukat a sziklán, a biztos ponton
a válság
napjaiban. S látom a megtérés útjáró lépők lábát.
És most az arcodat szemlélem, Uram, amelyre a töviskoszorú
okozta sebekből
vér patakzik. Arcodban látom az álarcot viselőket, akik
eltakarják igazi
arcukat, s elrejtik bűneiket. Látom azok hiú arcát, akik
plasztikai
műtéttel igyekeztek arcukat "szebbé" tenni. Látom az arcátlanul
hazudozók
és gazemberek arcát is. Látom az arcnélkülieket. Látom a
símaszkos betörők
arcát. Látom az arcukat eltakaró randalírozókat, s látom a
rohamsisak
mögötti rendőrarcokat. Látom az éhezők beesett arcát, a
betegek sovány
arcát. De látok örömtől sugárzó arcokat is,
természetes szépségüket
megőrző női arcokat és ártatlan gyermekarcokat. Látom a
szerelmesek boldog
arcát. Látok egymásra mosolygó arcokat, s egy irányba, egy
cél felé néző
arcokat. Uram, a te isteni arcod, amely egykor véres nyomot
hagyott
Veronika kendőjén, ma sok ember arcán tükröződik vissza.
S végül a szívedet szemlélem, Uram. A Te lándzsával
átszúrt szívedet.
Látom a megcsalt vagy elhagyott házastársak sebzett szívét.
Látom azokat,
akiknek egy-egy csalódás nagy szívfájdalmat okoz. Látom a
megkérgesedett
szívűeket, akikben már nincs részvét mások iránt. Látom
a felelőtlen
szívtiprókat, s azokat, akik szívtelenül megtagadják a
segítséget a
rászorulóktól. De látom a szíve alatt gyermeket hordozó
kismamát is.
Azokat, akik kitárják szívüket embertársaik felé. Látom
azokat, akik meg
szeretnék őrizni szívük tisztaságát és a bűntelen
életre törekszenek.
Látok nemes szívű embereket. Látok irgalmas szívűeket,
akik mindenkor
készek a megbocsátásra.
Uram, ölelj át minden embert karoddal és vezesd a mi lábainkat,
hogy a te
utadon járjunk! Segíts minket, hogy fájdalmas és dicsőséges
arcod vonásait
hordozzuk arcunkon! Uram, ölelj minket a te megváltó szívedre!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Jézus, Te vagy az Istenem.
Jézus, Te vagy az életem.
Jézus, Te vagy az egyedüli Szeretet.
Jézus, Te vagy a Minden a mindenben.
Jézus, Te vagy minden javam.
Jézus, szeretlek teljes szívemmel, egész lényemmel.
Istentől megáldott Húsvétot kívánok .
</pre>
Nagypénteki szemlélődés
Uram, Jézus Krisztus, megváltó királyom! Kereszthordozásod,
szenvedésed és
halálod tanúja szeretnék lenni, ezért Téged szemléllek ma,
Nagypénteken,
kereszthalálod napján.
Először a kezeidet nézem. A te megkötözött, sebzett,
átszegezett kezeidet.
Milliók kezét látom a te kezedben. Látom a munkanélküli
családapa kezét,
aki üres kézzel tér haza és semmit sem tud adni
családjának. Látom a
kemény munkától vérző munkáskezeket is. Látom a katonák
fegyvereket tartó
kezét, a megsemmisítő, pusztító és ölni kész kezeket.
Látom a koldusok
alamizsnát kérő kezét, a gyermekek segítséget kérő kezét
és az éhezők
könyöradományért nyúló kezét. Látom a zsugori ember
összeszorított markát.
Látom a felindult ember pofont adó kezét. S látok
erőszakos kezeket,
melyek megragadnak vagy fellöknek másokat. Látom a
szenvedélybetegek
reszkető kezét, amely a cigaretta, az alkohol vagy a kábítószer
után nyúl,
s látom a testi betegségben szenvedők elgyengülő kezét. Látom
a halál felé
közeledők gyenge, erőtlen, elernyedt kezét. Ugyanakkor más
kezeket is
látok a Te kezedben, Uram. Látom az adományt osztó kezet, a
segítséget
nyújtó kezet, az elesettet felsegítő kezet. Látom a
családapa kenyeret
megtörő kezét. Látom a pap eucharisztiát megtörő kezét.
Látom az édesanya
beteg gyermekének homlokára tett kezét, s az anya gyermekét
simogató
kezét. Látom, amint a szerelmesek egymás kezét fogják. S látok
áldást adó
kezeket, keresztet magasba emelő kezeket.
Aztán a lábaidat szemlélem, Uram. A Te sebzett, vérző,
átszegezett
lábaidat, amelyek már egyetlen lépést sem képesek tenni, s
amelyekkel már
nem kell tovább menned a keresztúton. S látom azokat is,
akik lábbal
tiporják mások jogait. Látom azokat, akik sárba tapossák mások
becsületét,
s akik földre tiporják a gyengéket. Látom a kedvetlenek, a
kételkedők, a
csüggedők és a reményvesztettek lábát, akik már nem képesek
újabb lépést
tenni abba az irányba, hogy kijussanak nehéz helyzetükből.
Látom a bénák
mozgásképtelen lábát, látom az amputáltak lábának
csonkját. Látom a
menekültek lábát, akik kénytelenek elhagyni hazájukat. Látom
a menekülő
lábakat, amelyek nem állhatnak meg egy pillanatra sem, s látom
üldözőik
rohanó lábát is. Látom a menkülttáborokban és
szükségszállásokon évekig
tengődők piszkos, sebes lábát. Látom az úton lévők mindig
siető lábait.
Látom a félrelépők lábát, akik elhagyják házastársukat.
Látom a rossz úton
járók lábát, s azokét, akik már nem képesek megállni a
lejtőn. Látom a
tanácstalanok és tétovázók bizonytalan lépteit. S látom a
maguk lábán
megállni nem tudó szegényeket is. Ugyanakkor látom a mások
segítésére
igyekvő lábakat is. Látom a nehéz munkában helytállók
lábát. Látom a
házastársakat, akik megvetik lábukat a sziklán, a biztos ponton
a válság
napjaiban. S látom a megtérés útjáró lépők lábát.
És most az arcodat szemlélem, Uram, amelyre a töviskoszorú
okozta sebekből
vér patakzik. Arcodban látom az álarcot viselőket, akik
eltakarják igazi
arcukat, s elrejtik bűneiket. Látom azok hiú arcát, akik
plasztikai
műtéttel igyekeztek arcukat "szebbé" tenni. Látom az arcátlanul
hazudozók
és gazemberek arcát is. Látom az arcnélkülieket. Látom a
símaszkos betörők
arcát. Látom az arcukat eltakaró randalírozókat, s látom a
rohamsisak
mögötti rendőrarcokat. Látom az éhezők beesett arcát, a
betegek sovány
arcát. De látok örömtől sugárzó arcokat is,
természetes szépségüket
megőrző női arcokat és ártatlan gyermekarcokat. Látom a
szerelmesek boldog
arcát. Látok egymásra mosolygó arcokat, s egy irányba, egy
cél felé néző
arcokat. Uram, a te isteni arcod, amely egykor véres nyomot
hagyott
Veronika kendőjén, ma sok ember arcán tükröződik vissza.
S végül a szívedet szemlélem, Uram. A Te lándzsával
átszúrt szívedet.
Látom a megcsalt vagy elhagyott házastársak sebzett szívét.
Látom azokat,
akiknek egy-egy csalódás nagy szívfájdalmat okoz. Látom a
megkérgesedett
szívűeket, akikben már nincs részvét mások iránt. Látom
a felelőtlen
szívtiprókat, s azokat, akik szívtelenül megtagadják a
segítséget a
rászorulóktól. De látom a szíve alatt gyermeket hordozó
kismamát is.
Azokat, akik kitárják szívüket embertársaik felé. Látom
azokat, akik meg
szeretnék őrizni szívük tisztaságát és a bűntelen
életre törekszenek.
Látok nemes szívű embereket. Látok irgalmas szívűeket,
akik mindenkor
készek a megbocsátásra.
Uram, ölelj át minden embert karoddal és vezesd a mi lábainkat,
hogy a te
utadon járjunk! Segíts minket, hogy fájdalmas és dicsőséges
arcod vonásait
hordozzuk arcunkon! Uram, ölelj minket a te megváltó szívedre!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Jézus, Te vagy az Istenem.
Jézus, Te vagy az életem.
Jézus, Te vagy az egyedüli Szeretet.
Jézus, Te vagy a Minden a mindenben.
Jézus, Te vagy minden javam.
Jézus, szeretlek teljes szívemmel, egész lényemmel.
Istentől megáldott Húsvétot kívánok .
</pre>
Jézus hét szava a kereszten
Juan Gasco: Szenvedő Krisztus-arc
1500 körül, Museo Episcopal de Vich
(Eseményrend: 249-255., VI. térkép)
Jézusnak hét kijelentése, "szava" volt a kereszten. A Golgotára felérkezve leteperték, és felfeszítették a keresztre. Mikor a római katonák átszögezték kezét és lábát, ellenségeiért imádkozott: "Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!" Azokért imádkozhatott, akik tudatlanságból cselekedtek. Mély részvétet érzett irántuk. A római százados megtérése jelzi imája eredményét.
Két latorral együtt feszítették meg, akik először a tömeghez kapcsolódva gúnyolták és csúfolták. Ezeket az eseményeket az 1000 évvel ezelőtt írt dávidi 22. zsoltár megjövendölte (a kéz és a láb átlyukasztása: 17., a sorvetést a köntösre: a 19., és a csúfolódást: a 8-9. versekben). A jobb lator azonban megváltozott, és Jézushoz könyörgött megmentéséért. Krisztus szeretettel ezt válaszolta: - "Bizony mondom néked ma: velem leszel a paradicsomban." Hite a példája annak, hogy igaz megtéréssel még az élet utolsó óráiban is lehet üdvözülni.
Jézus harmadik kijelentésével özvegy édesanyjáról gondoskodott, János apostolra bízta. Fiúi szeretete és kötelessége nyilvánult meg ebben. Eddigi szavai mind másokkal foglalkoztak.
A következő két mondása lelki-testi gyötrelmének kifejezése. "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" Itt is a 22. zsoltár kezdő szavait idézte Jézus. Többi verse is megrázóan részletezi átélt szenvedéseit, és az Atyától való távolságát: "féreg vagyok s nem férfi; emberek csúfja és a nép utálata. Akik engem látnak, mind csúfolnak, félrehúzzák ajkaikat, és hajtogatják fejüket: Az Úrra bízta magát, mentse meg őt, hiszen gyönyörködött benne!... Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg, éjjel is, de nincs nyugodalmam" (3:7-9. versek).
Szörnyű kínjában így kiáltott: "Szomjúhozom!". A zsoltár így tudósít:
Mint a víz, úgy kiöntettem, csontjaim mind széthullottak, szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között. Erőm kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám. Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek. De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre." (Zsolt. 22:15-20)
A hatodik kiáltás halála előtt hagyta el ajkát: "Elvégeztetett!". Az Atya távolsága, és az emberek bűnterhe miatt érzett kínok kioltották életét, de látta, hogy sikerült bevégezni a megváltás művét. Célhoz ért: "Most lett meg az üdvösség és az erő" (Jel. 12:10). Majd a 31. zsoltár szavával felkiáltott, lehajtotta fejét, és kilehelte lelkét (=életét): "Atyám, a te kezedbe teszem le lelkemet." A Szentírás igéi egész lényét árjárták! Hitte, bár nem érezte, hogy Atyja szeretettel megmenti és kegyelmébe fogadja.
Így halt meg Jézus Krisztus, az emberiség Megváltója!
Juan Gasco: Szenvedő Krisztus-arc
1500 körül, Museo Episcopal de Vich
(Eseményrend: 249-255., VI. térkép)
Jézusnak hét kijelentése, "szava" volt a kereszten. A Golgotára felérkezve leteperték, és felfeszítették a keresztre. Mikor a római katonák átszögezték kezét és lábát, ellenségeiért imádkozott: "Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!" Azokért imádkozhatott, akik tudatlanságból cselekedtek. Mély részvétet érzett irántuk. A római százados megtérése jelzi imája eredményét.
Két latorral együtt feszítették meg, akik először a tömeghez kapcsolódva gúnyolták és csúfolták. Ezeket az eseményeket az 1000 évvel ezelőtt írt dávidi 22. zsoltár megjövendölte (a kéz és a láb átlyukasztása: 17., a sorvetést a köntösre: a 19., és a csúfolódást: a 8-9. versekben). A jobb lator azonban megváltozott, és Jézushoz könyörgött megmentéséért. Krisztus szeretettel ezt válaszolta: - "Bizony mondom néked ma: velem leszel a paradicsomban." Hite a példája annak, hogy igaz megtéréssel még az élet utolsó óráiban is lehet üdvözülni.
Jézus harmadik kijelentésével özvegy édesanyjáról gondoskodott, János apostolra bízta. Fiúi szeretete és kötelessége nyilvánult meg ebben. Eddigi szavai mind másokkal foglalkoztak.
A következő két mondása lelki-testi gyötrelmének kifejezése. "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" Itt is a 22. zsoltár kezdő szavait idézte Jézus. Többi verse is megrázóan részletezi átélt szenvedéseit, és az Atyától való távolságát: "féreg vagyok s nem férfi; emberek csúfja és a nép utálata. Akik engem látnak, mind csúfolnak, félrehúzzák ajkaikat, és hajtogatják fejüket: Az Úrra bízta magát, mentse meg őt, hiszen gyönyörködött benne!... Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg, éjjel is, de nincs nyugodalmam" (3:7-9. versek).
Szörnyű kínjában így kiáltott: "Szomjúhozom!". A zsoltár így tudósít:
Mint a víz, úgy kiöntettem, csontjaim mind széthullottak, szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között. Erőm kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt és a halál porába fektetsz engem. Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám. Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek. De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre." (Zsolt. 22:15-20)
A hatodik kiáltás halála előtt hagyta el ajkát: "Elvégeztetett!". Az Atya távolsága, és az emberek bűnterhe miatt érzett kínok kioltották életét, de látta, hogy sikerült bevégezni a megváltás művét. Célhoz ért: "Most lett meg az üdvösség és az erő" (Jel. 12:10). Majd a 31. zsoltár szavával felkiáltott, lehajtotta fejét, és kilehelte lelkét (=életét): "Atyám, a te kezedbe teszem le lelkemet." A Szentírás igéi egész lényét árjárták! Hitte, bár nem érezte, hogy Atyja szeretettel megmenti és kegyelmébe fogadja.
Így halt meg Jézus Krisztus, az emberiség Megváltója!
Hasonló témák
