Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
Keresztényzene vers

Jézus mondja:
"Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak."
keskenyut.jpg

"Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják."
Mt. 7,13-14


Sofarlogo1.jpg
<BIG><BIG>
</BIG></BIG><O:pÁLDÁS IZRAEL ÁLLAMÁRA



<CENTER>
caddik6RIUqPiZ8n1199650514.jpg
</CENTER>
"Atyánk, ki odafenn vagy, Izrael szirtje és megváltója, áldjad meg Izrael államát, megváltásunk első sarját. Védjed meg őt, irgalmad szárnyával, és terjesszed ki fölé békét óvó sátradat, és küldjed fényedet és igazságodat, vezetőire, minisztereire és tanácsadóira, hogy ők bölcs tanáccsal lépjenek eléd.
Erősítsed meg szent országunk védőinek karját, és legyen az osztályrészük Tőled Istenünk, a segítség, és koronázzad őket a győzelem babérjaival. Adjál békét az országnak, és örök örömöt lakosainak.
És testvéreinkről, Izrael egész házról kérünk, emlékezz meg, a szétszóratásuk minden országában, és hozzad őket minél hamarább, felegyenesedve, Cionba, a Te városodba, Jeruzsálembe, ahol a Neved lakozik, amiképp Mózes szolgád Tórájában találjuk:
„Ha lesznek a szétszórtjaid, akár az ég szélén is, még onnan is összegyűjtöm őket, és még onnan is elhozom őket, az Örökkévaló Istenedhez. És bevisz Téged az Örökkévaló Istened, abba az országba, amelyet atyáid megkaptak, és te megöröklöd azt. És neked jobban fog menni, és többen lesztek ott, mint atyáitok.” (Mózes V. 30.)
Kérünk, egyesítsd szíveinket szeretetben, és Isten nagy nevének félelmében, hogy tudjuk őrizni Tórád minden szavát, és küldjed el nekünk mihamarább napjainkban Dávid fiát, az igazságod Felkentjét, a Megváltót, hogy megváltsa azokat, akik annyira kívánják már a segítségedet.

Tűnjön fel, szépségében erőd hatalmassága, a világ minden országának lakói számára. És mondja mindenki, kiben élő lélek van:
„Az Örökkévaló, Izrael Istene, az uralkodó, és az ő királysága mindent átölel!”
Úgy legyen, Ámen!"

E szöveg héberből magyarra való fordítását dr.Schweitzer József főrabbi és Verő Tamás rabbi kérésünkre külön nekünk fordították. A szöveg később bekerült a Zsidó Imakönyvbe is. (O.B.)
</O:p>
 

anuska 28

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!
Én is nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szép keresztény versekre, imákra találtam. Nagyon segít ez most nekem. Egy hónappal ez elót meghalt a nóverem.
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD>

Köszöntelek szeretettel anuska 28!<O:p</O:p
Fogadd őszinte részvétem.<O:p></O:p>
Legyen az Úr a te vigasztalód-erősséged, és oltalmad.
szeretnélek vigasztalni bánatodban ezzel a zsoltárokkal és énekkel
Szeretettel
Kata
<O:p</O:p


</TD></TR></TBODY></TABLE>​
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene ,Biblia

012.jpg


Pecznyík Pál

VAN ISTEN!


Minden élet egy regény,
ha gazdag az, ha szegény.
Minden ember élete,
eseménnyel van tele.
Nincs egyforma életút,
melyen ember lába fut.
Születéssel kezdődik,
elmúlással végződik.
Sok szív, fel sem fogja tán,
mi vár rá, halál után.
Sírját szabja határul,
élete ott lezárul.
Azt gondolja: sírba lenn,
ő majd végleg megpihen.
De szomorú volna, ha
létünk addig tartana;
míg bekopog a halál,
és verő szívünk megáll.

Ám van Isten, végtelen!
Úr Ő földön, égbe fenn!
Ő alkotott népeket,
ismer minden életet.
Még ki sem nyitottuk szánk,
Ő már hallja az imánk.
Ilyen Atyánk van nekünk,
már készíti lakhelyünk;
ama dicső honba fenn,
hol az élet végtelen.
S a mennyei trón előtt,
látjuk Jézust, a dicsőt.
Nem kelünk útra többé,
mennyben élünk örökké.
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene ,Biblia, Pál 1,LeveleTimótheus

<TABLE class=td1 width="95%" border=0><TBODY><TR><TD class=td1 colSpan=2></TD><TR><TD class=td1 colSpan=2>
016.jpg
</TD></TR></TBODY></TABLE>


Füle Lajos versei:

NE NYUGODJ BELE!

Ha azt látod, hogy lelki életed
örömhiányos, kiüresedett,
fogytán hited és hálád is vele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy gyülekezeted
tagjaiban is hűl a szeretet,
nagy része fásult, közönnyel tele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy egyházadban is
akad kór, s némely tanítás hamis,
hogy alig látszik KRISZTUS élete,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy fáj e nép, e föld,
hogy magad sem vagy senkinél különb,
s nincs újulás itt, bárhogy kellene,
ne nyugodj bele!

Mert könyörögni, sírni lehet itt!
Maga a LÉLEK is esedezik,
s minden megbánt bűn semmivé lehet,
ha az ÚR veled.

ÁRA VAN

Világosíts meg, Istenem:
Fiad követni mit jelent?
Keresztet, próbát számtalant,
követésének ára van!

Ki akadályozhat meg?

Értem, miattam és helyettem
keresztjén nem hiába vérzett.
Ki akadályozhat meg abban,
hogy ezután Jézusnak éljek!

Így lehetek

Leszállott az égből a földre,
hogy bűneink itt eltörölje
vére árán, szörnyű keresztjén.
Így lehetek én is keresztyén.


 

juta123

Állandó Tag
Állandó Tag
Igazi keresztény zene ez is!

Engem nagyon megfogott Carl Orff - Carmina Burana c. összeállítása, amelyet egyházi énekekből állított össze a '60-as években Berlinben.
Igazi egyházi zene! Hallgassa mindenki sok szeretettel, felüdít és megnyugtat. (- különösen a mai techno dzsungelben!)

És ami a legfontosabb; hitet ad!
 

juta123

Állandó Tag
Állandó Tag
Találóskérdés a hitről

Ki írta: "Csak bízzál önmagadban, és tudni fogod, hogyan élj!"

(Puska: A helyes választ visszafelé betűzve ideírom: ehteoG)
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Keresztény zene, vers.

Elrejtett élet Krisztusban
"1Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. 2Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. 3Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. 4Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben. " (Kolossé 3,1-4)

Mintha ez az ige folytatása lenne a tegnap reggeli gondolatoknak! Míg tegnap reggel a korinthusi testvérek felé azt kellett bizonyítania az apostolnak, hogy Krisztus feltámadt, a kolosséi gyülekezet testvériségének szóló buzdító, int&otilde; gondolatok kiindulópontja már Krisztus feltámadásának ténye, és vele együtt a mi lelki értelemben vett feltámadásunk megtörténte. Hiszen mi is a szellemi valóság? Életünk elválaszthatatlan Krisztustól. Halálában a mi óemberünk is meghalt, feltámadásában a mi új emberünk is feltámadt. Mindez még elrejtett módon jelentkezik, de amikor majd az Krisztus második eljövetelekor megjelenik, akkor ez a vele való egybeszerkesztettség, a t&otilde;le való elválaszthatatlanság nyilvánvalóvá lesz. Ha pedig már most is ez a szellemi valóság, akkor legyen ez látható a fizikai valóságban is! Akkor a mi mindennapi életünk cselekedetei, életünk egész berendezkedése, céljaink irányultsága, döntéseink is látható módon mutassák meg azt, hogy mit tartunk fontosnak, és mit kevésbé annak! Id&otilde;beosztásunk, az anyagi javakhoz való viszonyunk, beszédünk, jellemünk és a mi egész valónk igazolja azt, hogy Krisztushoz tartozunk, benne vagyunk teljesen. Határozza meg ennek valósága a mai napunkat is! /ÁM/

<center><br><img src="http://i13.photobucket.com/albums/a272/smith324bullock/GPW/YRIMTAP-1.gif"border="0" alt="Nat3ddesign Graphics"></a><br><a href="http://www.guardiansministry.com" target="new">Guardians Tag Ministry</a></a>

Lábnyomok

Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom a parti homokon,
ahogy &Otilde; mindig ott járt énvelem.

De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
"Amikor életem kezedbe tettem,
s követ&otilde;dnek szeg&otilde;dtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínségben?"

Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
"Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
mert a legsúlyosabb próbák alatt
téged vállamon hordoztalak!"

ismeretlen szerz&otilde;t&otilde;l
Túrmezei Erzsébet fordítása
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene

015.jpg



Sík Sándor
<O:p</O:p
Mint az ördöngös fiú édesapja<O:p</O:p

Mint az ördöngös fiú édesapja,
Lábadhoz Uram úgy esem.
A néma ördög tépi, marcangatja
Fiam és anyám, minden kedvesem.
Hol tűzbe rántja, hol a vízbe őket,
Úgy dőlnek el, akár a holttetem.
Minden lehet, Te mondtad, a hivőnek!
Hiszek Uram,
Segíts hitetlenségemen! <O:p</O:p
Hiszek Uram, hiszen, ha nem hihetnék,
Mi maradna más, mint az őrület.
Hiszek Uram, hiszek, - de mi jöhet még?
Napban és holdban ordító jelek.
Azt írja mind: még nincsen itt a vég.
Jaj, feketével írnak feketére.
Tedd már Uram, szakadjon fel az ég!
Uram remélek.
Engedj remélnem remény ellenére! <O:p</O:p
<O:p</O:p



<TABLE class=td1 width="95%" border=0><TBODY><TR><TD class=td1 colSpan=2></TD><TR><TD class=td1 colSpan=2>
026.jpg






</TD></TR></TBODY></TABLE>​



Kedves juta123!
Szívesen veszem, töltsél fel Carl Orff - Carmina Burana c. lemezről.<O:p</O:p
A találós kérdésedre lentebb válaszolok, mert én nem
csak önmagamba hiszek. Hiszem, hogy Jézus Krisztus az én bűneimért
halt kereszthalált ,hiszem ,hogy feltámadt ,hiszem ,hogy bármilyen problémámmal mehetek hozzá. Elég nékem az Ő kegyelme. Ezt hiszem és vallom.
Szeretettel
Kata


ha_valaki_feltekint_nem_lat_hatart.jpg
Uram, te mindig megajándékoztál békéddel. Ma ugyan félek, mégis hiszek. Uram, te mindig adtál elegendő erőt. Most nagyon gyönge vagyok, mégis hiszek. Uram, hányszor őriztél meg az ellentétek, válságok közepette. Bár szorongatott helyzetben vagyok, hiszek. Uram, megmutattad az utat a holnap felé. Ma ismét sűrű homály fedi utamat, én hiszek. Uram, te mindig kellő időben hallattad hangod. Noha ma hallgatsz, én hiszek. Uram, mindig újra megvilágítottad éjszakáimat. Bár sötétség borul rám, hiszek. Uram, te mindig hűséges barát vagy. Az árulók bántalmazásai ellenére hiszek. Uram, te mindig teljesítetted ígéreteidet. Ma kétségeim ellenére is hiszek.
St Etienne du Grec /a pomeyroli ökuméne közösség szertartásából/

Mikor elhagytak, mikor terhem roskadozva vittem,
csendesen és váratlanul átölelt az Isten.
Ady Endre: Az Úr érkezése

Osztani magad - hogy így sokasodjál:
Kicsikhez hajolni - hogy magasodjál:
Hallgatni őket – hogy tudd a világot:
Róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.
Széjjel szóródni – eső homokra –
Sivatagnyi reménytelen dologra,
S ha nyár se lesz tőled, és a táj se zöldebb,
- kutakká gyűjt a mély: - soká isznak belőled!
/Váci Mihály: Eső homokra/

szemelyesseg.jpg
-Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és eljöttetek hozzám.

-Uram mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád?
-Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak egyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg!
/Jézus Krisztus tanítása, Máté evangéliuma 25, 37-40/







 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag

Johann Wolfgang Goethe

Johann Wolfgang von Goethe
Bocsáss meg válaszolok azért a kérdésedre Csak bízz magadban, és tudni fogod, hogyan élj! Johann Wolfgang Goethe ...

Alig múlt 18 éves, amikor már hangos irodalmi botrányt kavar „Goetz von Berlichingen" című színpadra szánt műve. Már az is helytelenítéssel találkozik, hogy az indulatokkal teljes drámai mű személyei prózában és nem versben beszélnek. Ebben a XVIII. században Diderot és nyomában néhány francia szerző javasolja is, gyakorolja is a prózában írt komoly hangú drámát. Erre a reneszánsz és a rá következő barokk stílusdivatban volt már példa, de csakis vígjátékok esetében.
Machiavelli
( majd Moliere és Goldoni prózai vígjátékai már ismertek és elfogadottak voltak.) A tragikus vagy akár csak komoly hangvételű drámák esetében a prózai megoldás még Franciaországban is igen ritka volt, német földön meg egyenest botránykeltő. De néhány írói-költői szándékú fiatalember, főleg egyetemisták körében fejlődő törekvés lázadó szándékkal csak azért is prózában fogalmazott drámákat - általában színpadi horrorjátékokat, múltban játszódó lovagdrámákat. Ezek a fiatalok egy rövid, de nagy hatású korszakot nyitottak a német irodalomban. Stílusirányukat „Sturm und Drang"-nak nevezték. (Magyarra talán „Viharzás és indulat" névre fordíthatjuk.) Az egyszerre jogot, matematikát és nyelvészetet tanuló egyetemista Goethe ez időben e körökhöz tartozott. És a lázongó fiatalság stílusigénye szerint írta meg „Goetz von Berlichingen" című vérgőzös drámáját a „Harmincéves háború" egyik kalandorhőséről, az önsorsrontó indulatos zsoldosvezérről. Ebben a személyek nemcsak prózában szitkozódnak, de olyan szavakat is használnak, amelyek - ahogy akkor mondták - nem tűrnek nyomdafestéket. A kimondott drámacím: „Goetz von Berlichingen" még manapság is a német nyelvben azt jelenti, hogy valami nagy trágárságot mondanánk, s ezt jelezzük a Goethe-dráma botránykeltő címével.

Hiszek Uram mert nálad nincs és nem lesz nagyobb
Maradjunk a topik küdetésénél
Köszönöm
Kata
<O:p</O:p
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
,Biblia, Pál 2,LeveleTimótheus ,Thessalonika:1,2

<TABLE class=td1 width="95%" border=0><TBODY><TR><TD class=td1 colSpan=2></TD><TR><TD class=td1 colSpan=2>

</TD></TR></TBODY></TABLE>

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD>

Kattints a képre annak eredeti méretben történő megjelenítéséhez!​

</TD></TR></TBODY></TABLE>​

<TABLE class=MsoNormalTable style="BACKGROUND: #95df89; MARGIN: auto auto auto -6.1pt; WIDTH: 749.55pt; BORDER-COLLAPSE: collapse; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=999 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: windowtext 1pt solid; PADDING-LEFT: 5.4pt; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 749.55pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top width=999>

</TD></TR><TR style="HEIGHT: 21.65pt; mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: windowtext 1pt solid; PADDING-RIGHT: 5.4pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 5.4pt; BACKGROUND: #1a4713; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: windowtext 1pt solid; WIDTH: 749.55pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: windowtext 1pt solid; HEIGHT: 21.65pt" vAlign=top width=999>

</TD></TR></TBODY></TABLE>



Zöldi Józsefné


Jézus hatalmas!



A nagyszerű kis hajó puha ringással távolodott a parttól. A sokaság csak nézte… Sajnálták, hogy Jézus máris elmegy! Annyira szerették hallani tanítását, és mindig ámulatba ejtette őket, imádatra indította szívüket, ha láttak egy-egy beteget meggyógyulni. Csodálatos is volt az, amikor a szemeik láttára lett egészséges a bűzös sebekkel borított nyomorult test! Amikor az elhalt szem látóvá elevenedett! A béna lábak erővel teltek meg, a süket fülek megnyí-ltak… Ujjongott a szívük, nem tudtak betelni Isten hatalmának csodájával. De a legszebb az volt, amikor Jézus köré telepedhettek, és hallhatták, amint a mennyei Atya szeretetétről beszél. Ilyenkor olthatatlan vágy lobbant bennük, hogy életük olyanná legyen, amiben az Atya gyönyörködik. Úgy hallgatták volna még…
A hajó egyre távolodott. Néhány tanítvány evezett, akik valamikor halászok voltak, a többiek gyönyörködve nézték a kristálytiszta vizet. Jézus elhelyezkedett, amennyire lehetett és el-szenderedett. Minden olyan békés volt, olyan csendes… Péter elnézte alvó Mesterét. Hadd pihenjen! Majd ő vigyáz az álmára! Érezte, ahogy karjában feszül az erő, evezőcsapásai nyomán halad a kis hajó.
Ám egyszercsak egészen váratlanul akkora szél kerekedett, hogy a kis hajó majdnem felborult! Nem is értették, honnan jött a nagy szél ilyen váratlanul! Mintha démoni erők egész hada korbácsolta volna fel a tavat! Az ég elsötétült, cikáztak a villámok, ömlött az eső és a hullámok újra és újra átcsaptak a hajón, ami hol toronymagasra emelkedett, hol alázuhant a feneketlen mélységbe.
A tanítványok riadtan kapaszkodtak, szinte semmit nem tudtak tenni. Itt az utolsó óra! Sok sötét éjszakát megértek már a tengeren, de ilyen szélviharban még sohasem volt részük! Itt nincs mit tenni, menthetetlenül elvesznek! Rémületükben kiáltoztak, mert egy hatalmas hullám ott tornyosodott közvetlenül előttük! A roppant víztömeg elárasztotta a kis hajót, tíz körömmel kapaszkodta, hogy el ne sodorja őket!
Péter ösztönszerűen gyorsan körülnézett, ahogy kikerültek a hullám alól. Megvan mindenki? Ekkor tekintete a Mesterre esett, aki édesen aludt, mintha Isten védő tenyerén pihenne. Hát persze, a Mes-ter! Ő tud segíteni! Csak Ő tud csodát tenni!
Péter riadtan, tele félelemmel mutatta a többieknek, micsoda óriási hullám közeledik megint! Ha az ideér, vége mindennek. Vadul kiáltozni kezdetek:
- Mester! Mester, elveszünk!
Jézus felébredt és felült. Látta az elemek pokoli háborgását, és abban a pillanatban parancsolóan nyújtotta ki a kezét! Teste fel-egyenesedett, egész tartása olyan lett, mint egy hatalmas felkiáltójel!
Abban a pillanatban csend lett! Néma, süket csend! A tanítványok torkára odaforrt a kiáltás és döbbenten nézték a nagy változást. Ez nem lehet igaz! Az imént még életveszélyben voltak, sötét volt és hideg hullámok magasodtak föléjük, mintha legalábbis egy óceán óriási torka készült volna elnyelni őket! Most pedig… Csendes a víz, kiderült az égbolt, a Nap szelíd fénye ragyogja be a tavat. Talán csak rossz álom volt a hirtelen támadt vihar? De ahogy egymásra néznek, látják, mégsem volt az, mert ruhájuk csupa víz és szakadás, hajuk, szakálluk tépett, csapzott, mindegyikük szemében ott ül még a rémület.
Az Úr Jézus rájuk néz, és csendesen kérdezi:
– Hol van a ti hitetek?
Félelemmel vegyes csodálkozással néznek egymásra. Kinn a parton még azt érezték, hogy már egészen jól ismerik Mesterüket, de mintha ez most mégsem lenne igaz. Rémülten kérdezték egymástól halkan:
– Kicsoda Ő, hogy még a szeleknek és viharnak is parancsol és azok szót fogadnak Neki?
Jézus jól látja szívüket, a bennük születő gondolatokat. De most nem rájuk figyel, Atyja arcát fürkészi, mintha átlátna az egeken. Tudja, hogy neki küldetése van, cselekednie kell, hiszen látja cselekedni az Atyát! A tanítványok ebből semmit nem láttak, nem értettek. Csendesen fogták az evezőket és a távoli part felé irányították a hajót. Úgy megkeveredtek, hogy azt sem tudták, merre tartanak. De nem is volt ez fontos, csak végre partot érjenek!
A gadarénusok földjén kötöttek ki, nem messze Galileától. Ott volt közel Gadara városa, arrafelé tartottak. Fenn a fennsíkon békés kép tárult eléjük. Zöld pázsiton disznónyáj legelészett. Hú, ennyi tisztátalan állat egy helyen! Látszik, hogy pogány földön vannak! Amikor a meredek partoldalon végre felkapaszkodtak, majdnem visszaestek a rémülettől. Egy mezítelen férfi rohant feléjük, bozontos haja lobogott a szélben, tekintetében a tébolyultság lángja. Két száraz, csontos karja előrefeszült, két marka, mint mindent széttépni akaró karmok bilincse, meredt görcsösen előre! Szívverésük megállt, ereikben megfagyott a vér, már kiáltani sem tudtak. Még ki sem heverték azt a rendkívüli vihart, már itt az újabb veszedelem!
Egyedül Jézus tudta, micsoda ördögi küzdelem zajlik éppen. Hirtelen odatoppant a vadul rohanó ember elé és parancsolva kiáltott:
- Menj ki belőle! – egész teste újra felkiáltójellé merevedett, minden tagjából sütött a parancsoló erő!
A megszállott, mikor Jézust meglátta, bömbölő hangon felkiáltott és Jézus lábai elé esett. Lázadó, dühös, de egyben kétségbeesett és reszkető hangon kérdezte Jézust, szinte kiáltva:
- Mi közöm van nékem teveled, Jézus, felséges Istennek Fia? Kérlek téged, ne gyötörj engem!
– Mi a neved? – kérdezte Jézus.
– Légió – vallotta félve az emberben lévő sok ördög – sokan vagyunk! – hangja most félelmet és megalázkodást árult el. – Kérünk, ne a mélységbe űzz bennünket, hadd menjünk abba a disznónyájba!
Jézus keze parancsoló mozdulattal lendül a disznónyáj felé. Abban a pillanatban mintha megvadultak volna az állatok, röfögve, hörögve kezdtek rohanni a tenger felé. A pásztorok rémülten próbálták őket visszatartani, de nem tehettek semmit. Félre kellett állniuk, ha nem akarták, hogy a megvadult horda őket is a tengerbe sodorja. Néhány pillanat múlva az összes disznó a tengerben volt, megfulladt valamennyi. A pásztorok tele félelemmel szaladtak a város felé, hogy elmondják, mi történt.
Az emberek mind futottak ki a közeli városból, ki ijedten, ki kíváncsian, ki mérgesen – akiknek állatai elpusztultak. Megdöbbenve látták, hogy az az ember, akitől eddig rettegtek, most szelíden, felöltözve ott ül Jézus lábainál. Szemében az értelem fénye van és a hála könnye tündököl. Ez volna az az ember, aki eddig a sírboltokban lakott? Aki olyan kegyetlen volt, mindenkit megtámadott? Akitől annyira féltek? Akit erős láncokkal és kötelekkel kötöztek meg, még azokat is elszaggatta? Mi történt vele? Ki ez az ember, aki ezt a csodát cselekedte? Aki ilyet tud tenni, az biztosan nem ember! A félelem eluralkodott a szívükben.
– Menj innen! Nagyon szépen kérünk, hogy menj el innen!
Jézus rájuk nézett és egyetlen szó nélkül a hajó felé indult. A férfi, akiből az ördögök kimentek, esedezve kérte, hadd menjen ő is velük! Hadd járjon ezentúl ő is Jézussal.
Jézus szelíden nézett a szemébe:
– Térj vissza a te házadhoz, a te családodhoz, és beszéld el mindenkinek, mily nagy dolgot tett veled az Isten! – ezzel beszállt a hajóba tanítványaival együtt és elhajózott onnan.
A megszabadult ember örömmel, bizakodva indult rég nem látott városába. Milyen régen volt, hogy utoljára ilyen békésen járt az utcákon! Akik megpillantották, szinte eszüket vesztve menekültek előle! Csak rejtekhelyükről merték nézni, ahogy arra jár. Csodálkozva látták, hogy arcán a vad vonások elsimultak, tekintetéből ellobbant az a sátáni fény, és most az öröm és hála könnyei teszik kedvessé, újra emberivé az arcát. Már nem is féltek tőle annyira. Kíváncsiságuk legyőzte a félelmüket és csodálkozva kérdezték:
- Mi történt veled?
- Itt járt az Isten szent Fia és megszabadított engem! Azelőtt ördögök légiója kötözött meg, ők parancsoltak nekem és ők használtak engem gonosz céljaikra. De megszánt a Hatalmas és eljött ide azért, hogy megszabadítson! Ezentúl csak Őneki akarok élni, az Ő jóságát hirdetni! Ő az egyetlen Isten! A leghatalmasabb! A Sátán minden démoni serege szűkölve menekül előle! Ő az egyetlen, akit imádnunk kell ezentúl! Ti se szolgáljatok többé a bálványoknak!
Amerre járt, mindenütt hirdette, milyen nagy dolgot cselekedett vele Jézus.

<O:p</O:p
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
Hangos Biblia/ Pál levelei :Galate, Efézus Filipi, Kolossé

<DL>
<CENTER><DT> </DT><DT> </DT><DT>Reményik Sándor </CENTER></DT>
<CENTER><DT>(1890-1941)</DT></CENTER>
A test Igévé lőn
Világnézetek malomkövei közt,
Emberlelkek dárdahegyei közt,
Jelszavak felszálló röppentyűi között,
Cselszövevények fekete ködként húzódó mérges-gáz kígyói között

A versben, a dalban,
Egyetlen szilárd önmagamban
Szeretnék megfogózni.
Ebben a zárt, szigorú, büszke külön világban,
Ebben a gömbalakú csodálatos kristálykamrában,
Mely, ha földgömb, maga megsemmisül,
mint külön földgömb, mint külön világ
Forog tovább
A nap körül.

Kezdetben vala az ige.
S az Ige testté lőn.
Nem csak az Úrvacsora szent testévé,
De tisztátalan embertestté,
Gyilkos éhséggé, még gyilkosabb szerelemmé,
Röppentyűvé, mérges gázzá, dárdaheggyé, malomkővé.

Ez pedig a költészet:
Hogy a test ismét Igévé legyen.
Igévé váljak ismét én-magam,
Igévé embertársam, nemzetem,
A testté lett Mindenség új Igévé.
Mert ami bennem az Igén kívül van: por -
És ami embertársamban az Igén kívül van: por -
És ami nemzetemben az Igén kívül van: por,
És mindez szenny és hamu és hiábavalóság és értéktelenség.
Költeményembe, kristálykamrámba,
Ebbe a zárt, szigorú, büszke külön világba
Menteném át magamból, nemzetemből,
Embertársamból, az emberiségből
Az Igét, amely kezdetben vala.

Így képzelem én a költészetet.
Új evangéliumnak,
Melynek alfája és ómegája
Ez a tétel:
A test Igévé lett.

Aztán, ha a földgömb megsemmisül:
A törhetetlen kristálykamra,
Ez a földgömbalakú új világ
Forog tovább
A nap körül.
<TABLE class=td1 width="95%" border=0><TBODY><TR><TD class=td1 colSpan=2></TD><TR><TD class=td1 colSpan=2>
030.jpg
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</DL>
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene

46 - Úrnak szolgái, mindnyájan

L. Bourgeois 1510-1569
046.jpg


1. Úrnak szolgái, mindnyájan Áldjátok nevét nagy vígan, Házában elé álljatok, Hűséggel mind vigyázzatok!

2. Felemelvén kezeteket Az Úristent dicsérjétek, Szívből néki hálát adván Örvendezzetek irgalmán!

3. Áldjon meg téged az Isten A Sionról* kegyelmesen, Ki teremtette az eget, A földet és mindeneket!
134. zsoltár. Théodore de B?ze 1519-1605 (francia).
* Jeruzsálem szent hegyének neve

http://www.thehopeproject.com/?language=en

Agol nyelvü gyerekeknek

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD></TD></TR><TR><TD vAlign=top><CENTER><!--<a href="" title="Kép: internetŠ Izsmán JónásA képek anyagi haszonnal való felhasználása szigorúan tilos!Amennyiben valamelyik kép jogvédett lenne az tudtom nélkül van (nem volt feltüntetve ott ahonnan lehúztam). Amennyiben véletlenül mégis előfordulna azonnal l">--> </CENTER></TD></TR></TBODY></TABLE>
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Áhitat

Az Úr Lelke által er&otilde;s férfi
"1Történt egy idő múlva, búzaaratás idején, hogy meglátogatta Sámson a feleségét, egy kecskegidát hozva magával. Ezt mondta: Be akarok menni a feleségemhez, a szobájába. De az asszony apja nem engedte bemenni. 2Ezt mondta az apja: Én már azt gondoltam, hogy végképp meggyűlölted őt, ezért hozzáadtam a vőfélyedhez. De a húga még nála is szebb. Legyen ő a tied helyette! 3Sámson azonban ezt mondta nekik: Ez egyszer nem én leszek a hibás, ha rosszat teszek is a filiszteusokkal. 4Azzal elment Sámson, fogott háromszáz rókát; csóvákat készített, és farkaikat egymásnak fordítva csóvát tett minden két róka farka közé. 5Majd meggyújtotta a csóvákat, és ráhajtotta a rókákat a filiszteusok lábon álló gabonájára. Így gyújtotta fel a kévéket és a lábon álló gabonát, sőt a szőlőket és az olajfás kerteket is. 6Ekkor azt kérdezték a filiszteusok: Ki tette ezt? És mondták: Sámson, a timnai ember veje, mivel elvette tőle a feleségét, és a vőfélyhez adta. Felvonultak azért a filiszteusok, és megégették az asszonyt és az apját. 7De Sámson azt mondta nekik: Ha ti így tettetek, én meg bosszút állok rajtatok, és csak azután nyugszom meg! 8És hatalmas csapásokkal agyba-főbe verte őket. Azután elment, és az étámi sziklahasadékban lakott. 9A filiszteusok felvonultak, tábort ütöttek Júdában, és ellepték Lehit. 10A júdabeliek megkérdezték: Miért vonultatok föl ellenünk? Azok így feleltek: Azért vonultunk föl, hogy megkötözzük Sámsont, és úgy bánjunk vele, ahogyan ő bánt mivelünk. 11Ekkor odament háromezer júdabeli ember az étámi sziklahasadékhoz, és ezt mondták Sámsonnak: Nem tudod, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtunk? Miért tetted ezt velünk? De ő így felelt nekik: Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük. 12Majd azt mondták neki: Azért jöttünk ide, hogy megkötözzünk, és a filiszteusok kezébe adjunk. Sámson ezt mondta nekik: Esküdjetek meg, hogy nem vertek agyon! 13Azok így feleltek neki: Nem! Csak jól megkötözünk, és a kezükbe adunk, de semmi esetre sem ölünk meg. Azzal megkötözték két új kötéllel, és elvitték a szikláról. 14Amikor Lehibe ért, a filiszteusok ujjongva mentek eléje. De megszállta az ÚR lelke, és olyanná lettek karján a kötelek, mint a tűz égette lenfonál, úgyhogy a béklyók lemállottak a kezéről. 15Talált egy még ki sem száradt szamár-állcsontot, utánanyúlt, felkapta és agyonvert vele ezer embert. 16Ezt mondta Sámson: Szamár állcsontjával rakásra vertem őket, szamár állcsontjával agyon vertem ezret! 17Amikor ezt elmondta, eldobta kezéből az állcsontot, és elnevezte azt a helyet Állcsont-magaslatnak. 18De nagyon megszomjazott, és így kiáltott az ÚRhoz: Te ilyen nagy szabadítást vittél végbe szolgád által, mégis most szomjan kell meghalnom, vagy a körülmetéletlenek kezébe kell esnem! 19Akkor Isten kettéhasította azt a mélyedést, amely Lehiben van, és víz fakadt belőle. Ő pedig ivott, életereje visszatért, és feléledt. Ezért nevezik azt Kiáltó-forrásnak. Ott van Lehiben még ma is. 20Sámson húsz esztendeig volt Izráel bírája a filiszteusok idejében." (Bírák 15)

Egy mai szemmel nézve igencsak z&ucirc;rzavaros kor ellentmondásos személye, Sámson áll el&otilde;ttünk a mai és a következ&otilde; napi igékben. Sámson egész élete öntörvény&ucirc;nek t&ucirc;n&otilde; cselekedetek között zajlik, dúvadként harcol az ellenséggel, választott rokonaival, id&otilde;nként saját népének meg nem értésével, de leginkább önmagával, döntéseinek következményeivel. Harcban áll az egész világgal, könnyedén teheti is, hiszen megvan hozzá a fizikai ereje, de mintha nem tudná aprópénzre váltani azt a szellemi küldetést, amit születésének bejelentésekor a szül&otilde;kkel közölt a mennyei hírnök: &otilde; kezdi majd megszabadítani Izraelt a filiszteusoktól.
A krónikás sorban lejegyzi Sámson életének eseményeit, és néha, egészen váratlan pontokon, az elbeszél&otilde; szerepb&otilde;l kilépve rámutat a szellemi történésre is. Mint itt is, a 14. versben. Az el&otilde;tte feljegyzett eseménysor sok furcsaságot tartalmaz, nem tudjuk hova tenni, mi miért történik, Isten is mintha a háttérb&otilde;l figyelné, hogy kiválasztottja mit tesz, de egyik pillanatban fellebben a fátyol, és meglátjuk a hátteret is: a köteleket szétfeszít&otilde; mozdulat Isten Lelkének indítása.
Sokféle napi teend&otilde;d között el ne mulaszd az ilyen pillanatokat! Te is er&otilde;s lehetsz, ha figyelsz a Lélek indítására! /ÁM/
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene ,Biblia, Máté evengéliuma

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=750 align=right border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top width="50%"><BIG><BIG> NEM EJT HIBÁT </BIG></BIG>
<BIG><BIG>
</BIG></BIG>
<BIG><BIG>H</BIG>a különösnek, rejtelmesnek
látszanak Isten útjai,
ha gondok örvényébe vesznek
szívem legdrágább vágyai,
ha borúsan búcsúzni készül
a nap, mely csak gyötrelmet ád …
egyben békülhetek meg végül:
hogy Isten sosem ejt hibát.

<BIG>H</BIG>a tervei igen magasak,
s irgalma kútja mély nekem …
ha a támaszok mind inognak,
ha nincs erő, nincs türelem,
s tekintetem sehol célt nem lát
vaksötét, könnyes éjen át …
egy szikrácska hit vallja mégis,
hogy Isten sosem ejt hibát.

<BIG>É</BIG>s ha szívem megoldhatatlan
kérdéseknek betege lett,
mert elkezd kételkedni abban,
hogy Isten útja szeretet …
minden elfáradt sóvárgásom
békén kezébe tehetem,
s elsuttoghatom könnyek közt is:
Ő nem ejt hibát sohasem.

<BIG>A</BIG>zért csend, szívem! Engedd múlni
a földi múló életet!
Majd a fényben látni, ámulni
kezdesz: Mindig jól vezetett!
Ha a legdrágábbat kívánja,
a legsötétebb éjen át
menekülj a bizonyosságba,
hogy Isten sosem ejt hibát!

</BIG>(ismeretlen költő verse)
Fordította: Túrmezei Erzsébet

<BIG>

</BIG>
http://www.sendspace.com/file/mslrb0



7 napig menthetitek / Máté Evangélium
.
</TD><TD vAlign=top align=right>

a14.gif

</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
keresztényvers zene ,Biblia, János Evangélium

SAMÁRIAI ASSZONY

Mindent megmondott, amit cselekedtem!
A kútnál t&otilde;lem kért vizet;
él&otilde; vízzel &Otilde; kínált meg engem.

Nem kérdem többé: Melyik a szent hely,
ahol az ember Istenét imádja;
Tudom a titkot: Rátaláltam a Messiásra!

Mindig új kalandra &ucirc;zött-hajtott
izgága vérem. Most pedig futok,
hogy új titkomat mindenütt elbeszéljem!

Nincs már szívemnek szégyellt homálya,
gyötr&otilde; kérd&otilde;jele. - Siessetek!
Itt jár, ti is találkozhattok Vele!



<TABLE class=td1 width="95%" border=0><TBODY><TR><TD class=td1 colSpan=2></TD><TR><TD class=td1 colSpan=2>
027.jpg
</TD></TR></TBODY></TABLE><U1:p></U1:p>
<U1:p></U1:p>
<U1:p></U1:p>
<U1:p>http://www.sendspace.com/file/9gmall</U1:p>
<U1:p></U1:p>
<U1:p></U1:p>
<U1:p> 7 napig mentheted</U1:p>
<U1:p></U1:p> <U1:p>
</U1:p>
 
Oldal tetejére