Azt hiszem egyikünk célja sem itt tanulmányokat irni, csak megpenditjük azt ami a témával kapcsolatban eszünkbe jut.
-
Összefoglalom. A magyar-cigányok akik joggal nem érezték jol magukat a szülöhazájukba elmentek Schweizba de nem fogadta öket mindenki tárt karokkal, egy uj élet kezdése nehezebbnek látszott, visszatértek. Emiatt nem kell szégyenkezniük.
-
Nemcsak cigány menekültek fordultak már vissza nyugatrol (még a "fekete párduc" is csak Bécsig jutott el, de emlithettem volna karakter-szinészeket is akiknek elöször az oceán másik felén jutott eszébe, hogy vissza kell forduljanak) Ez sem szégyen.
-
Valoszinü a visszatérök számánál erösen tévedtem, de anyi bizonyos, hogy többen jöttek volna vissza ha merszük lett volna. Sokan pont azért nem jöttek vissza mind amiröl a cikk szol, mert nem sikerült igazán lábat vetniük az uj hazába de szégyelték volna ezt "visszakullogással" beismerni. (Szerencsére a gyerekeik többre vitték). Minden ember egy érték.
-
Nagyvonaluan dobálozunk a "cigány" jelzövel, ezért emlékeztetlek benneteket arra, hogy bizony nagyon sok "nemes ember" (hagyjuk az ária szot ha zavar) keverte a géneit cigány-lányokkal és ez az összekeveredés naprol napra homogenizál bennünket.
-
Cigánynak lenni lassan csak azt jelenti, hogy szegény, hátrányos helyzetü, még a nomád életmodjukat sem tudják kiélni, ugy ahogy a békák sem találják meg a vizet amiben születtek, az autobahnon eltapossuk öket. De a békáknak legalább épitenek néhol átjáro hidat a természetvédök.
-
Természetesen szobahoztam hirességeket, a Joh Mihályt, az iro és tántosnöt, a kifejezö-tánc forszirozojat, aki csak mimelte a cigányságot, Schweizba a férje miatt kelett menekülnie aki egy zsido szinész volt. Vagy Rácz Aladárt, ugyancsak Svájci menekültet.
-
Nem lenne teljes a kép ha nem beszéltünk volna rolla, hogy 1913-tol 1972-ig Svájcban nyilvántartották a cigányokat, körzövel és vonalzoval mérve, hogy "melyik fajhoz tartoznak". Emiatt szégyelni kell magát mindenkinek az emberiség nevében. Az ilyet nem szabad elfelejteni.
-
Végül a Doni lovak. Igen a magyar parasztnak is elvették a lovait csakhogy nem minden lo alkalmas lovaglásra, a legtöbbet ekehuzásra használták. A cigányok szekéren laktak, ök lo nélkül hajléktalanok lettek, a parasznak megmaradt a háza, telke. Ezt a mokát az elsövilágháboru elött és után is megismételték nállunk.
-
A jovátételröl meg ne is beszéljünk, keleten még a zsidok legnagyobb része sem kapott "jovátételt", ha igen akkor nem volt több mind egy temetésre valo. A nyugatnémet zsidok akik egyáltalán felkapták a kérdést, hogy nemcsak velük jártak el embertelenül és hangoztatják, hogy ami velük megtörtént másokat is veszélyeztet, ök kiállnak minden kisebbség nevében.
-
Végül megismétlem, ne azzal hadakozzatok, hogy gyorsabban szaporodnak mind a mélymagyarok, hogy ök lassuak arrol nem a cigányok tehetnek.
