Faludy György
A négy évszak
TAVASZ
- Tündérrózsa kinn a tóban,
mit csinálsz ott egyedül?
- Velem van a tükörképem,
minden reggel felmerül,
én meg nézem, egyre nézem,
hogy ne legyek egyedül,
míg a nap fenn jár az égen
s mikor este lemerül:
jön a szellő s mindkettőnknek
altatódalt hegedül.
NYÁR
Boglyasor áll kinn a réten,
magas, mint az emelet.
Bakot ugranak előtte
Tibi meg a gyerekek.
- Versenyezzünk, ki a gyorsabb -
szól a szellő, a hamis -
szénaboglyák magas hátán
bakot ugrom magam is.
ŐSZ
Őszi este az ajtóban
barna prücsök hegedül.
- Miért húzod kis muzsikus,
küszöbömön egyedül?
- Közeledik a hideg tél,
azért jöttem én ide.
Kikeletig húzom néked,
ha szállást adsz télire.
TÉL
Seprűvégből lett a botja,
szeme: egy gomb meg egy kocka,
kucsmája egy ócska dézsa,
orra fonnyadt sárgarépa, -
nem állt az utcán december
vége óta szebb hóember!
Kisütött a nap az égen,
nem maradt bot a kezében,
feje búbján dézsa forgott ,
sárgarépa orra csorgott,
térde izzadt, könnye pergett:
vége volt a hóembernek.