Csevegős -x szemezős - barátok sokszemközt

Lujzianya írta:

Lányok, nekem is lenne kérdésem, konkrétan nem tudom, mi a fenét csináljak.
Van egy értelmes, okos, ámde lusta nyolcadikos lányom. Akkor tanul, amikor kedve van, nagyjából úgy gondolja, hogy bőven elég, amit órán hallott. Év elején még lelkes volt, majdnem csak ötösei voltak. Most 1 hónapja elkezdett ketteseket-hármasokat hozni, de folyamatosan. Az elmúlt bizonyítványai alapján bekerülhetne a környék jó gimnáziumaiba, a 8. félév rajta áll, no és az írásbeli. Jelenleg építész akar lenni, de szerintem esélye sincs a hozzáállásával.
Őszintén szólva, én abszolút nem tartom helyesnek, hogy gimibe menjen. Nem sok értelmét látom, hogy 4 évet végigszenvedjen, a szó szoros értelmében egy sima értettségiért, mert egy közepes érettségivel, de ahogy most hallom, már egy 4-es érettségivel sem sok esélye van továbbtanulni.
Apja más véleményen van, szerinte meg fog változni, ha bekerül, szerintem nem. Nem hiszek benne, ha 8 évig ezt csinálta, akkor nem fog még végigülni 10 évet, az tuti az iskolapadban.
A szakközépiskolát kijárná ezzel a hozzáállással, oszt, ha megváltozik a gondolkodása, onnan is el lehet menni főiskolára/egyetemre.
Nem akarom elrontani az életét, de azt sem akarom, hogy 18 évesen itt álljon a világban és halvány lila gőze ne legyen, hogy mi leszek, ha nagy leszek.
Ő jelenleg eléggé meg van rémülve, hogy a jegyeiben meglátszik az esélye/esélytelensége.
Dióhéjban ennyi.
Nektek mi a véleményetek?

Csatolás megtekintése 1285931

Kattints a kibontásához...

Lujzianya írta:

Már kikerültem az esélytelenek közül!

Csatolás megtekintése 1285921 Csatolás megtekintése 1285922 Csatolás megtekintése 1285923

Kattints a kibontásához...

Lujzianya írta:

Lányok, nekem is lenne kérdésem, konkrétan nem tudom, mi a fenét csináljak.
Van egy értelmes, okos, ámde lusta nyolcadikos lányom. Akkor tanul, amikor kedve van, nagyjából úgy gondolja, hogy bőven elég, amit órán hallott. Év elején még lelkes volt, majdnem csak ötösei voltak. Most 1 hónapja elkezdett ketteseket-hármasokat hozni, de folyamatosan. Az elmúlt bizonyítványai alapján bekerülhetne a környék jó gimnáziumaiba, a 8. félév rajta áll, no és az írásbeli. Jelenleg építész akar lenni, de szerintem esélye sincs a hozzáállásával.
Őszintén szólva, én abszolút nem tartom helyesnek, hogy gimibe menjen. Nem sok értelmét látom, hogy 4 évet végigszenvedjen, a szó szoros értelmében egy sima értettségiért, mert egy közepes érettségivel, de ahogy most hallom, már egy 4-es érettségivel sem sok esélye van továbbtanulni.
Apja más véleményen van, szerinte meg fog változni, ha bekerül, szerintem nem. Nem hiszek benne, ha 8 évig ezt csinálta, akkor nem fog még végigülni 10 évet, az tuti az iskolapadban.
A szakközépiskolát kijárná ezzel a hozzáállással, oszt, ha megváltozik a gondolkodása, onnan is el lehet menni főiskolára/egyetemre.
Nem akarom elrontani az életét, de azt sem akarom, hogy 18 évesen itt álljon a világban és halvány lila gőze ne legyen, hogy mi leszek, ha nagy leszek.
Ő jelenleg eléggé meg van rémülve, hogy a jegyeiben meglátszik az esélye/esélytelensége.
Dióhéjban ennyi.
Nektek mi a véleményetek?

Csatolás megtekintése 1285931

Kattints a kibontásához...

Gyagnes írta:

Az alap dilemmában - gimi, vagy szakközép veled értek egyet.

Építős szakközép nincs a környéketeken? Nálunk Fehérváron Jáky szakközépben lehet alapismereteket szerezni. OKJ is van, ha nem akar, vagy nem tud valaki felsőfokon tovább tanulni.

A saját problémánknál most ott tartunk, hogy sok beszélgetés után kiderült, hogy nem akarja a középső fiam ezt a szakot. Úgy érzi, hogy nem volt jól megalapozott a választás. Az én mulasztásom is lehet, mert annyira zűrös volt a tavalyi év, amikor ezt el kellett dönteni, hogy ezek szerint nem figyeltem oda eléggé. Több lehetőséget is meg kellett volna nézni, alaposabban átrágni, rányitni egy kicsit jobban a szemét a lehetőségekre, többet beszélgetni, hogy mit is szeretne.
Talán ezért alakult így, hogy ment a bátyja után.

Kattints a kibontásához...

Lujzianya írta:

Lányok, nekem is lenne kérdésem, konkrétan nem tudom, mi a fenét csináljak.
Van egy értelmes, okos, ámde lusta nyolcadikos lányom. Akkor tanul, amikor kedve van, nagyjából úgy gondolja, hogy bőven elég, amit órán hallott. Év elején még lelkes volt, majdnem csak ötösei voltak. Most 1 hónapja elkezdett ketteseket-hármasokat hozni, de folyamatosan. Az elmúlt bizonyítványai alapján bekerülhetne a környék jó gimnáziumaiba, a 8. félév rajta áll, no és az írásbeli. Jelenleg építész akar lenni, de szerintem esélye sincs a hozzáállásával.
Őszintén szólva, én abszolút nem tartom helyesnek, hogy gimibe menjen. Nem sok értelmét látom, hogy 4 évet végigszenvedjen, a szó szoros értelmében egy sima értettségiért, mert egy közepes érettségivel, de ahogy most hallom, már egy 4-es érettségivel sem sok esélye van továbbtanulni.
Apja más véleményen van, szerinte meg fog változni, ha bekerül, szerintem nem. Nem hiszek benne, ha 8 évig ezt csinálta, akkor nem fog még végigülni 10 évet, az tuti az iskolapadban.
A szakközépiskolát kijárná ezzel a hozzáállással, oszt, ha megváltozik a gondolkodása, onnan is el lehet menni főiskolára/egyetemre.
Nem akarom elrontani az életét, de azt sem akarom, hogy 18 évesen itt álljon a világban és halvány lila gőze ne legyen, hogy mi leszek, ha nagy leszek.
Ő jelenleg eléggé meg van rémülve, hogy a jegyeiben meglátszik az esélye/esélytelensége.
Dióhéjban ennyi.
Nektek mi a véleményetek?

Csatolás megtekintése 1285931

Kattints a kibontásához...

Kirjava írta:

Ez datolyaszilva és ehető kakiszilvának is hívják.

Kattints a kibontásához...

emama63 írta:

Mi tavaly voltunk ebben a dilemmában, de bevallom, én a gimnázium felé hajlottam/terelgettem, mert anno engem a szakközépbe írattak annak ellenére, hogy az osztályfőnököm nagyon a gimit ajánlotta, mondván, hogy onnan még bárhová mehetek. Hát a szakközéppel egyértelműen csak közgázra mehettem, és a számvitel ill statisztika tárgyakon kívül gyakorlatilag minden tantárggyal szívtam, aki gimiből jött, mindennel előrébb volt. Mivel a leány még ma sem tudja mi legyen később a hivatása, az osztályfőnökével is megkonzultálva jelöltük be elsőnek a gimit. A tanulás nálunk is elég nehezen indult, de mivel tudta, hogy a felvételit jól meg kell ahhoz írnia, hogy az általa választott gimibe mehessen, végül is szinte egyik napról a másikra elkezdett hajtani, pedig előtte elég "lustácska" volt, minden jobban érdekelte a tanulásnál, csak a legszükségesebbet tanulta. Így visszagondolva kb pont egy éve kezdte el, hogy letöltöttük az előző évek írásbeli felvételeinek feladatlapjait, amit sorban megoldott, átnézte a megoldásokat is hozzá, aztán mikor végigért mindegyiken, kezdte elölről. Nagyon tudom ajánlani ezeket a feladatlapokat, rengeteget segítenek. Ha kell link, küldök. Viszont ha tudja, hogy mi szeretne lenni, akkor a szakközép is nagyon jó, ugyanúgy továbbtanulhat. Még nem késő a felvételire tanulni

Kattints a kibontásához...

emama63 írta:

Mi tavaly voltunk ebben a dilemmában, de bevallom, én a gimnázium felé hajlottam/terelgettem, mert anno engem a szakközépbe írattak annak ellenére, hogy az osztályfőnököm nagyon a gimit ajánlotta, mondván, hogy onnan még bárhová mehetek. Hát a szakközéppel egyértelműen csak közgázra mehettem, és a számvitel ill statisztika tárgyakon kívül gyakorlatilag minden tantárggyal szívtam, aki gimiből jött, mindennel előrébb volt. Mivel a leány még ma sem tudja mi legyen később a hivatása, az osztályfőnökével is megkonzultálva jelöltük be elsőnek a gimit. A tanulás nálunk is elég nehezen indult, de mivel tudta, hogy a felvételit jól meg kell ahhoz írnia, hogy az általa választott gimibe mehessen, végül is szinte egyik napról a másikra elkezdett hajtani, pedig előtte elég "lustácska" volt, minden jobban érdekelte a tanulásnál, csak a legszükségesebbet tanulta. Így visszagondolva kb pont egy éve kezdte el, hogy letöltöttük az előző évek írásbeli felvételeinek feladatlapjait, amit sorban megoldott, átnézte a megoldásokat is hozzá, aztán mikor végigért mindegyiken, kezdte elölről. Nagyon tudom ajánlani ezeket a feladatlapokat, rengeteget segítenek. Ha kell link, küldök. Viszont ha tudja, hogy mi szeretne lenni, akkor a szakközép is nagyon jó, ugyanúgy továbbtanulhat. Még nem késő a felvételire tanulni

Kattints a kibontásához...

evelyn13 írta:

Igen ez így van.
Nekem a kisebb lánykám volt no nem lustább inkább csökönyösebb,ami nem ment azt nem erőltette. Mivel a nagyobb tesók bejutottak a Radnótiba így Ő sem akart erről lemaradni és átgondolva az egészet újra megpróbálta.Sikerrel.
Az igaz így vesztett egy évet,mert ez a második próbálkozása volt, és csak az elért pontok számítanak nincsen méltányossági alap,hogy ha a tesó oda jár akkor neki könnyebb bejutni. Szerintem ez helyes,hogy nincs,bár sokan örülnénk ha szülőire nem többfelé kell menni.
Mindegy bejutott és Ők voltak az elsők akik nulladikosok lettek,azaz nála jött be,hogy egy évig nyelvi előkészítő van és a többi tantárgyakat csak átismétlik, vagy ahogy szülőin mondták egyenlő szintre hozzák. Most már nagyon boldog annak ellenére,hogy szintén Ők azok akik előrehozott érettségit csak nyelvből,meg informatikából tehetnek.
Nála ez elég nagy szívás,mert most volt kisértettségi vagy témazáró vizsga földrajzból,mert ezt a tantárgyat nem viszik tovább,ha lelehetett volna belőle frissen érettségizni,mint az egy évvel előbbieknek akkor nem kellene,majd 3 év múlva újból elölről tanulnia,mert már elfelejtette.
Most nálunk a fakt választás a nagy dilemma,mert a biológia-kémia érdekelné,de már tudja,hogy mely tanárok fogják tartani és hát éppenséggel nem a legjobbak és akkor enyhén fogalmazott a lányka. Mint emberileg mint tudás átadás szinten egyik sem éri el a Radnótis szintet. A matek az jó de nincs hozzá kedve és ami felé orientálódik ahhoz a másik tantárgyak kellenének. Azért nála sem dőlt el , hogy mi legyen. Most orvos szeretne lenni,de már volt ,hogy mikro vagy nano-biológus, térképész,geológus. Aztán majd letisztulÉn is kezdek megnyugodni,hogy most már azért akadnak tervei még ha változnak is, mert sokáig semmi elképzelése nem volt a műkörmös szakmán kívül. Mivel én tettem egy könnyelmű kijelentést,hogy ha választ egy komolyabb célt akkor én mint hobbiként támogatom az ez irányú kibontakozását. Amint érzékelem ez bejött. A tanulás nála is hullámzó. Ők még nagyon tanárfüggők, hiába nagyok sőt érettek talán ezért is sokkal kritikusabbak egy tanárral szemben. Amelyik tanár leadja normálisan az anyagot azzal nincsen baj, de ha nem és csak követel nos az a tantárgy nem lesz a kedvencekhez sorolva és itt sok gyerek jövője megpecsételődik,mert másfelé kezd kacsingatni,hiába tetszene neki az a tárgy ,de a szépsége fontossága már nem jön át. Nem csak általános iskolában,de szakközépben és gimnáziumban is fontos a tanár rátermettsége.Az,hogy a tanár tudja vagy ismeri azt a tantárgyat amit tanít az már nekem kevés nagyon fontos,hogy emberileg milyen,hiszen majd hogy nem többet van a gyermekemmel mint én. Fontos a mentálhigiénis fejlődéshez,hogy mint ember is példaértékűek legyenek a tanárok.(de jó lenne,de csak egy álom) Sajnos ez utóbbival ritkán találkozok.Esetleg a régebbi tanárok akik már lassan nyugdíjba mentek vagy mennek.

Kattints a kibontásához...

shaara írta:

Ezek a pedagógusok!!! Nem szép tőlük, hogy ennyire nem tudják, hogyan is kell helyesen motiválni a nebulókat.

Ám akárhogy szeretném megvédeni a mundérbecsületet, én is azt kell mondjam, hogy igazatok van egyrészt. Matek-fizika szakra mentem kilencediktől, mert nagyon szerettem a mateket és a fizikát is. Vagyis a tanáraim megszerettették velem addig. No a gimis fizika oszim, olyan szintem utáltatta meg velem a tantárgyát, hogy azóta is NULLA vagyok belőle. Akár szép ez tőlem, mint tanítónőtől, akár nem. Csak fizikát ne halljak. Ettől már csak az rosszabb, hogy a történelemmel szintén így jártam. Az viszont már gáz, mert ezt negyedikben én is tanítom. Kellett egy kis idő, míg rájöttem, hogy azt is lehet élvezni bizonyos szinten, de mai napig nem sorolnám a kedvenc óráim közé.

Viszont vannak példaképeim is, akik úgy adták el a tantárgyat, hogy észre sem vettük. Ez is csak olyan, mint akármilyen más szakma. Aki lélekkel végzi, és nem csak a fizetésért, annak megvan a jó eredménye, az örömteli arcok, sikerélmények a gyerekek részéről is. De az is igaz, hogy talán ebbe lehet a leghamarabb bele is fásulni, érdektelenné válni. Mert addig amíg én eszem magam mindenen (ha nem tanul jól a gyerek, ha csúnyán viselkedik, ha nincs füzete, vagy uzsonnája, ha nincs ceruzája, ha nem jön el a szülő soha érdeklődni, vagy szülőértekezletre, stb.....), és sokszor már emésztőrendszeri problémáim is vannak emiatt, addig látom, hogy mások rántanak egyet a vállukon, és mennek tovább. Ez is csak egy munka, mondják. És most akár megköveztek akár nem, de néha szeretnék én is úgy tenni. Miért kell nekem tönkremenjen az egészségem olyanok miatt, akiket egyáltalán nem érdekel a gyereke sorsa, vagy előmenetele??? Ha egy hónapja hívatom szinte naponta, mert a gyerekkel gondok vannak viselkedésben és tanulásban is, és mai napig tesz rám a magasból. Vagy megbukott a másiké, és már december van, de még az anyukát nem láttam soha. Egyszer beszéltem vele telefonon, akkor is megmondta nekem a tutit, hogyan is kell tanítsam az ő gyerekét, mert az előző tanító néni ilyen, meg olyan volt(kolléganőm ). No és sorolhatnám (ja, a roppant segítőkész vezetőségről már ne is beszéljek ), de nem panaszkodni akarok, csak az éremnek két oldala van. Ti látjátok az egyiket, én egy kicsit a másikat is. Mindezek mellett soha nem szeretnék megfásultan tanítani, mert nagyon szeretem a munkám, és megéri. Minden lehangoló dolog ellenére megéri. A csillogó szempárok, amikor megölelnek, mikor a kezembe nyomnak egy-egy kedves üzenetet, vagy a jeles felmérő után a fülig érő szájak...... Egyszóval élvezem.
Meg kellett kicsit védjem a mundérbecsületet.

Kattints a kibontásához...

evelyn13 írta:

Igen ez így van.
Nekem a kisebb lánykám volt no nem lustább inkább csökönyösebb,ami nem ment azt nem erőltette. Mivel a nagyobb tesók bejutottak a Radnótiba így Ő sem akart erről lemaradni és átgondolva az egészet újra megpróbálta.Sikerrel.
Az igaz így vesztett egy évet,mert ez a második próbálkozása volt, és csak az elért pontok számítanak nincsen méltányossági alap,hogy ha a tesó oda jár akkor neki könnyebb bejutni. Szerintem ez helyes,hogy nincs,bár sokan örülnénk ha szülőire nem többfelé kell menni.
Mindegy bejutott és Ők voltak az elsők akik nulladikosok lettek,azaz nála jött be,hogy egy évig nyelvi előkészítő van és a többi tantárgyakat csak átismétlik, vagy ahogy szülőin mondták egyenlő szintre hozzák. Most már nagyon boldog annak ellenére,hogy szintén Ők azok akik előrehozott érettségit csak nyelvből,meg informatikából tehetnek.
Nála ez elég nagy szívás,mert most volt kisértettségi vagy témazáró vizsga földrajzból,mert ezt a tantárgyat nem viszik tovább,ha lelehetett volna belőle frissen érettségizni,mint az egy évvel előbbieknek akkor nem kellene,majd 3 év múlva újból elölről tanulnia,mert már elfelejtette.
Most nálunk a fakt választás a nagy dilemma,mert a biológia-kémia érdekelné,de már tudja,hogy mely tanárok fogják tartani és hát éppenséggel nem a legjobbak és akkor enyhén fogalmazott a lányka. Mint emberileg mint tudás átadás szinten egyik sem éri el a Radnótis szintet. A matek az jó de nincs hozzá kedve és ami felé orientálódik ahhoz a másik tantárgyak kellenének. Azért nála sem dőlt el , hogy mi legyen. Most orvos szeretne lenni,de már volt ,hogy mikro vagy nano-biológus, térképész,geológus. Aztán majd letisztulÉn is kezdek megnyugodni,hogy most már azért akadnak tervei még ha változnak is, mert sokáig semmi elképzelése nem volt a műkörmös szakmán kívül. Mivel én tettem egy könnyelmű kijelentést,hogy ha választ egy komolyabb célt akkor én mint hobbiként támogatom az ez irányú kibontakozását. Amint érzékelem ez bejött. A tanulás nála is hullámzó. Ők még nagyon tanárfüggők, hiába nagyok sőt érettek talán ezért is sokkal kritikusabbak egy tanárral szemben. Amelyik tanár leadja normálisan az anyagot azzal nincsen baj, de ha nem és csak követel nos az a tantárgy nem lesz a kedvencekhez sorolva és itt sok gyerek jövője megpecsételődik,mert másfelé kezd kacsingatni,hiába tetszene neki az a tárgy ,de a szépsége fontossága már nem jön át. Nem csak általános iskolában,de szakközépben és gimnáziumban is fontos a tanár rátermettsége.Az,hogy a tanár tudja vagy ismeri azt a tantárgyat amit tanít az már nekem kevés nagyon fontos,hogy emberileg milyen,hiszen majd hogy nem többet van a gyermekemmel mint én. Fontos a mentálhigiénis fejlődéshez,hogy mint ember is példaértékűek legyenek a tanárok.(de jó lenne,de csak egy álom) Sajnos ez utóbbival ritkán találkozok.Esetleg a régebbi tanárok akik már lassan nyugdíjba mentek vagy mennek.

Kattints a kibontásához...

emama63 írta:

Hogy ez mennyire igaz: lányom matek-fizika szakra jelentkezett, mivel a fizika nagyon tetszett neki, és jól is ment, a matek is. Most a gimiben a fizika már nem kedvenc, és ez bizony a tanáron és a tanítási módszerén múlik. A matektanár meg mindig olyan feladatokat ad fel, amit még nem vettek, aztán ha nem jó a házi, akkor jön a leteremtés, és utána magyarázza el csak azt az anyagot. Ez lehet jó módszer egyetemen, (ha jól tudom Amerikában így tanítanak felsőoktatásban), de egy kilencedikes osztályban tán még el kéne magyarázni az új anyagot. Ha nem lenne ilyen makacs lányom, hogy tőlem nem fogadja el ha elmagyarázom a matekot, nem is lenne gondunk, csak fel kéne frissítenem a régi tudásom, de mindig csak veszekedés lesz a vége, ha segítek (merthogy én - szerinte - megoldom helyette a feladatot akkor is amikor csak rávezető kérdéseket teszek fel neki, és akkor már "eldurran" az agya és nem fogad el semmit tőlem). Egyedül csak angolban fogadja el, hogy segítsek, főleg a kiejtésben, merthogy németes volt általánosban, itt meg angol a fő nyelv, és csak négyen voltak angolból kezdők, hát nagyon gyorsan fel kellett zárkózniuk, ami Eszterkémnek nagyon jól megy, nagyon büszke vagyok rá: három hónap után olyan szövegeket ért meg, hogy csak lesek, egy két szót kell csak neki lefordítanom, ha nagyon siet és nem akar szótárazni. Második nyelvként az olaszt vette fel (apja nagyobbik lánya Olaszországban lakik a családjával), abból is hozza sorban az ötösöket, minél jobban dicsérik, annál jobban megy neki. (Ez szerintem a legtöbb gyereknél bejön, csak a tanárok ezt valamiért mindig elfelejtik)

Kattints a kibontásához...

shaara írta:

Ezek a pedagógusok!!! Nem szép tőlük, hogy ennyire nem tudják, hogyan is kell helyesen motiválni a nebulókat.

Ám akárhogy szeretném megvédeni a mundérbecsületet, én is azt kell mondjam, hogy igazatok van egyrészt. Matek-fizika szakra mentem kilencediktől, mert nagyon szerettem a mateket és a fizikát is. Vagyis a tanáraim megszerettették velem addig. No a gimis fizika oszim, olyan szintem utáltatta meg velem a tantárgyát, hogy azóta is NULLA vagyok belőle. Akár szép ez tőlem, mint tanítónőtől, akár nem. Csak fizikát ne halljak. Ettől már csak az rosszabb, hogy a történelemmel szintén így jártam. Az viszont már gáz, mert ezt negyedikben én is tanítom. Kellett egy kis idő, míg rájöttem, hogy azt is lehet élvezni bizonyos szinten, de mai napig nem sorolnám a kedvenc óráim közé.

Viszont vannak példaképeim is, akik úgy adták el a tantárgyat, hogy észre sem vettük. Ez is csak olyan, mint akármilyen más szakma. Aki lélekkel végzi, és nem csak a fizetésért, annak megvan a jó eredménye, az örömteli arcok, sikerélmények a gyerekek részéről is. De az is igaz, hogy talán ebbe lehet a leghamarabb bele is fásulni, érdektelenné válni. Mert addig amíg én eszem magam mindenen (ha nem tanul jól a gyerek, ha csúnyán viselkedik, ha nincs füzete, vagy uzsonnája, ha nincs ceruzája, ha nem jön el a szülő soha érdeklődni, vagy szülőértekezletre, stb.....), és sokszor már emésztőrendszeri problémáim is vannak emiatt, addig látom, hogy mások rántanak egyet a vállukon, és mennek tovább. Ez is csak egy munka, mondják. És most akár megköveztek akár nem, de néha szeretnék én is úgy tenni. Miért kell nekem tönkremenjen az egészségem olyanok miatt, akiket egyáltalán nem érdekel a gyereke sorsa, vagy előmenetele??? Ha egy hónapja hívatom szinte naponta, mert a gyerekkel gondok vannak viselkedésben és tanulásban is, és mai napig tesz rám a magasból. Vagy megbukott a másiké, és már december van, de még az anyukát nem láttam soha. Egyszer beszéltem vele telefonon, akkor is megmondta nekem a tutit, hogyan is kell tanítsam az ő gyerekét, mert az előző tanító néni ilyen, meg olyan volt(kolléganőm ). No és sorolhatnám (ja, a roppant segítőkész vezetőségről már ne is beszéljek ), de nem panaszkodni akarok, csak az éremnek két oldala van. Ti látjátok az egyiket, én egy kicsit a másikat is. Mindezek mellett soha nem szeretnék megfásultan tanítani, mert nagyon szeretem a munkám, és megéri. Minden lehangoló dolog ellenére megéri. A csillogó szempárok, amikor megölelnek, mikor a kezembe nyomnak egy-egy kedves üzenetet, vagy a jeles felmérő után a fülig érő szájak...... Egyszóval élvezem.
Meg kellett kicsit védjem a mundérbecsületet.

Kattints a kibontásához...

Mizsuzsa írta:

Nekem ez a téma a legérzékenyebb pontom az életben.Sajnálom, hogy nincs a pedagógusi pályának szakmai alkalmassági vizsgája,amely kb 3-5 év olyan iskolákban ahol igen csak kell a szeretet és a pszichológia, hogy órát tudjon tartani.Ahol nem az a válasz, hogy a gyerek lusta és nem tanul, hanem hogyan is tudja a kedves pedagógus a gyerek figyelmét felkelteni és természetesen ébren tartani egy tanórán?? Nem az egyeseket írogatni,szülővel levelezni,mert ez a legkönnyebb.Ne a szülő feladata legyen otthon mindent elmagyarázni és megtanítani,mert egy szülő nem lehet angol,matek,fizika,magyar és had ne soroljam tovább......szakos tanár.Sajnos a gyerek sorsa eldől az iskolában,és igen harcias, furfangos és nem nyalisról beszélek, szülőnek kell lenni ahhoz, hogy a gyerek ne legyen leírva,és kimerem jelenteni,hogy az iskola ugyan olyan felelős,mint a szülő,csak a szülőre hárítanak mindent.Nagyon sok gyerek jól tanul az általános iskolában, aztán a középiskolában már olyan jól nem teljesít,de ha még is,jön a főiskola egyetem szülői elvárásra,majd nyelvvizsga híján nincs diploma,irány Anglia. El kellene gondolkodni,hogy nem kellene inkább hagyni gyereknek amikor annak van itt az ideje.Nem veszik észre a szülők, hogy a gyermekük csak nekik akar megfelelni,nem akar csalódást okozni,ezért azt teszik amit elvárnak tőle.Nagyon sok szülő az irányba terelgeti gyermekét ami az ő áhított vágya.
Gimnázium vagy szakközép? Véleményem szerint Gimnázium.Sajnos a mai oktatási rendszerben egy kalap sz......t ér a szakközép iskolai oktatás,és sokkal nehezebb, mivel az alap tantárgyak mellett ott vannak a szakmai tárgyak,és ha szegény gyerek netán meggondolná magát és nem informatikus szeretne lenni hanem orvos, esélye sincs. Gimnáziumi érettségi után még bár milyen szakmát választhat egy OKJ.képzésben, és a felvételi esélyei sokkal jobbak.A gimnáziumok mindig is ösztönözték és segítették a felvételi felkészítésben a diákokat.

Kattints a kibontásához...

kipling írta:

Mint minden év végén megrendeztük a mi kis helyi / községi /kiállításunkat. Kötöttünk,horgoltunk,hímeztünk.
Hát ilyenre sikerült az idei év. Én a pecásban,a poncsóban,a párducba,a horgolt nyakláncban,és a kis bagolyban vagyok bűnös.

Kattints a kibontásához...