Veszélyes és gyakran halált okozó, bioterrorizmushoz is felhasználható baktérium szabadult ki tavaly egy Louisiana állambeli főemlőskutató-központ szuperbiztonságos laboratóriumából – jelentette helyi idő szerint vasárnap a USA Today című napilap. A hatóságok az újság szerint azt mondták, hogy az embereket semmilyen veszély nem fenyegeti, bár a szennyezés kiterjedését egyelőre nem ismerik.
Vizsgálják, hogyan kerülhetett ki a baktérium a tulane-i nemzeti főemlőskutató-központ laboratóriumából, ahol a szakemberek a kórokozó elleni védőoltás kifejlesztésén dolgoznak. 2014 novemberében vagy még korábban történhetett a baj, a projektet ideiglenesen felfüggesztették.
A kutatóközpont körülbelül 80 kilométerre található az Egyesült Államok déli részén lévő szövetségi állam legnagyobb városától, New Orleanstól.
Az érintett mikroorganizmus neve latinul Burkholderia pseudomallei vagy más néven Whitmore-bacilus. Elsősorban Délkelet-Ázsiában és Ausztrália északi részén fordul elő, és a szennyezett talajjal vagy vízzel való közvetlen érintkezéssel kerülhet emberre és állatra. Azok közé az anyagok közé sorolják, amelyeket bioterrorizmusra lehet felhasználni.
A hatóságok közölték, hogy a baktériumot nem észlelték a kutatóközpont területén, ugyanakkor tavaly novemberben megfertőződött négy rhesusmajom (makákó), amelyeket a külső, bekerített részen őriztek, de egyszer sem használták őket a vakcina kifejlesztését célzó kísérleteknél.
A USA Today szerint a megbetegedett állatok közül kettőt elaltattak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a majmok feltehetőleg akkor kerülhettek kapcsolatba a baktériummal, amikor a komplexum állatkórházában kezelték őket.
Januárban egy szövetségi ellenőr betegedett meg 24 órával azután, hogy felkereste a tulane-i központot, de lehet, még a látogatás előtt támadta meg szervezetét a baktérium, mivel előzőleg külföldi kiküldetésen volt.
Andrew Lackner, a kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy eddig a létesítmény területéről vett 39 talaj- és 13 vízmintát vizsgáltak meg, de egyikben sem fedezték fel a baktérium nyomait.
A USA Today szerint azonban ennyi minta tesztelése kevés a kórokozó kimutatásához. A napilap úgy tudja, hogy a központ illetékesei szükségesnek ítélték meg a vizsgálatok folytatását. "Rendkívül komolyan vesszük a történteket. Ez az egész nagyon nyugtalanító számunkra" – hangsúlyozta Lackner.
Richard Ebright, a New Jersey-i Rutgers Egyetem egyik biológiai biztonsági szakértője az újságnak azt mondta: "nagyon aggasztó", hogy nem tudják megállapítani, miként terjedhetett szét a baktérium.
Vizsgálják, hogyan kerülhetett ki a baktérium a tulane-i nemzeti főemlőskutató-központ laboratóriumából, ahol a szakemberek a kórokozó elleni védőoltás kifejlesztésén dolgoznak. 2014 novemberében vagy még korábban történhetett a baj, a projektet ideiglenesen felfüggesztették.
A kutatóközpont körülbelül 80 kilométerre található az Egyesült Államok déli részén lévő szövetségi állam legnagyobb városától, New Orleanstól.
Az érintett mikroorganizmus neve latinul Burkholderia pseudomallei vagy más néven Whitmore-bacilus. Elsősorban Délkelet-Ázsiában és Ausztrália északi részén fordul elő, és a szennyezett talajjal vagy vízzel való közvetlen érintkezéssel kerülhet emberre és állatra. Azok közé az anyagok közé sorolják, amelyeket bioterrorizmusra lehet felhasználni.
A hatóságok közölték, hogy a baktériumot nem észlelték a kutatóközpont területén, ugyanakkor tavaly novemberben megfertőződött négy rhesusmajom (makákó), amelyeket a külső, bekerített részen őriztek, de egyszer sem használták őket a vakcina kifejlesztését célzó kísérleteknél.
A USA Today szerint a megbetegedett állatok közül kettőt elaltattak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a majmok feltehetőleg akkor kerülhettek kapcsolatba a baktériummal, amikor a komplexum állatkórházában kezelték őket.
Januárban egy szövetségi ellenőr betegedett meg 24 órával azután, hogy felkereste a tulane-i központot, de lehet, még a látogatás előtt támadta meg szervezetét a baktérium, mivel előzőleg külföldi kiküldetésen volt.
Andrew Lackner, a kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy eddig a létesítmény területéről vett 39 talaj- és 13 vízmintát vizsgáltak meg, de egyikben sem fedezték fel a baktérium nyomait.
A USA Today szerint azonban ennyi minta tesztelése kevés a kórokozó kimutatásához. A napilap úgy tudja, hogy a központ illetékesei szükségesnek ítélték meg a vizsgálatok folytatását. "Rendkívül komolyan vesszük a történteket. Ez az egész nagyon nyugtalanító számunkra" – hangsúlyozta Lackner.
Richard Ebright, a New Jersey-i Rutgers Egyetem egyik biológiai biztonsági szakértője az újságnak azt mondta: "nagyon aggasztó", hogy nem tudják megállapítani, miként terjedhetett szét a baktérium.
