Az Artisjust számára érdekes szabadidős programjaim lennének...
Nemo, jól tudod, hogy nem neked címzem, de mitugrász jogászkák szándékosan kotorják az avart a semmiért. Szó sincs róla, védeni kell a szerzői jogokat, ez nem kérdés - de lehet valamit ésszel és ész nélkül is csinálni. Valaki képes lenne elmagyarázni nekem, hogy az évszázaddal ezelött megjelent nyitott, sőt akkor (is) forradalmian fájó erejű publikációkat miért kell jogvédeni? Gondolok most a Gépész által is jelzett Nyugatos anyagra. Absz nem érdekes, ogy most MEK, vagy sem, van más, elég anyag helyette - de három diplomával a hátam mögött nem érem fel ésszel, ezt miért nem lehet közkincsként kezelni? Másutt nemzeti érték lenne, örülnének, ha valaki is végre előásná és visszaemlékeznének rá. Most jól eldugva, megtűrve lappang a sötét semmiben, szinte hozzáférhetetlenül, az enyészetnek. Ez lenne a Nagy Jogvédelmi Cél? Mi és mekkora haszna lehet egy akármiféle örökösnek is az ilyesmikből? Jelentem, én ehhez hülye vagyok. (Igaz, jogi diplomám nincs, hálIstennek...)
A hanganyagok valóban közkincsek, Nemonak teljesen igaza van. Azért is csináljuk és adjuk magunk is semmiért a dolgainkat, nem kis szeretettel és munkával. A kiadók vidáman üzletelnek vele, jó, bizonyos szinten és szintig érthető. Ám egy kalap alá tenni mindent - baromság, tisztelettel.
Azon beszélgettem ma egy könyvtárossal ugyanebben a témában, hogy na ugyan mit szólna a tekintetes jogász úr, ha egy ilyen esetben ráhivatkozik, hogy de a kiadó levédte a részben vagy teljes közzétételt és elektronikus tárolást - mire bejelentenénk hogy bocsika, de közvetlenül a hanganyagot nem tiltja semmi, és hiába elektronikusan tárolt, az nem az írott szöveg, hanem a hanganyag elektronikus kódanyaga, valamint kérem a tételes kimutatást a kárigényéről és egyben a munkadíjat a hanganyag elkészüléséért, beeee....
Ami meg a jogdíjak mértékét illeti, a hivatal derekasan önfenntartó. Ami abból a szerzőnek vagy jogtuljnak menne - egy vicc. Összegezve: rengeteg minden azért nem juthat el az emberekhez, hogy egy hivatal néhány parádés fiskálissal ellébolhasson, pajzsául a kajánul tarolgató Nagy Kiadóknak. Az, hogy az értékkel és az emberekkel mi van - kit érdekel?
Ja, én meg mi a fenének morgok itt össze-vissza ?