"... a Minkowski-féle négydimenziós téridő nem más, mintegy ötdimenziós téridő határoló felülete, és a belső ötdimenziós „Buborék Univerzum" úgy viszonyul a határoló négydimenziós felülethez, vagyis a „Felszíni Univerzumhoz", ahogyan egy hologram által ábrázolt objektum viszonyul magához a hologramhoz.
De hát mi is az a hologram?
A holográfiát a magyar származású fizikai Nobeldíjas Gábor Dénes fedezte fel. A felfedezés lényege az volt, hogy egy térbeli objektumot lehetséges sík felületre, például fotólemezre úgy leképezni, hogy abból az eredeti objektum térbeli alakja rekonstruálható legyen. Más szóval: egy felszíni mintázat és egy térbeli alakzat között lehetséges egyértelmű oda-vissza megfeleltetés.
Maldacena felismerése az volt, hogy ha egy háromdimenziós (térbeli) objektum és egy kétdimenziós (felületi) objektum között lehet ilyen kapcsolat, akkor ennek analógiájára lehetséges hasonló kapcsolat a négy- és háromdimenziós, az öt- és négydimenziós stb. objektumok között is. Az ezzel kapcsolatos meglehetősen bonyolult matematikai elemzés az elgondolást igazolni látszik.
Maldacena elmélete szerint a „Felszíni Univerzum" olyan, mint a belső, „Buborék Univerzumban" található objektumok hologramja, a belső térben tapasztalható objektumok viszont a felszíni hologram vetületei. Hogy melyik volt előbb, nem érdemes megkérdezni, mert a kérdés ahhoz hasonló, hogy melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás.
Az elmélet szerint minden jelenség és történés egyszerre két helyen található.
Egyszer az Einstein-Minkowski-féle négydimenziós felszíni téridőben (ez az általunk tapasztalható világ), másfelől az ötdimenziós belső téridőben, amely azonban számunkra közvetlenül nem tapasztalható.
Az elmélet szerint a Felszíni Univerzumban létező minden részecskéhez a Buborék Univerzumban egyegy úgynevezett szuperhúr tartozik, a rendszer belsejében érvényesülő gravitációnak pedig, a felszínen a téridő görbülete felel meg. Ezzel a hipotézissel - meglehetősen bonyolult matematikai egyenletek segítségével - kimutatható a két modern elmélet, vagyis a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet kompatibilitása.
A holografikus univerzum ötlete nem teljesen új, ennek különféle változatait már korábban felvetette például a már említett Leonard Susskind, továbbá Hollandiában az Utrechti Egyetemen kutató Gerard Hooft, és kidolgozott egy hasonló modellt Los Angelesben John A. Gowan kutató is.
Ha a holografikus univerzum tényleg megfelel a valóságnak, akkor ez azt jelentheti, hogy tapasztalható világunk csupán hatalmas illúzió, egyfajta kozmikus hologram."
A teljes cikk itt olvasható:
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/03/az-otodik-dimenzio.html#.UxmXz9LuLfI