Kincsvadászok lepték el a Fülöp-szigetekhez tartozó Panay területét, ahol a második világháborús japán tábornok által elrejtett, állítólagos aranyat keresik. A feltárások jelentősen növelik a földcsuszamlások kockázatát a távoli faluban. A dolog pikantériája, hogy a történészek szerint a kincs valószínűleg nem is létezik.
Földcsuszamlásokat idézhetnek elő
Az antropológusok szerint az eltemetett mesés kincs legendáját a több évszázados filippínó népmesék inspirálják, ám létezését a történelmi dokumentumok nem támasztják alá.
A kincskeresők rengeteg pénzt és időt áldoznak a keresésre, erőfeszítést nem kímélve kutatnak egy olyan dolog után, amely valószínűleg nem is létezik – mondta Piers Kelly, az ausztráliai Új-Anglia Egyetem nyelvi antropológusa a LiveScience tudományos online portálnak.
Jamasita Tomojuki állítólagos aranya után kutatnakForrás: pexels.com
Ráadásul ezek az expedíciók már olyan méreteket öltöttek, hogy a panayi Igbaras körzetében élők felkérték a hatóságokat, hogy vessenek véget az ásatásoknak.
A helyiek attól tartanak, hogy azok földcsuszamlásokat idézhetnek elő.
A falubeliek szerint ugyanis a településnél 10 ember már több mint egy éve végez feltárásokat, akik a munka során felástak egy körülbelül 1000 négyzetméteres területet. A kincsvadászok állításuk szerint rendelkeznek a manillai nemzeti hatóságok engedélyével és folytatják a munkát, ám Jaime Esmeralda polgármester biztosította a falusiakat, hogy tisztviselői nem adtak engedélyt kincsvadászatra, ásatásokra vagy bányászatra a környéken. Ezzel ugyanis drasztikusan megnőtt a földcsuszamlások esélye: a Fülöp-szigeteki Bányászati és Földtudományi Iroda (Philippines' Mines and Geosciences Bureau) szerint az ásatások egy olyan domboldalon zajlanak, amelyek kilenc lakóházat veszélyeztetnek.
Logikátlan a kincs létezése
A kincsvadászok feltehetően Jamasita Tomojuki tábornok aranyát keresik, aki az egyik legtehetségesebb japán szárazföldi hadvezér volt a második világháborúban. Az állítólagos mesés kincset az 1940-es évek közepén temették el valahol a Fülöp-szigeteken.
A hagyomány szerint a háborúk során összerabolt hatalmas aranykészlet elrejtését maga Jamasita felügyelte, amelyet „Malajzia Tigrisének" csapatai a délkelet-ázsiai megszállás során gyűjtöttek össze.
Jamasita Tomojuki: 1944–45-ben az ő csapatai védték a Fülöp-szigeteket az amerikai invázió ellen, felgyújtva többek között Manilát, és lemészárolva a főváros mintegy százezernyi lakosátForrás: Wikimedia Commons
Az állítólagos kincset Jamasita és emberei az amerikai katonák elől próbálták meg elrejteni, ám végül néhány hét után fogságba estek. A tábornok csak az általános fegyverletétel után adta meg magát; 1946-ban, még a tokiói per előtt, egy öt amerikai tábornokból álló rögtönítélő bíróság halálra ítélte. Jamasita mesés aranyának híre azonban több mint ötven éve vonzza a kincsvadászokat a térségbe, akik szerint a kincs értéke elérheti akár a százmillió dollárt is. Már ha létezik.
Miután Japán 1943 után már kevésbé tudta ellenőrzése alá vonni a környező tengereket, így óriási felelőtlenség lett volna épp a Fülöp-szigeteken elásni egy ilyen értékes kincset – mutatott rá korábban Ricardo Jose, a Fülöp-szigeteki Egyetem történelem professzora.
A kincsvadászat egyelőre azonban tovább folytatódik és már számos, fontos régészeti lelőhelyet, köztük a Mindanao szigetén, az Ayub-barlangban található ősi temetkezési helyet is súlyosan károsította.
Földcsuszamlásokat idézhetnek elő
Az antropológusok szerint az eltemetett mesés kincs legendáját a több évszázados filippínó népmesék inspirálják, ám létezését a történelmi dokumentumok nem támasztják alá.
A kincskeresők rengeteg pénzt és időt áldoznak a keresésre, erőfeszítést nem kímélve kutatnak egy olyan dolog után, amely valószínűleg nem is létezik – mondta Piers Kelly, az ausztráliai Új-Anglia Egyetem nyelvi antropológusa a LiveScience tudományos online portálnak.
Jamasita Tomojuki állítólagos aranya után kutatnakForrás: pexels.com
Ráadásul ezek az expedíciók már olyan méreteket öltöttek, hogy a panayi Igbaras körzetében élők felkérték a hatóságokat, hogy vessenek véget az ásatásoknak.
A helyiek attól tartanak, hogy azok földcsuszamlásokat idézhetnek elő.
A falubeliek szerint ugyanis a településnél 10 ember már több mint egy éve végez feltárásokat, akik a munka során felástak egy körülbelül 1000 négyzetméteres területet. A kincsvadászok állításuk szerint rendelkeznek a manillai nemzeti hatóságok engedélyével és folytatják a munkát, ám Jaime Esmeralda polgármester biztosította a falusiakat, hogy tisztviselői nem adtak engedélyt kincsvadászatra, ásatásokra vagy bányászatra a környéken. Ezzel ugyanis drasztikusan megnőtt a földcsuszamlások esélye: a Fülöp-szigeteki Bányászati és Földtudományi Iroda (Philippines' Mines and Geosciences Bureau) szerint az ásatások egy olyan domboldalon zajlanak, amelyek kilenc lakóházat veszélyeztetnek.
Logikátlan a kincs létezése
A kincsvadászok feltehetően Jamasita Tomojuki tábornok aranyát keresik, aki az egyik legtehetségesebb japán szárazföldi hadvezér volt a második világháborúban. Az állítólagos mesés kincset az 1940-es évek közepén temették el valahol a Fülöp-szigeteken.
A hagyomány szerint a háborúk során összerabolt hatalmas aranykészlet elrejtését maga Jamasita felügyelte, amelyet „Malajzia Tigrisének" csapatai a délkelet-ázsiai megszállás során gyűjtöttek össze.
Jamasita Tomojuki: 1944–45-ben az ő csapatai védték a Fülöp-szigeteket az amerikai invázió ellen, felgyújtva többek között Manilát, és lemészárolva a főváros mintegy százezernyi lakosátForrás: Wikimedia Commons
Az állítólagos kincset Jamasita és emberei az amerikai katonák elől próbálták meg elrejteni, ám végül néhány hét után fogságba estek. A tábornok csak az általános fegyverletétel után adta meg magát; 1946-ban, még a tokiói per előtt, egy öt amerikai tábornokból álló rögtönítélő bíróság halálra ítélte. Jamasita mesés aranyának híre azonban több mint ötven éve vonzza a kincsvadászokat a térségbe, akik szerint a kincs értéke elérheti akár a százmillió dollárt is. Már ha létezik.
Miután Japán 1943 után már kevésbé tudta ellenőrzése alá vonni a környező tengereket, így óriási felelőtlenség lett volna épp a Fülöp-szigeteken elásni egy ilyen értékes kincset – mutatott rá korábban Ricardo Jose, a Fülöp-szigeteki Egyetem történelem professzora.
A kincsvadászat egyelőre azonban tovább folytatódik és már számos, fontos régészeti lelőhelyet, köztük a Mindanao szigetén, az Ayub-barlangban található ősi temetkezési helyet is súlyosan károsította.
