Ha tartós kapcsolatba keveredsz egy nővel, azonnal elkezd téged "domesztikálni", háziasítani. Minden nap egy kicsit, egy arasznyit, de elvesz a férfiúi mivoltodból. (ne morzsálj, rakd el azt a zoknit, ne kocsmázz, stb) És amikor már ugyanannyit főzöl, mosol, vasalsz, mint ő, azt mondja: nekem egy férfi kell... és lelép a fél házzal.
Érdekes fejtegetés.
És igazat kell, hogy adjak neked. Valóban ilyenek vagyunk. Néha én is azt kívántam, bárcsak a férjem nagyobb részt vállalna a házimunkából... és amikor láttam, hogy hogyan igazgatja a kanapét, a párnákat, mint egy gondos háziasszony, hogy szépen álljanak és nekiállt mosogatni, mert hiszen én ezt szerettem volna... valóban nem a férfit láttam benne. Úgyhogy erről le is szoktam, hogy a házimunkába nagyon beosszam. Azt hiszem, hogy nem hiába vannak női és férfi szerepek. Nem értem meg azokat a nőket sem, akik a munkájukra hivatkozva végeztetik a férjükkel a gyerekek egész napos ellátását, meg a házimunkát és még sorolhatnám. Egy nő jó előre gondolja el a szakmáját is, hogy tudjon majd a későbbiekben anya is lenni mellette és feleség is. A férfi szereti a maga szerepét és mi nők szeretjük őket férfiaknak látni.
És valóban... a hercehurca végén, amikor egy férfi behódol, mondjuk így , lelépnek a fél házzal... ha nem az egésszel.
Persze van ennek fordítottja is, amikor a férfiak rontják el, és nincs határ az elvárásaikkal szemben. Mire is gondolok? Arra , hogy megismerkedik egy nő és egy férfi. A férfi udvarol, a nő döntéseket hozhat.
Aztán egy idő után a férfi akar az úr lenni a kapcsolatban, és ezt ki kell harcolni. Általában érzellmi zsarolással, és az ujjuk köré csavart, bókokkal és kéjjel elhalmozott nőket nem igen nehéz. Aztán a nő rabszolga lesz úgymond a férfiért, a szeretetéért, annak meg csak nőlnek az elvárásai... egyre többet akar. És amikor a nő teljesen a csicskája lesz, mert van 2-3 gyerek, meg a nőnek állása, meg ott a háztartás, ami mind az ő nyakába szakad(mosni, főzni majd' mindennap, takarítani, fertőtleníteni, megtanulni a gyerekkel, vagy 3 órát vasalni hetente egyszer, elmosogatni és elpakolni az egész család után mert senki sem képes, "majd az anya ") akkor a férfi megáll, megtorpan.
Megáll és a nőre néz: "úristen, hogy nézel ki? - gondolja, ha ki sem mondja. Igen a nő: aki lehúzta a munkahelyén a 8-12 óráját, aztán második műszakban otthon is végzett, este 10 óra, a haja zsíros,kócos, a bőre nyúzott, a szemei karikásan csillognak, a szája kiszáradt és még nem tudta a szakadt takarítós szabadidőt levenni...
Nos, és a Férfi akkor mást akar: "szivem, adhatnál egy kicsit magadra, többet foglalkozhatnál magaddal... már nem kívánlak, már nem hozol lázba....."
A nő próbálkozik, de beleszakad a próbálkozásba...
A férfi pedig új nő után néz.... és az új nő nem tudja, mivé fogják "átoperálni" szépen, lassan, évek alatt...
Természetesen tisztelet a kivételnek, aki becsül minket nőket.
Csak annyi olyan nő ismerősöm van, akire a fentiek igazak.