Nagy a baj: úgy viszi a szél a termőföldet, mint a sivatagi homokot

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2017 Június 18, 10:52.

Melitta - 2017 Június 18, 10:52
  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A termőtalajt úgy viszi a szél Amerikában, mint a sivatagban a homokot, és ennek aligha lesz jó vége. A folyamat – nagyban – egyszer már lejátszódott a harmincas években, amikor a Kanadától Mexikóig végigsöprő porviharok óriási népvándorlást indítottak el az USA-ban. A globális felmelegedés ma is hasonló következményekkel járhat.

    Az Egyesült Államokban csak „piszkos” harmincas éveknek nevezik azt a két világháború közti időszakot, amikor több hullámban hatalmas porviharok okoztak szinte jóvátehetetlen károkat az országban. A természeti katasztrófa az USA mellett Kanadát is sújtotta, és a farmerek most attól tartanak, hogy megismétlődhet a nyolcvan évvel ezelőtti apokalipszis.

    Az agrárium robbanásszerű gépesítésével az I. világháborút követően Amerikában lehetőség nyílt új területek bevonására a mezőgazdasági termelésbe. Ez önmagában nem is lett volna baj, a problémát inkább a helytelen földművelés és a rendkívüli szárazság együttes hatása okozta. A farmerek feltörték a szűz földeket, mélyszántással eltávolították a talajegységet biztosító fűféléket és más növényeket, és ezzel védtelenné tették területeiket a természet erőivel szemben.

    Az évekig tartó szárazság erős szelekkel párosulva pár esztendőn belül komoly gondokat okozott. A termőréteg porrá alakult, és felhőként szállt egyik vidékről a másikra, nappali sötétségbe borítva a prérit, a látótávolságot szinte nullára csökkentve. Dust Bowl, vagyis porteknő névvel illették azt a mintegy 400 ezer négyzetkilométeres (négy magyarországnyi) területet a Nagy síkságon, amelyet a legjobban sújtott a katasztrófa.

    Az Egyesült Államok ezen része igen száraz vidék, ahol az éves csapadékmennyiség ritkán éri el az 500 millimétert. Az első európaiak nem is találták művelésre alkalmasnak az ottani földeket, ám az 1862-es telepítési törvény sokak számára vonzóvá varázsolta a helyet. A kormányzat 65 hektáros területeket osztogatott a vállalkozó szellemű gazdálkodóknak, akik pár évtized alatt művelés alá vonták a szűz földeket, és az eredeti növényzet eltüntetésével katasztrófát idéztek elő.

    A harmincas években három nagyobb hullámban (1934, 1936, 1939/40) támadó porviharok miatt a farmerek tízezrével voltak kénytelen elhagyni földjeiket, otthonaikat. A városokban reméltek szebb jövőt, de a nagy gazdasági világválság hatása miatt ez a tervük nem valósulhatott meg. 1934-ben a porvihar egészen Chicagóig eljutott, ahol 6000 tonna termőtalajt rakott le, majd továbbhaladt Boston, New York, Washington felé. Azon a télen piros hó esett az északkeleti New England régióban a légkörbe került por- és homokszemcsék miatt.

    [​IMG]
    1935 áprilisában jött el a fekete vasárnap, amikor Kanadától Texasig söpörtek végig a viharok. Becslések szerint az erős szél 300 millió tonna termőtalajt mozgatott meg az amerikai prériken. Hosszabb távon 3,5 millió ember elvándorlását okozta a harmincas években, ilyet még a kaliforniai aranyláz sem tudott előidézni.

    Hasonló problémákkal hamarosan ma is szembesülhetünk, nemrég egy észak-dakotai településen figyeltek fel Dust Bowl-szerű jelenségre. Nyugat felől egy kiterjedt barna felhő takarta be az eget, amelyről tisztán kivehető volt, hogy nem homok, hanem talajrészecskék alkották, és az egész nagy sebességgel kelet felé mozgott. Ma nem a helytelen művelés, hanem a globális felmelegedés és a rendszeres aszályok a kiváltó okok, és a helyzet javulására aligha lehet számítani.

    Az amerikai agrártárca az ezredforduló táján igyekezett elejét venni a bajnak, országszerte földeket béreltek, illetve farmereket juttattak támogatáshoz azért, hogy haszonnövények helyett a talajt megkötő fákat, fűféléket, vadnövényeket „termesszenek” a földjeiken. Észak-Dakotában például 13 ezer négyzetkilométernyi ilyen terület jött létre, ám a 10 éves program 2014-ben véget ért, és a védett földek felét szinte rögtön átállították a jövedelmezőbb kukorica- és szójatermesztésre. Néhány év kellett csak ahhoz, hogy a végzetes porfelhők újra feltűnjenek az égen.

    agrarszektor
    homok.jpg
     

Hozzászólás

Melitta témája a 'Hírek' fórumban , 2017 Június 18, 10:52.

    1. tomjenzsolti
      tomjenzsolti
      De - mint azt Trampli elnök úrtól tudjuk - az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás csak a képzelet műve, az nem is létezik. Ezért azután aggodalomra sincs ok.
    2. Éleskés
      Éleskés
      'Észak-Dakotában például 13 ezer négyzetkilométernyi ilyen terület jött létre, ám a 10 éves program 2014-ben véget ért, és a védett földek felét szinte rögtön átállították a jövedelmezőbb kukorica- és szójatermesztésre. Néhány év kellett csak ahhoz, hogy a végzetes porfelhők újra feltűnjenek az égen.'
      Ügyesek vagytok. Ha így megy tovább, hamarosan Európa szállít az USÁnak kukoricát.
      Utoljára módosítva: 2017 Június 18, 15:27
      setni és udvarfy kedveli ezt.
    3. szundi53
      szundi53
      Tramp felmondta a klímaegyezményt.
      "Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten !" :confused:
    4. attimenyfreemail.com
      attimenyfreemail.com
      Ez nem zavarja Trump-ot. :(
      Első a profit.
      Gagamail, setni és Ernoe kedveli ezt.
    5. Georgina Bojana
      Georgina Bojana
      *
      Amerikát még az ág is húzza, írhatnám. Az a sok forgószél, tűz és most még ez is... Nehéz az élet, sőt egyre nehezebb, még ott is.
      Gagamail és setni kedveli ezt.
    6. Ernoe
      Ernoe
      Megfog nöni az eladott porszivok száma. Gyakoribb lesz a cipöpaszta és cipökefe használata... :)
    7. udvarfy
      udvarfy
      Gondolom az Özönviz is Trump sara :rohog:
    8. tornando
      tornando
      Na jó az özönvíz talán nem.
      A porvihart se ő csinálta.
      De Ő az elnök ilyen fejjel.
      Ez igaz!!
      És az is: mindent túl lehet élni.Kivéve a halált.
      A mából derül ki mit érdemelt az ország.
      Már az USA-ra is igaz?:
      „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba…”
      (Széchenyi)
      Gagamail kedveli ezt.
    9. B.Péter
      B.Péter
      ez nem Széchenyi idézet, ez egy szépirodalmi műből van Surányi Miklós : Egyedül vagyunk (1936) 268. oldal, teljes szövegkörnyezetes idézet :

      "Én utálom a vénasszonyos lamentációt, amely minden bajért a kormányt teszi felelőssé. Segíts magadon, az Isten is megsegít. Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen. Mit használna a dél-afrikai feketéknek az, ha valami isteni hatalom megajándékozná őket Anglia, Franciaország vagy Magyarország alkotmányával?”
    10. Éleskés
      Éleskés
      De:
      "Az amerikai agrártárca az ezredforduló táján igyekezett elejét venni a bajnak, országszerte földeket béreltek, illetve farmereket juttattak támogatáshoz azért, hogy haszonnövények helyett a talajt megkötő fákat, fűféléket, vadnövényeket „termesszenek” a földjeiken."
      Eszerint az Obama kormány és az agrártárca tudta, hogy minek mi a következménye. Azt is, többek közt, hogy az a természet, amivel Trump úr nem akar egy súlycsoportban lenni, mégiscsak le tudná küzdeni ezt a csapást, ha hagynák.
      Ámbár Trump nem tudja, ezért még gátolja is.
      Lásd: Yellwstone és a farkasok
      Bocsi, az idézett video erdetileg magyarra volt fordítva. Azóta az megváltozott.
      Röviden az angolul nem tudóknak: a Yellowstone parkban 1926 -ban kiirtották az utolsó farkast is. A szarvasok túlszaporodtak, a réteket, az eredőket tönkretették, a vad fajták száma csökkent. Évekkel ezelőtt visszatelepítettek Kanadából 14 farkast, egy falkát.
      A farkasok azzal kezdték, hogy megtizedelték a szarvasokat. A kevesebb szarvas kevesebb füvet fogyasztott és nem mentek le a folyópartra, mert számukra veszélyessé vált. Ezért a vizi vadállomány szaporodni kezdett és rég kipusztult állatok kezdtek visszatérni, pl a hódok. A hódgátak még több fajtát vonzottak be, avagy vissza. A háborítatatlan fűfélék stabilizálták a folyó partjait, ezért több rágcsáló-féle is megjelent. A több kisállat táplálékot jelentett a középragadozóknak, pl a rókáknak és a rozsomákoknak. A kevesebb és egészségesebb szarvasállomány helyett a farkasok kezdték a kisebb rágcsálókat is az étrendjükbe vonna, pl a nyulakat. Azok is kevesebben lettek és állományuk egészségesebb. A farkasok száma is stabilizálódott, mert a kevesebb étel kevesebb ragadozót tud eltartani.
      A folyók visszatértek a régi medrükbe és a természet megújította önmagát.
      Ezt hívják idegenyül homeosztázisnak, azaz önszabályzó folyamatnak. Mindezt a csúcsragadozó újbóli megjelenése indította el.
    11. Beka Holt
      Beka Holt
      Joseph de Maistre francia filozófus gondolata, melyet 1810 és 1816 között legalább három levelében megfogalmazott!
      Semmi köze Széchenyihez!
      B.Péter és udvarfy kedveli ezt.
    12. analema
      analema
      Tiszta Interstellar, csak azzal a különbséggel, hogy a valóságban erre a bolygóra kicsit jobban kellene vigyázni, mert senki sem fog minket megmenteni :(
    13. setni
      setni
      A bolygó eddig is megvolt nélkülünk ezután is meg lesz, ha valami történik velünk azt csak magunknak köszönhetjük.
    14. Beka Holt
      Beka Holt
      Vitatkozni? Veled? Ugyan már, ki merne ilyet tenni!
      Linket kérsz?
      Kutakodj, időd van, téma is érdekel, hát keress
      Toute nation a le gouvernement qu’elle mérite
      Correspondance diplomatique de Joseph de Maistre, 1811-1817, 2. kötet
      B.Péter és udvarfy kedveli ezt.
    15. setni
      setni
      Akkor ez már biztos hogy a Legnagyobb magyartól származik....
      A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.
      Beka Holt kedveli ezt.
    16. Burgundii
      Burgundii
      Létező jelenség, kivágta az összes fáját, majd a szomszéd fájához megy hűsölni. Még akkor is ha gyalogolnia kell 100 métert is, ki érti az EMBERI BUTASÁGOKAT.....
      B.kárpáti és setni kedveli ezt.
    17. tornando
      tornando
      Ők választották lelkük rajta most nézhetik magukat Ők is, mi is megszívtuk.
      Azért az alábbiak igazak:
      "Amióta a Föld létezik, az éghajlat állandóan változik. Tudomásul kell venni, hogy az éghajlatot, vagyis a klímát hatalmas természeti erők irányítják, az ember nincs azonos súlycsoportban a természettel."

      De azért annyira mégis egy súlycsoportban hitte magát az ember, jól beleavatkozott rontó értelemben.
      Amikor óvni kell, akkor pedig felmondja a klímaegyezményt.
      Utoljára módosítva: 2017 Június 19, 14:49
      setni kedveli ezt.
    18. tornando
      tornando
      De akkor miért harcolunk? – tényleg ezt mondta Churchill?
      http://www.urbanlegends.hu/2017/03/de-akkor-miert-harcolunk-tenyleg-ezt-mondta-churchill/

      “Ha nem az apám lenne, lefújtam volna gázsprével” – tényleg mondta Trump lánya?

      “A jó művész másol, a nagy pedig lop” – tényleg Picassótól tudjuk?

      ipar nélkül a nemzet félkarú óriás” Ezt is Széchenyinek tulajdonítják.Mások szerint Kossuth.
      Lehet hogy mindketten mondták?
      Utoljára módosítva: 2017 Június 19, 15:38
    19. B.Péter
      B.Péter
      Két Trump anyázás között feltűnt valakinek, hogy a program 2014-ben szűnt meg Obama alatt ? Maga a program Bush adminisztráció alatt indult és Obama adminisztráció alatt szűnt meg. Nem beszélve arról, hogy a porviharos témának semmi köze a klímaegyezményhez, kizárólag a mezőgazdasági művelésnek köszönhető ? Ráadásul mint a fenti példa mutatja könnyen is orvosolható, csak pénz és a gazdák máris a prérit fogják ápolgatni .
      Utoljára módosítva: 2017 Június 19, 16:16

Megosztás