Meg akarja adóztatni a Magyarországon működő világcégeket a kormány. Ez főleg a Google-t és a Facebookot érinti. A jövőben ők sem mentesülhetnek a közteherviselés alól. Az új adótörvény szerint akár milliárdos büntetést is fizethetnek, ha mégis megpróbálnak kibújni az adózási kötelezettség alól.
A magyar Google-adót a reklámadóról szóló törvény szabályozza jövőre. Ez azért logikus lépés, mert a Google és a Facebook a legnagyobb hirdetők közé tartoznak Magyarországon, ennek ellenére nem fizetik a reklámadót. Ezt azért tehetik meg, mert a székhelyük nem itt, hanem külföldön van bejegyezve.
Tetszik-nem tetszik, adózni kell.
A héten benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre a reklám közzétevője (például a Google oldala) köteles lesz bejelentkezni az adóhatósághoz. Ezzel jelzi a NAV-nak, hogy olyan tevékenységet fog végezni, ami után adóznia kell.
Ha nem jelentkezik be, akkor egyből 10 millió forintra büntetik. Ez minden újabb mulasztás esetén megháromszorozódik, akár naponta is.
Egy másik módon is megbüntethetik a reklámot közzétevő cégeket. Nekik igazolniuk kell egy nyilatkozattal a megrendelőik felé, hogy befizetik a reklámadót. Ha ezt a nyilatkozatot nem teszik meg, akkor a NAV kéri majd tőlük. Ha a NAV-nak sem küldenek nyilatkozatot, akkor először 500 ezer forint, második alkalommal 10 millió forint, harmadik alkalommal 30 millió forint, negyedszerre 90 millió forint, azaz összesen 130 és fél millió büntetést kell fizetniük. Ez a pénz annyiszor 130 és fél millió forintra nőhet, ahány ügyfelénél nem tette meg a nyilatkozatot a reklám közzétevő.
Összesen maximum egymilliárd forintra büntethetik a bejelentkezési és a nyilatkozati kötelezettség elmulasztását. Ez a pénz még nem az adó összege,
hanem csak az a bírság, amivel rá akarják venni a multikat, hogy adózzanak. Ha az adózási kötelezettségét nem teljesíti a multi, akkor
a NAV 3 milliárd forint adót vet ki rá.
Ilyenkor a cégnek 30 napja van, hogy bebizonyítsa, hogy nem kell ennyi adót fizetnie a valós bevételei után. De ha ezt nem teszi meg, akkor később bíróságra sem mehet emiatt. Ezzel megfordul a bizonyítási kötelezettség, mert eddig a NAV-nak kellett bebizonyítania az adóellenőrzésen, hogy mennyi adót nem fizetettek be. Ez a módszer meggyorsíthatja az adófizetés kikényszerítését.
A multik a Dupla Ír és Holland Szendvics módszert alkalmazzák az adóoptimalizálásra, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az amerikai anyavállalat Írországban alapít egy leányvállalatot. Ez Nagy-Britanniában értékesíti a termékeit vagy szolgáltatásait. Az ebből származó bevételt aztán az ír cég átutalja egy nehezen meghatározható értékű szolgáltatásért (mint például valamilyen szabadalmi jogdíj) cserében egy hollandiai leányvállalatnak. Így az amúgy is alacsony, 12,5 százalékos írországi adót tovább csökkenti. A holland cég aztán visszautalja egy második ír leányvállalatnak a pénzt. A különböző országok eltérő adótörvényei miatt ezután az utalás után nem kell adózni. Így lesz az eredetileg 35 százalékos amerikai adókötelezettségből aprópénz. Még tovább lehet csökkenteni a fizetendő adót, ha az ír cég központi ügyintézési helye valamelyik offshore államban (Bermuda, Kajmán-szigetek) vagy bizonyos esetekben akár Magyarországon van bejegyezve, ahol esetleg még adót sem kell fizetni a társaság nyeresége után. Így lehetséges, hogy két évvel ezelőtt a Google átszámítva a 1615 milliárd forintos bevétele után csak 8,5 milliárd forint adót fizetett Nagy-Britanniában.
Ezek a szabályok nem új adókötelezettségek, hanem arra próbálják rávenni a bevételüket itt termelő, de külföldi székhelyű cégeket, hogy ugyanúgy fizessék meg az adót, mint minden másik hazai vállalkozás. A NAV eddig azért nem tudta ezektől a cégektől beszedni az adót, mert azt csak azután teheti meg, ha leellenőrzi őket és megállapítja, hogy mennyi pénzt nem fizettek be.
A külföldi cégeket viszont nem vagy csak nagyon bonyolult módon lehet ellenőrizni. A NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, hogy ők ellenőrizzék le a céget. De a multik sokszor követhetetlen céghálózatot alkotnak.
A magyar cégnek ír anyavállalata van, annak egy holland, annak pedig egy panamai offshore cég, amit egy luxemburgi cég alapított, és így tovább.
Ezt lehetetlen követni és azt is tudni kell, hogy ezek a cégek jogszerűen működnek, csak kihasználják a kiskapukat.
Figyelniük kell a magyar cégeknek isA magyar online reklámpiac mérete több, mint 50 milliárd forint évente. Ennek körülbelül a fele megy a külföldi multikhoz, főként a Google-hoz és a Facebookhoz. De a kisebb, magyar cégeknek is vigyázniuk kell, mert a törvények rájuk is vonatkoznak. Ha nem figyelnek oda és nem tartják be a határidőket vagy nem teljesítik az adókötelezettségeiket, akkor pillanatok alatt milliárdokat kell befizetniük, amit aligha tudnak megtenni és így tönkremennek.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azt mondta a törvénymódosításról, hogy a globális vállalatok eddig nagy technológiai és pénzügyi versenyelőnyben voltak a magyar piacon a helyi cégek előtt.
Ezt tovább növelték azzal, hogy nem fizettek reklámadót. A reklámszövetség ezért üdvözli azt, hogy a kormány megpróbálja a magyar cégeket védeni, mert ez a helyes irány – mondta Urbán Zsolt a Kreatív magazinnak. Átláthatóbb, egyenlőbb piaci helyzetet okoz, de ettől még a magyar tartalomszolgáltatóknak nem lesz jobb, mert az alapproblémát nem oldja meg. A Magyar Reklámszövetség álláspontja az, hogy a reklámadó káros hatással van a magyar tartalomszolgáltatói iparra és így a gazdaságra is. De annak fontos jelzésértéke van, hogy a kormány meg akarja adóztatni ezeket a cégeket.
Kiscsatári Ferenc
A magyar Google-adót a reklámadóról szóló törvény szabályozza jövőre. Ez azért logikus lépés, mert a Google és a Facebook a legnagyobb hirdetők közé tartoznak Magyarországon, ennek ellenére nem fizetik a reklámadót. Ezt azért tehetik meg, mert a székhelyük nem itt, hanem külföldön van bejegyezve.
Tetszik-nem tetszik, adózni kell.
A héten benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre a reklám közzétevője (például a Google oldala) köteles lesz bejelentkezni az adóhatósághoz. Ezzel jelzi a NAV-nak, hogy olyan tevékenységet fog végezni, ami után adóznia kell.
Ha nem jelentkezik be, akkor egyből 10 millió forintra büntetik. Ez minden újabb mulasztás esetén megháromszorozódik, akár naponta is.
Egy másik módon is megbüntethetik a reklámot közzétevő cégeket. Nekik igazolniuk kell egy nyilatkozattal a megrendelőik felé, hogy befizetik a reklámadót. Ha ezt a nyilatkozatot nem teszik meg, akkor a NAV kéri majd tőlük. Ha a NAV-nak sem küldenek nyilatkozatot, akkor először 500 ezer forint, második alkalommal 10 millió forint, harmadik alkalommal 30 millió forint, negyedszerre 90 millió forint, azaz összesen 130 és fél millió büntetést kell fizetniük. Ez a pénz annyiszor 130 és fél millió forintra nőhet, ahány ügyfelénél nem tette meg a nyilatkozatot a reklám közzétevő.
Összesen maximum egymilliárd forintra büntethetik a bejelentkezési és a nyilatkozati kötelezettség elmulasztását. Ez a pénz még nem az adó összege,
hanem csak az a bírság, amivel rá akarják venni a multikat, hogy adózzanak. Ha az adózási kötelezettségét nem teljesíti a multi, akkor
a NAV 3 milliárd forint adót vet ki rá.
Ilyenkor a cégnek 30 napja van, hogy bebizonyítsa, hogy nem kell ennyi adót fizetnie a valós bevételei után. De ha ezt nem teszi meg, akkor később bíróságra sem mehet emiatt. Ezzel megfordul a bizonyítási kötelezettség, mert eddig a NAV-nak kellett bebizonyítania az adóellenőrzésen, hogy mennyi adót nem fizetettek be. Ez a módszer meggyorsíthatja az adófizetés kikényszerítését.
A multik a Dupla Ír és Holland Szendvics módszert alkalmazzák az adóoptimalizálásra, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az amerikai anyavállalat Írországban alapít egy leányvállalatot. Ez Nagy-Britanniában értékesíti a termékeit vagy szolgáltatásait. Az ebből származó bevételt aztán az ír cég átutalja egy nehezen meghatározható értékű szolgáltatásért (mint például valamilyen szabadalmi jogdíj) cserében egy hollandiai leányvállalatnak. Így az amúgy is alacsony, 12,5 százalékos írországi adót tovább csökkenti. A holland cég aztán visszautalja egy második ír leányvállalatnak a pénzt. A különböző országok eltérő adótörvényei miatt ezután az utalás után nem kell adózni. Így lesz az eredetileg 35 százalékos amerikai adókötelezettségből aprópénz. Még tovább lehet csökkenteni a fizetendő adót, ha az ír cég központi ügyintézési helye valamelyik offshore államban (Bermuda, Kajmán-szigetek) vagy bizonyos esetekben akár Magyarországon van bejegyezve, ahol esetleg még adót sem kell fizetni a társaság nyeresége után. Így lehetséges, hogy két évvel ezelőtt a Google átszámítva a 1615 milliárd forintos bevétele után csak 8,5 milliárd forint adót fizetett Nagy-Britanniában.
Ezek a szabályok nem új adókötelezettségek, hanem arra próbálják rávenni a bevételüket itt termelő, de külföldi székhelyű cégeket, hogy ugyanúgy fizessék meg az adót, mint minden másik hazai vállalkozás. A NAV eddig azért nem tudta ezektől a cégektől beszedni az adót, mert azt csak azután teheti meg, ha leellenőrzi őket és megállapítja, hogy mennyi pénzt nem fizettek be.
A külföldi cégeket viszont nem vagy csak nagyon bonyolult módon lehet ellenőrizni. A NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, hogy ők ellenőrizzék le a céget. De a multik sokszor követhetetlen céghálózatot alkotnak.
A magyar cégnek ír anyavállalata van, annak egy holland, annak pedig egy panamai offshore cég, amit egy luxemburgi cég alapított, és így tovább.
Ezt lehetetlen követni és azt is tudni kell, hogy ezek a cégek jogszerűen működnek, csak kihasználják a kiskapukat.
Figyelniük kell a magyar cégeknek isA magyar online reklámpiac mérete több, mint 50 milliárd forint évente. Ennek körülbelül a fele megy a külföldi multikhoz, főként a Google-hoz és a Facebookhoz. De a kisebb, magyar cégeknek is vigyázniuk kell, mert a törvények rájuk is vonatkoznak. Ha nem figyelnek oda és nem tartják be a határidőket vagy nem teljesítik az adókötelezettségeiket, akkor pillanatok alatt milliárdokat kell befizetniük, amit aligha tudnak megtenni és így tönkremennek.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azt mondta a törvénymódosításról, hogy a globális vállalatok eddig nagy technológiai és pénzügyi versenyelőnyben voltak a magyar piacon a helyi cégek előtt.
Ezt tovább növelték azzal, hogy nem fizettek reklámadót. A reklámszövetség ezért üdvözli azt, hogy a kormány megpróbálja a magyar cégeket védeni, mert ez a helyes irány – mondta Urbán Zsolt a Kreatív magazinnak. Átláthatóbb, egyenlőbb piaci helyzetet okoz, de ettől még a magyar tartalomszolgáltatóknak nem lesz jobb, mert az alapproblémát nem oldja meg. A Magyar Reklámszövetség álláspontja az, hogy a reklámadó káros hatással van a magyar tartalomszolgáltatói iparra és így a gazdaságra is. De annak fontos jelzésértéke van, hogy a kormány meg akarja adóztatni ezeket a cégeket.
Kiscsatári Ferenc
