Toronto ikonikus tornya az 1970-es évek építészetének csúcsa. A torony 34 éven át volt a világ legmagasabb szabadon álló épülete, de még most is számos csúcs tartója. Negyven éve adták át az 553,33 méter magas CN Towert.
A kanadai CN Tower 34 éven át volt a világ legmagasabb szabadon álló épülete és legmagasabb tornya. 1976 és 2007 között tartotta mindkét címet, egészen addig, míg meg nem épült a Burdzs Kalifa. A CN Tower 553,33 méteres magasságával Toronto jelképe, évi kétmillió turistát vonz.
Vonzódunk a magassághoz
Az emberiség mindig is szeretett magas épületeket építeni, a toronyházak megjelenéséig a katedrálisok tornyai voltak a legmagasabbak. De ha még korábbra megyünk vissza, akkor majdnem négy évezredig a legmagasabb ember alkotta építmény az egyiptomi Kheopsz piramis volt a maga 146,5 méteres magasságával. Egészen a Lincoln Katedrális megépítéséig, az 1300-as évek legelejéig.
A székesegyház 238 éven át birtokolta a címet, de aztán 1549-ben a központi torony összedőlt és nem is építették újjá. A következő időszakban is katedrálisok tornyai voltak a legmagasabb ember alkotta építmények, majd jöttek az olyan tornyok, mint a 169 méteres Washington-emlékmű és a 324 méteres Eiffel-torony. Az Eiffel-torony 41 évig volt a világ legmagasabb építménye, egészen a Chrysler Building 1930-as befejezéséig tartotta a címet.
És ezzel jutunk el ahhoz a ponthoz, amikor megkülönböztetjük egymástól a tornyokat és az épületeket. Egy 1969-ben alakult nemzetközi nonprofit szervezet, a Council on Tall Buildings and Urban Habitat tartja nyilván a világ legmagasabb épületeit. Csak teljesen kész épületeket vesznek be a listába, és a bizottság különbséget tesz építmény és olyan épület között, amelyben az emberek valamit csinálnak, például dolgoznak vagy laknak. Az Eiffel-torony és a CN Tower külön kategóriába esik, mint a Chrysler Building vagy az Empire State Building. Ez utóbbi 1931-72 között volt a legmagasabb épület, és ebben a kategóriában az Egyesült Államok több mint száz évig világelső volt, a 19. század végétől 1998-ig, a Petronas-ikertornyok megépüléséig.
Nem volt mindig egyértelmű, hogy melyik épület a legmagasabb, heves viták is kirobbantak emiatt - a leghíresebbek a Chrysler Building és a Trump Building (akkor még Bank of Manhattan Building) közötti, illetve a chicagói Sears Tower és a Kuala Lumpurban épült Petronas-ikertornyok közötti volt. Hogy egyértelművé tegyék a helyzetet, a szervezet kiadta, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az épületnek, és négy különböző kategóriát is megkülönböztettek. Nem mindegy például, hogy honnan mérik a magasságot és mi tartozik még az épülethez. Az épületek tetején lévő csúcsos tornyok az épületek szerves részei, míg az antennák nem minden esetben.
A legmagasabb szabadon álló építmény címe más, mint a legmagasabb épület kategóriája, és ez a cím sokkal több országban járt. Ide tatozik a CN Tower, ami ebben a kategóriában állt első helyen 34 éven át.
Nem ment át a rádiójel
A CN Tower ötlete 1968-ban született, a kanadai vasúttársaság, a Canadian National Railway egy nagy tévé- és rádióadót akart építeni, hogy az egész torontói régiót kiszolgálják. A CN is innen jön a torony nevében. Mellesleg a kanadai gazdaság erejét is demonstrálni akarták, így a tervezgetés alatt egyre nagyobb szabású tervek alakultak. A tervezés három évig tartott, és maga a projekt 1972-ben kapott zöld utat.
Néhány adat a toronyról
Magasság: 553,33 méter
Súlya: 117910 tonna
Kilátók: 447, 346 és 342 méteren
Liftek száma: 11
Lift sebessége: 22 km/óra
Lépcsők száma: 1776
Antenna hossza: 102 méter
Itt van a világ legmagasabban fekvő borospincéje
Fotó: Tom Szczerbowski
Ahogy Toronto növekedni kezdett, az 1960-as és 70-es években egyre több felhőkarcoló épült a belvárosban. Az új épületek visszaverő képessége miatt magasabb adótornyokat kellett építeni, az antennákat legalább 300 méter magasra telepítették. Az ebben az időben jellemző technológia is ezt kívánta, az adatkommunikáció nagy része ugyanis pont-pont jellegű volt és ahogy egymás felhúzták az újabb és újabb felhőkarcolókat, egyre több lett az akadály a jeladó és a vevő között. A CN Tower lett az a pont, amelyet Toronto bármely részéből látni lehetett.
Eleinte tehát nem a világ legmagasabb épületét akarták megépíteni, csak a tervezés alatt döbbentek rá arra, hogy az is lehetséges. A ma SkyPodnak (eredetileg Space Deck) nevezett látogatói központot is csak később adták hozzá a tervekhez. A mérnökök ugyanis rájöttek arra, hogy a látogatók biztosan hajlandóak lennének fizetni azért, hogy ilyen magasról pillanthassanak le a városra. Fizettek is, ma is évente több millió látogatója van a toronynak.
A tornyot 1973. február 6-án kezdték el építeni. 55 ezer tonna földet ástak ki az alapozáshoz, 15 méter mélyre ástak, összesen 7000 köbméter betont használtak az alapokhoz. Ez a szakasz négy hónapig tartott. Ennél sokkal tovább húzódott a fő tartóoszlop megépítése: az oszlop naponta hat méterrel nőtt, 1532 ember folyamatosan öntötte a betont egészen 1974. február 22-ig. Összesen 40500 köbméter betont használtak az építéshez.
A torony tetejére kerülő antennát egy Olga névre keresztelt Sikorsky S-64 Skycrane helikopter helyezte a tetejére. Az antennát több részletben vitték fel, és 1975. április 2-án fejezték be a szerelést. Toronto büszkesége ezzel vette át hivatalosan a legmagasabb szabadon álló építmény címet az 540,1 méter magas moszkvai Osztankinói tévétoronytól. A CN Towert hivatalosan 1976. június 26-án nyitották meg a látogatók előtt.
Fotó: Roberto Machado Noa
Az építkezés 63 millió kanadai dollárba került, ez mai pénzben 257 millió dollár lenne. Az építtető Canadian National Railway egyébként 1995-ben eladta a tornyot egy állami ingatlankezelő alapnak.
A CN Tower 553,33 méteres magasságával nagyon hosszú idei volt a világ legmagasabb szabadon álló épülete. A Burdzs Kalifa előzte meg, amely minden téren a legmagasabb épület, akár épületet, akár szabadon álló építményt nézünk. De épül már trónkövetelő Szaúd-Arábiában, a 1008 méteresre tervezett Jeddah Tower. A tervek szerint 2019-ben készül el.
A kanadai CN Tower 34 éven át volt a világ legmagasabb szabadon álló épülete és legmagasabb tornya. 1976 és 2007 között tartotta mindkét címet, egészen addig, míg meg nem épült a Burdzs Kalifa. A CN Tower 553,33 méteres magasságával Toronto jelképe, évi kétmillió turistát vonz.
Vonzódunk a magassághoz
Az emberiség mindig is szeretett magas épületeket építeni, a toronyházak megjelenéséig a katedrálisok tornyai voltak a legmagasabbak. De ha még korábbra megyünk vissza, akkor majdnem négy évezredig a legmagasabb ember alkotta építmény az egyiptomi Kheopsz piramis volt a maga 146,5 méteres magasságával. Egészen a Lincoln Katedrális megépítéséig, az 1300-as évek legelejéig.
A székesegyház 238 éven át birtokolta a címet, de aztán 1549-ben a központi torony összedőlt és nem is építették újjá. A következő időszakban is katedrálisok tornyai voltak a legmagasabb ember alkotta építmények, majd jöttek az olyan tornyok, mint a 169 méteres Washington-emlékmű és a 324 méteres Eiffel-torony. Az Eiffel-torony 41 évig volt a világ legmagasabb építménye, egészen a Chrysler Building 1930-as befejezéséig tartotta a címet.
És ezzel jutunk el ahhoz a ponthoz, amikor megkülönböztetjük egymástól a tornyokat és az épületeket. Egy 1969-ben alakult nemzetközi nonprofit szervezet, a Council on Tall Buildings and Urban Habitat tartja nyilván a világ legmagasabb épületeit. Csak teljesen kész épületeket vesznek be a listába, és a bizottság különbséget tesz építmény és olyan épület között, amelyben az emberek valamit csinálnak, például dolgoznak vagy laknak. Az Eiffel-torony és a CN Tower külön kategóriába esik, mint a Chrysler Building vagy az Empire State Building. Ez utóbbi 1931-72 között volt a legmagasabb épület, és ebben a kategóriában az Egyesült Államok több mint száz évig világelső volt, a 19. század végétől 1998-ig, a Petronas-ikertornyok megépüléséig.
Nem volt mindig egyértelmű, hogy melyik épület a legmagasabb, heves viták is kirobbantak emiatt - a leghíresebbek a Chrysler Building és a Trump Building (akkor még Bank of Manhattan Building) közötti, illetve a chicagói Sears Tower és a Kuala Lumpurban épült Petronas-ikertornyok közötti volt. Hogy egyértelművé tegyék a helyzetet, a szervezet kiadta, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az épületnek, és négy különböző kategóriát is megkülönböztettek. Nem mindegy például, hogy honnan mérik a magasságot és mi tartozik még az épülethez. Az épületek tetején lévő csúcsos tornyok az épületek szerves részei, míg az antennák nem minden esetben.
A legmagasabb szabadon álló építmény címe más, mint a legmagasabb épület kategóriája, és ez a cím sokkal több országban járt. Ide tatozik a CN Tower, ami ebben a kategóriában állt első helyen 34 éven át.
Nem ment át a rádiójel
A CN Tower ötlete 1968-ban született, a kanadai vasúttársaság, a Canadian National Railway egy nagy tévé- és rádióadót akart építeni, hogy az egész torontói régiót kiszolgálják. A CN is innen jön a torony nevében. Mellesleg a kanadai gazdaság erejét is demonstrálni akarták, így a tervezgetés alatt egyre nagyobb szabású tervek alakultak. A tervezés három évig tartott, és maga a projekt 1972-ben kapott zöld utat.
Néhány adat a toronyról
Magasság: 553,33 méter
Súlya: 117910 tonna
Kilátók: 447, 346 és 342 méteren
Liftek száma: 11
Lift sebessége: 22 km/óra
Lépcsők száma: 1776
Antenna hossza: 102 méter
Itt van a világ legmagasabban fekvő borospincéje
Fotó: Tom Szczerbowski
Ahogy Toronto növekedni kezdett, az 1960-as és 70-es években egyre több felhőkarcoló épült a belvárosban. Az új épületek visszaverő képessége miatt magasabb adótornyokat kellett építeni, az antennákat legalább 300 méter magasra telepítették. Az ebben az időben jellemző technológia is ezt kívánta, az adatkommunikáció nagy része ugyanis pont-pont jellegű volt és ahogy egymás felhúzták az újabb és újabb felhőkarcolókat, egyre több lett az akadály a jeladó és a vevő között. A CN Tower lett az a pont, amelyet Toronto bármely részéből látni lehetett.
Eleinte tehát nem a világ legmagasabb épületét akarták megépíteni, csak a tervezés alatt döbbentek rá arra, hogy az is lehetséges. A ma SkyPodnak (eredetileg Space Deck) nevezett látogatói központot is csak később adták hozzá a tervekhez. A mérnökök ugyanis rájöttek arra, hogy a látogatók biztosan hajlandóak lennének fizetni azért, hogy ilyen magasról pillanthassanak le a városra. Fizettek is, ma is évente több millió látogatója van a toronynak.
A tornyot 1973. február 6-án kezdték el építeni. 55 ezer tonna földet ástak ki az alapozáshoz, 15 méter mélyre ástak, összesen 7000 köbméter betont használtak az alapokhoz. Ez a szakasz négy hónapig tartott. Ennél sokkal tovább húzódott a fő tartóoszlop megépítése: az oszlop naponta hat méterrel nőtt, 1532 ember folyamatosan öntötte a betont egészen 1974. február 22-ig. Összesen 40500 köbméter betont használtak az építéshez.
A torony tetejére kerülő antennát egy Olga névre keresztelt Sikorsky S-64 Skycrane helikopter helyezte a tetejére. Az antennát több részletben vitték fel, és 1975. április 2-án fejezték be a szerelést. Toronto büszkesége ezzel vette át hivatalosan a legmagasabb szabadon álló építmény címet az 540,1 méter magas moszkvai Osztankinói tévétoronytól. A CN Towert hivatalosan 1976. június 26-án nyitották meg a látogatók előtt.
Fotó: Roberto Machado Noa
Az építkezés 63 millió kanadai dollárba került, ez mai pénzben 257 millió dollár lenne. Az építtető Canadian National Railway egyébként 1995-ben eladta a tornyot egy állami ingatlankezelő alapnak.
A CN Tower 553,33 méteres magasságával nagyon hosszú idei volt a világ legmagasabb szabadon álló épülete. A Burdzs Kalifa előzte meg, amely minden téren a legmagasabb épület, akár épületet, akár szabadon álló építményt nézünk. De épül már trónkövetelő Szaúd-Arábiában, a 1008 méteresre tervezett Jeddah Tower. A tervek szerint 2019-ben készül el.
