Történelmi személyek
- Téma inditó kimster
- Kezdés dátuma
- Státusza
Asbóth Oszkár
(Pankota, 1891. márc. 31. – Bp., 1960. febr. 27.): mérnök, a helikopter magyar feltalálója. A szabadságharcból ismert ~ Lajos családjából származott. Tanulmányai végeztével 1909–13-ban Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgépépítéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el kísérleti úton kialakított ún. ~-légcsavarokkal. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette az ~-féle helikoptercsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét, amely 1928. szept. 9-én szállt fel először egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte. 1954-ben a Fédération Aéronautique Internationale Paris F. A. I. a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki, ugyanez évben a Magy. Repülő Szövetség díszoklevelével, 1955-ben a Gépipari Tudományos Egyesület oklevelével tüntették ki. A sekély belvizek hajózhatóvá tételére speciális ~-féle aggregáttal (helikoptercsavarral) felszerelt kísérleti hajót is épített. – M. Az első helikopter (Bp., 1956). – Irod. H. Küssner: Probleme des Hubschraubers, Bericht der Aerodinamischen Versuchsanstalt Göttingen (Luftfahrtforschung, 1937) ; A. M. Izakszon: Gelikopterü (Moszkva, 1947); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).
(Pankota, 1891. márc. 31. – Bp., 1960. febr. 27.): mérnök, a helikopter magyar feltalálója. A szabadságharcból ismert ~ Lajos családjából származott. Tanulmányai végeztével 1909–13-ban Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgépépítéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el kísérleti úton kialakított ún. ~-légcsavarokkal. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette az ~-féle helikoptercsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét, amely 1928. szept. 9-én szállt fel először egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte. 1954-ben a Fédération Aéronautique Internationale Paris F. A. I. a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki, ugyanez évben a Magy. Repülő Szövetség díszoklevelével, 1955-ben a Gépipari Tudományos Egyesület oklevelével tüntették ki. A sekély belvizek hajózhatóvá tételére speciális ~-féle aggregáttal (helikoptercsavarral) felszerelt kísérleti hajót is épített. – M. Az első helikopter (Bp., 1956). – Irod. H. Küssner: Probleme des Hubschraubers, Bericht der Aerodinamischen Versuchsanstalt Göttingen (Luftfahrtforschung, 1937) ; A. M. Izakszon: Gelikopterü (Moszkva, 1947); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).
Richter Gedeon
(Ecséd, 1872. szept. 23. – Bp., 1944. dec. 14. v. 30.): gyógyszervegyész. Főisk. tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. Több bp.-i gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1897 – 1901 között Német-, Olasz-, Franciao.-ban és Angliában tett tanulmányutat. Hazatérve 1901-ben megvásárolta Bp.-en az Üllői úti Sas Gyógyszertárat. Itt berendezett laboratóriumában hazánkban elsőként kezdte meg – főként állati szervekből készült – organoterápiás készítmények előállítását (Tonogen, Suprarenal stb.). Ebből fejlesztette ki Kőbányán a nevét viselő európai színvonalú gyárat, a mai Kőbányai Gyógyszerárugyár elődjét. Készítményei külföldön is keresettek voltak. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották a gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. 1944 végén a pesti Duna-parton a nyilasterror áldozata lett. – Irod. R. G. Vegyészeti Gyár 1901 – 1927 (Bp., 1927).
(Ecséd, 1872. szept. 23. – Bp., 1944. dec. 14. v. 30.): gyógyszervegyész. Főisk. tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. Több bp.-i gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1897 – 1901 között Német-, Olasz-, Franciao.-ban és Angliában tett tanulmányutat. Hazatérve 1901-ben megvásárolta Bp.-en az Üllői úti Sas Gyógyszertárat. Itt berendezett laboratóriumában hazánkban elsőként kezdte meg – főként állati szervekből készült – organoterápiás készítmények előállítását (Tonogen, Suprarenal stb.). Ebből fejlesztette ki Kőbányán a nevét viselő európai színvonalú gyárat, a mai Kőbányai Gyógyszerárugyár elődjét. Készítményei külföldön is keresettek voltak. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották a gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. 1944 végén a pesti Duna-parton a nyilasterror áldozata lett. – Irod. R. G. Vegyészeti Gyár 1901 – 1927 (Bp., 1927).
Neumann János
(Bp., 1903. dec. 28. – Washington, 1957. febr. 8.): századunk egyik legkiemelkedőbb matematikusa, egyetemi tanár. Budapesten érettségizett az evangélikus gimnáziumban. Egy.-i tanulmányait párhuzamosan Zürichben és a bp.-i tudományegy.-en végezte. Zürichben vegyészmérnöki oklevelet; Bp.-en matematikai doktorátust szerzett. Matematikai alkotó munkáját már középiskolás korában megkezdte, 1927-ben a berlini, 1929-ben a hamburgi egy. magántanára. 1930-ban a princetoni (USA) egy. vendégelőadója, 1931-től tanára. 1933-ban elfogadta az Institute for Advanced Study (Princeton) állandó tanári állását. 1954-ben az USA Atomenergia Bizottságának (U. S. Atomic Energy Commission) tagjává nevezték ki s e minőségben működött haláláig. Munkássága kezdetén elsősorban matematikai logikával és halmazelmélettel foglalkozott; tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. A kvantumelmélet terén klasszikus értékű eredményei a fizikai mennyiségek mérése elméletének matematikai alapvetése, az ún. „tiszta” kvantummechanikai állapotok fogalmának bevezetése stb. E vizsgálataival kapcsolatosak a Hilbert-tér operátorainak elméletében végzett kutatásai. A Haar-féle invariáns mértékfogalmat felhasználva bebizonyította analitikus paraméterek bevezethetőségét kompakt csoportokon, s ezzel megtette az első lényeges lépést a Hilbert-féle híres ún. ötödik probléma megoldásához. Tőle származik a Bohr-féle majdnem periodikus függvények elméletének kiterjesztése topologikus csoportokra. A játékelmélet is elsősorban ~nak köszönheti létrejöttét és ezzel együtt a közgazdasági jelentőségében azóta általánosan elismert ún. operációkutatás is. Fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében. Ennek alapvető gondolatai (a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer stb.) tőle származnak. Jelentős szerepe volt az atomenergia felszabadítására vonatkozó elméleti feladatok megoldásában is. Szerk.-je volt az Annals of Mathematics (Princeton) és a Compositio Mathematica (Amsterdam) folyóiratnak, az Amerikai Matematikai Társulatnak 1951 – 53-ban elnöke volt. Számos tudományos testületnek, köztük az USA, Olaszo., Hollandia akadémiáinak tagja, nagy hírű egy.-ek (Princeton, Harvard, Columbia stb.) díszdoktora volt. 1956-ban elnyerte az USA Atomenergia Bizottságának Enrico Fermi-díját. – F. m. Zur Einführung der transfiniten Ordnungzahlen (Acta Scientiarum Mathematicarum Szeged, 1923); Zur Theorie der Gesellschaftspiele (Mathem. Ann. vol. 100. 1928); Allgemeine Eigenwerttheorie Hermitescher Funktionaloperatoren (Ann. of Mathem. vol. 33. 1932); Mathematische Grundlagen der Quantenmechanik (Berlin, 1932); Die Einführung analytischer Parameter in topologischen Gruppen (Ann. of Mathem, vol 34, 1933); Almost periodic functions in a group (Trans. Amer. Mathem. Soc. 36, 1934); On rings of operators (F. J. Murrayvel, Ann. of Mathem. 37. 1936. és Trans. Amer. Mathem. Soc. 41. 1937); Theory of games and economic behavior (O. Morgensternnel, Princeton University Press, 1944); On rings of operators. Reduction theory (Ann. of Mathem. 50. 1949); Functional operators (I – II.. Ann. of Mathem. Studies Princeton Univ. Press. 1950); John von Neumann Collected Works (Oxford-London-Paris, 1961 – 62); A számológép és az agy (Bp., 1964); Az automaták elmélete (I. – II., Fizikai Szle, 1967 – 68). – Irod. N. J. (Matem. L. 1957); Szőkefalvi-Nagy Béla: N. J. munkássága (Matem. L. 1957); Israel Halperin: A N. J.-féle folytonos geometria (Matem. L. 1958); Tarján Rezső: N. J. elektronikus számológépekkel kapcsolatos munkássága (Matem. L. 1958); Hajnal András: N. J. axiomatikus halmazelméleti munkássága (Matem. L. 1959): Rédei László: N. J. munkássága az algebrában és számelméletben (Matem. L. 1959); John von N. 1903 – 1957 (a Bulletin of the American Mathematical Society külön kötete); Wigner Jenő: N. J. (1903 – 1957) (Fizikai Szle, 1967. 8. sz.).
(Bp., 1903. dec. 28. – Washington, 1957. febr. 8.): századunk egyik legkiemelkedőbb matematikusa, egyetemi tanár. Budapesten érettségizett az evangélikus gimnáziumban. Egy.-i tanulmányait párhuzamosan Zürichben és a bp.-i tudományegy.-en végezte. Zürichben vegyészmérnöki oklevelet; Bp.-en matematikai doktorátust szerzett. Matematikai alkotó munkáját már középiskolás korában megkezdte, 1927-ben a berlini, 1929-ben a hamburgi egy. magántanára. 1930-ban a princetoni (USA) egy. vendégelőadója, 1931-től tanára. 1933-ban elfogadta az Institute for Advanced Study (Princeton) állandó tanári állását. 1954-ben az USA Atomenergia Bizottságának (U. S. Atomic Energy Commission) tagjává nevezték ki s e minőségben működött haláláig. Munkássága kezdetén elsősorban matematikai logikával és halmazelmélettel foglalkozott; tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. A kvantumelmélet terén klasszikus értékű eredményei a fizikai mennyiségek mérése elméletének matematikai alapvetése, az ún. „tiszta” kvantummechanikai állapotok fogalmának bevezetése stb. E vizsgálataival kapcsolatosak a Hilbert-tér operátorainak elméletében végzett kutatásai. A Haar-féle invariáns mértékfogalmat felhasználva bebizonyította analitikus paraméterek bevezethetőségét kompakt csoportokon, s ezzel megtette az első lényeges lépést a Hilbert-féle híres ún. ötödik probléma megoldásához. Tőle származik a Bohr-féle majdnem periodikus függvények elméletének kiterjesztése topologikus csoportokra. A játékelmélet is elsősorban ~nak köszönheti létrejöttét és ezzel együtt a közgazdasági jelentőségében azóta általánosan elismert ún. operációkutatás is. Fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében. Ennek alapvető gondolatai (a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer stb.) tőle származnak. Jelentős szerepe volt az atomenergia felszabadítására vonatkozó elméleti feladatok megoldásában is. Szerk.-je volt az Annals of Mathematics (Princeton) és a Compositio Mathematica (Amsterdam) folyóiratnak, az Amerikai Matematikai Társulatnak 1951 – 53-ban elnöke volt. Számos tudományos testületnek, köztük az USA, Olaszo., Hollandia akadémiáinak tagja, nagy hírű egy.-ek (Princeton, Harvard, Columbia stb.) díszdoktora volt. 1956-ban elnyerte az USA Atomenergia Bizottságának Enrico Fermi-díját. – F. m. Zur Einführung der transfiniten Ordnungzahlen (Acta Scientiarum Mathematicarum Szeged, 1923); Zur Theorie der Gesellschaftspiele (Mathem. Ann. vol. 100. 1928); Allgemeine Eigenwerttheorie Hermitescher Funktionaloperatoren (Ann. of Mathem. vol. 33. 1932); Mathematische Grundlagen der Quantenmechanik (Berlin, 1932); Die Einführung analytischer Parameter in topologischen Gruppen (Ann. of Mathem, vol 34, 1933); Almost periodic functions in a group (Trans. Amer. Mathem. Soc. 36, 1934); On rings of operators (F. J. Murrayvel, Ann. of Mathem. 37. 1936. és Trans. Amer. Mathem. Soc. 41. 1937); Theory of games and economic behavior (O. Morgensternnel, Princeton University Press, 1944); On rings of operators. Reduction theory (Ann. of Mathem. 50. 1949); Functional operators (I – II.. Ann. of Mathem. Studies Princeton Univ. Press. 1950); John von Neumann Collected Works (Oxford-London-Paris, 1961 – 62); A számológép és az agy (Bp., 1964); Az automaták elmélete (I. – II., Fizikai Szle, 1967 – 68). – Irod. N. J. (Matem. L. 1957); Szőkefalvi-Nagy Béla: N. J. munkássága (Matem. L. 1957); Israel Halperin: A N. J.-féle folytonos geometria (Matem. L. 1958); Tarján Rezső: N. J. elektronikus számológépekkel kapcsolatos munkássága (Matem. L. 1958); Hajnal András: N. J. axiomatikus halmazelméleti munkássága (Matem. L. 1959): Rédei László: N. J. munkássága az algebrában és számelméletben (Matem. L. 1959); John von N. 1903 – 1957 (a Bulletin of the American Mathematical Society külön kötete); Wigner Jenő: N. J. (1903 – 1957) (Fizikai Szle, 1967. 8. sz.).
Julius Caesar
Rákoczi Ilona
musical1
Kitiltott (BANned)
Ottokár
Esterházy Pál
- Státusza
