Tiszteletreméltó Geshe Dzsampa Tinley egyik tanítója Bogdo Gegen volt. Kérem, beszéljen erről !
Bogdo Gegen egész Mongólia, Burjátia és Kalmükia spirituális vezetője. A legelső inkarnációjában hercegként Nagy-Mongólia királyának, Abtainak a fia volt, és Bogdo Kánnak hívták. Nagy-Mongólia magába foglalta Mongóliát, Belső-Mongóliát és Burjátiát is. Spirituális és világi vezető is volt egy személyben, mint Őszentsége, a Dalai Láma. A harmadik és negyedik inkarnációjában Tibetben született. A jelenlegi, a kilencedik Bogdo Gegent hat éves korában ismerték fel. Nagyon közeli barátja Őszentségének, a Dalai Lámának. Hivatalosan soha nem ismerték el a Szovjetunió, majd később Oroszország és Mongólia nyomása miatt, de Őszentsége, a Dalai Láma 1999-ben nyíltan elismerte és megerősítette, hogy ő Bogdo Gegen inkarnációja. Ma Bogdo Gegennek veszélyes Mongóliába utaznia. Amikor 1989-ben meghívták Oroszországba, nyomatékosan felhívtam a figyelmet, hogy nagyon fontos lenne neki akár hivatalosan, akár nem hivatalosan Mongóliába utaznia. Megígértem, hogy el fogom intézni, mert ha várunk a hivatalos meghívásra, Bogdo Gegen soha nem jut el Mongóliába. Az emberek őt ott ugyanúgy várják, mint a Dalai Lámát Tibetben. Nekem nagy szerencsém van, mert mind a két nagy tanítóhoz rendkívülien jó kapcsolat fűz. Egy tanítványom segítségével találkoztam a mongol nagykövettel, aki megígérte, hogy megszerezzük számára a vízumot, mert nagyon fontos, hogy Mongóliába utazzon, hiszen több százezer ember várja őt ott, és az idős emberek úgy gondolják, hogy mielőtt meghalnak, legalább egyszer látniuk kell őt. Ok Ezek után mindkettőnk számára közönséges turista vízumot kértem, amit meg is kaptunk. Egy tanítványomat időben előreküldtem, hogy készítse elő utazásunkat, de az érkezésünket tilos volt nyilvánosságra hoznia. Megkaptam néhány megbízható ember titkos címét, akik tudhattak Bogdo Gegen érkezéséről, de az utazást nyilvánosan semmiképpen nem lehetett bejelenteni. Mindent nagyon jól előkészítettünk, és így meg is érkeztünk Mongóliába. Néhány nap múlva, amikor még csak pár ember tudott az érkezésünkről, egyszer csak a mongol külügyminiszter látogatott el hozzánk. Megkérdezte, miért jöttünk turistaként, és engedély nélkül. Miért nem kértük a segítségét, hiszen befolyással bírt volna, hogy engedélyt kapjunk. Én akkor azt feleltem, miért ne jöhetnénk egyszerű turistaként, hisz ha engedélyt kértünk volna, egy csomó pénzt kellett volna fizetnünk, míg így mindettől most megmenekültünk. A külügyminiszter nevetett, bár nem értette meg a tréfát.
Elmondtam mindenkinek, hogy a vendégünk nagyon magas rangú, fontos ember, és trónt kell készíteni neki, mivel mindegyik Bogdo Gegennek volt trónja a Gandan kolostorban. Őszentsége, a Dalai Láma nyolc szerzetest küldött a Namgyal kolostorból, hogy elkészítsék a trónt és egy mandalát. Amikor ezeket elmondtam a helyi szerzeteseknek, izgatottak lettek és félni kezdtek. Azután beszéltem nekik Bogdo Gegen történetéről, amit megértettek és elfogadtak. Elkészült a trón, és mindegyik nagy kolostor külön pecsétet vésetett, amit felajánlottak neki. Nagyon örömteli esemény volt ez a látogatás. Rá nemsokára meghívtuk Bogdo Gegent Oroszországba, a Lama Congkapa Központba, ahol Kálacsakra beavatást adott 60 ezer embernek. Kalmükiába szintén meghívták, ott is Kálacsakra beavatást adott, amelyre 40 ezren jöttek el. Ez a magas látogatottság annak köszönhető, hogy a Dalai Láma nem tud Oroszországba jönni. Ha Bogdo Gegen beavatást ad, az nagyon jó az országnak.
Tiszteletreméltó Geshe Dzsampa, hogyan lehet a buddhista szemléletet, a szerzetesi életmódot eredményesen összekapcsolni a modern ember életével?
Úgy gondolom, a monasztikus életmód és a világi buddhista szemlélet különböző stílust képvisel. A monasztikus tanítások néha túlságosan tradicionális utat mutatnak, hosszú időbe telik a tan megértése. A nyugati, nagyvárosi embereknek másfajta megközelítésre van szükségük, a megközelítés formája számukra a lényegi tanítás átadása lehet. Legelőször megértetni velük a tan lényegét és szerkezetét, azt, hogy miért van szükség gyakorlásra, miért hasznos számukra a spirituális út, és csak ezek után tudjuk elmagyarázni, hogyan gyakoroljanak. Ezt követhetik az egyszerű gyakorlatok, és a filozófiai háttér.
A legjobb filozófia egyébként maga a gyakorlás. Filozófia nélkül nincs mit gyakorolni. A gyakorlás és a filozófia szorosan összefügg egymással, és ez a kapcsolat eredményezi, hogy az élet magasabb minőséggel élhető. Akkor tovább lehet lépni a tanítással is.
A gondolkodásmódnak, a mindennapok megvalósításának, a tanítások hallgatásának és a meditációnak egyensúlyban kell lennie. A világi emberek meghallgatják a tanításokat, de nem gondolkodnak el rajta, nem meditálnak, és lehetőséget sem teremtenek maguknak erre. Mások pedig azt mondják: ó, én meditálni szeretnék, csodát akarok, a tanítások hallgatása csak intellektuális dolog. De ezek a felfogások tulajdonképpen az egyensúly gátjai. Az európai embereknek nagyon fontosak a Lodzsong, a Lam-Rim ok és Shanti Deva tanításai. Az is nagyon fontos, hogy ezeket a tanításokat olyan mestertől kapják meg, akik maguk is gyakorolnak. Ne csak mint filozófiát, mint irodalmat olvassuk, hanem a szellemi táplálékból vegyük ki a Lam-Rim ok és minden tanítás átalakítja a gondolkodásunkat. A buddhizmus azt mondja, hogy minden negatív érzelem, mint például a düh, a féltékenység a rossz gondolkodásból ered és a rossz gondolkodásból rossz cselekedet keletkezik. A test, a beszéd és a tudat rossz cselekedetei hozzák létre a negatív karmát. Ez szenvedésünk oka és ez mások szenvedésének az oka is. A legjobb, ha nemcsak meditálni szeretnénk, hanem gondolkodásunk megváltoztatása is célunk lesz. Ne csak erre az életre gondoljunk, hanem azon túlra is, annak megértésére, hogy az élet halállal végződik, az alacsony karmára, a bodhicsittára, a több megértésre, a gondolkodás mélyítésére. Amikor a gondolkodásunk megváltozik, tudatosak leszünk, testünk, beszédünk és tudatunk természetes módon ártalmatlanná válik, és kitárul előttünk a gondolatok értelme. Az életünk erőszak- és szenvedésmentessé válik.
Gyakran találkozom a gondolkodás megváltozásának gyakorlati eredményeivel. Oroszorszában Lodzsongot és meditációt tanítok, és látom, hogy ha a tanítványaim a mindennapi életben rossz emberekkel találkoznak, nem lesznek dühösek, hanem pontosan az ellenkezője történik: szeretetet és könyörületet éreznek. Ha forróvérű vagy, könnyen dühbe gurulsz, gyorsan agresszívvá válsz, így a neked szegezett fegyver elsülhet és meg is halhatsz. Ezt senki sem akarja, legfőképpen te nem. Ebben áll a gyakorlás lényege, pontosan ilyen éles helyzetekben lehet gyakorolni a toleranciát, és ilyenkor kell felidézni magunkban a Lodzsong tanítását. Így ha például elveszik a pénzedet, nem leszel mérges, hanem elgondolkozol azon, hogy talán az előző életedben te vetted el más pénzét.
A Lodzsong tanítása szerint semmi sem történik az ok-okozat törvénye nélkül. Ha te senkinek nem okoztál szenvedést a múltban, semmi rossz nem történhet veled a jővőben. Bármi is történjék körülötted, az csak jó a számodra. Ha ezt felismered és tudatosítod, az elméd lenyugodhat. Ezért nagyon fontos tudni a nyugati embereknek, hogy a dharma gyakorlata annak a célnak a megvalósítása, hogy boldogok legyünk. A boldog életnek pedig nemcsak a jelenben, hanem a következő életben is megvan a hatása. A spirituális gyakorlat nem más, mint létrehozni a boldogság okait a jelenlegi életünkre és az elkövetkezendőkre is. Ne mondjuk, hogy ezt nem lehet megvalósítani! A megvalósítás jön magától, mégpedig nagyon gyorsan.
blessing
timeless