Bihar
Kitiltott (BANned)
Kukulkán a nagyszellemek róvója...
A Yucatánon van egy olyan falu, ahová a turísták szoktak megérkezni: Kukulkán a neve..innen azután sok helyre ellehet jutni, Tikaltól kezdve...
A Maja elnezvezés jelölhet egy személyt (nőt) és jelölhet egy népet is.
Az Arvisura is megemlékezik egy Maja nevű nőről, akinek 20 fia volt és mind hajósok lettek -a mai kníai- tengerparton hajózgattak, halásztak.
Béla pedig -Maja unokája- elhatározta úgy ie. 1660 körűl, hogy felkeresi az Amerikába távozott rokonnépeiket. Ekkor már éppen létezett a Bering szoros, így erre indult el, azonban sok nehézséggel járt ez az útja, így csak kb 5 év muva ért a Beringhez, az ajnók segítségével.
Hatvan emberrel indult el Béla, Ordoszból, ahol feladatot is kapott: derítse fel hol élnek a maják és az indijók...
Béláék a befagott Beringen áttudtak kelni Alaszkába.
Néhány embere lemaradt valahol Mexikóban, majd sikerűlt innen -három év alatt- Peruba eljutnia. Peruban úgy határozott, hogy már nem jön vissza, csak egy írását -a 145. Arvisurát- küldte vissza 8 mberrel. Ő Peruban megtaláta Kuszkó népét és az ittmaradó 32 emberével letelepedett. A nyolc embere bizony sok évig vándorolt, míg Ordoszba ért, de öten közben meghaltak közülük.
Kuszkó annakidején -több mint 3000 évvel Béla előtt- alapított itt egy várost, a kecsuák (Kecső törzs) városát és a Napistennek egy fényes kegyhelyet, színaranyborítású falakkal. Ez a város a mai Cusco. De a Holdanyának a Csillagoknak és egyéb istenségeknek is alapítottak kegyhelyeket. (ilyen kegyhely lehet Macchu Pichu).
Annakidején a legnagyobb létszámban a tomboló Ataiszról a Kecső (Kecsua) törzs menekült meg. A Jaguár törzs már Peruban alakult meg. Az Azték törzs As fejedelemasszonyt tisztelte, az irokézeknek szintén volt tóremjük: Joskehé, a műveltség istene.
Összesen 18 törzs jött létre Peruban és környékén, még néhányuk: Nahun, Leguán, Hirig-manaj, Elete, Algokun, Manitu, Karib, Vótita, Mundán, Uzitó... és a Maja törzs. Ez utóbbi Mexikóban.
Később tovább osztódtak a törzsek. Minden törzsnek volt patiszuja (sámánja vagyis táltosa) is. Béla fősámán lett és a Kuszkóban rendezett nagyszalájukon még beszélt a sumérokról, az egyiptomiakról is, ugyanis ő a perui út előtt járt ebben a térségben is. Elmondta, hogy Sumerben ie. 3080.-ban egy nagy kirajzás volt, mert a belső gyilkosságok elől sokan elmenekültek innen.
Nem csodálkozhatunk, hogy úgy Mexikóban, mint Közép-Amerikában vagy Ecuadorban, Peruban stb olyan lépcsős piramisok vannak, mellyek másai Egyiptomban is megvannak (pl a Dzsószer piramis ilyen), ezenkívűl kegyhelyek sokasága is létezik...
A Yucatánon van egy olyan falu, ahová a turísták szoktak megérkezni: Kukulkán a neve..innen azután sok helyre ellehet jutni, Tikaltól kezdve...
A Maja elnezvezés jelölhet egy személyt (nőt) és jelölhet egy népet is.
Az Arvisura is megemlékezik egy Maja nevű nőről, akinek 20 fia volt és mind hajósok lettek -a mai kníai- tengerparton hajózgattak, halásztak.
Béla pedig -Maja unokája- elhatározta úgy ie. 1660 körűl, hogy felkeresi az Amerikába távozott rokonnépeiket. Ekkor már éppen létezett a Bering szoros, így erre indult el, azonban sok nehézséggel járt ez az útja, így csak kb 5 év muva ért a Beringhez, az ajnók segítségével.
Hatvan emberrel indult el Béla, Ordoszból, ahol feladatot is kapott: derítse fel hol élnek a maják és az indijók...
Béláék a befagott Beringen áttudtak kelni Alaszkába.
Néhány embere lemaradt valahol Mexikóban, majd sikerűlt innen -három év alatt- Peruba eljutnia. Peruban úgy határozott, hogy már nem jön vissza, csak egy írását -a 145. Arvisurát- küldte vissza 8 mberrel. Ő Peruban megtaláta Kuszkó népét és az ittmaradó 32 emberével letelepedett. A nyolc embere bizony sok évig vándorolt, míg Ordoszba ért, de öten közben meghaltak közülük.
Kuszkó annakidején -több mint 3000 évvel Béla előtt- alapított itt egy várost, a kecsuák (Kecső törzs) városát és a Napistennek egy fényes kegyhelyet, színaranyborítású falakkal. Ez a város a mai Cusco. De a Holdanyának a Csillagoknak és egyéb istenségeknek is alapítottak kegyhelyeket. (ilyen kegyhely lehet Macchu Pichu).
Annakidején a legnagyobb létszámban a tomboló Ataiszról a Kecső (Kecsua) törzs menekült meg. A Jaguár törzs már Peruban alakult meg. Az Azték törzs As fejedelemasszonyt tisztelte, az irokézeknek szintén volt tóremjük: Joskehé, a műveltség istene.
Összesen 18 törzs jött létre Peruban és környékén, még néhányuk: Nahun, Leguán, Hirig-manaj, Elete, Algokun, Manitu, Karib, Vótita, Mundán, Uzitó... és a Maja törzs. Ez utóbbi Mexikóban.
Később tovább osztódtak a törzsek. Minden törzsnek volt patiszuja (sámánja vagyis táltosa) is. Béla fősámán lett és a Kuszkóban rendezett nagyszalájukon még beszélt a sumérokról, az egyiptomiakról is, ugyanis ő a perui út előtt járt ebben a térségben is. Elmondta, hogy Sumerben ie. 3080.-ban egy nagy kirajzás volt, mert a belső gyilkosságok elől sokan elmenekültek innen.
Nem csodálkozhatunk, hogy úgy Mexikóban, mint Közép-Amerikában vagy Ecuadorban, Peruban stb olyan lépcsős piramisok vannak, mellyek másai Egyiptomban is megvannak (pl a Dzsószer piramis ilyen), ezenkívűl kegyhelyek sokasága is létezik...