Mátyás király gazdaság- és külpolitikája--Tanári mellékletek
GAZDASÁGPOLITIKA
Trónra lépésekor Mátyás üres államkincstárat örökölt, így az állam számára szükséges bevételeket elő kellett teremtenie. Ezért megváltoztatta az adózás rendszerét.
Eddig annyi kiváltság volt érvényben, hogy a királyi jövedelem nem volt elegendő az állam fenntartásához, így az új adók fizetése alól senki nem kapott mentességet.
1. ábra Mátyás aranyérme
1467-ben a kapuadó helyett bevezette a kincstári adót, a füstpénzt, melyet már nem telkenként, hanem háztartásonként kellett fi - zetni. Az összeg maradt a Károly Róbert által kivetett 20 dénár, de már családonként. Mivel a kapuadó telekre, a füstpénz családra vonatkozott, egy telken pedig több család is élhetett, így többszörösét fizethették annak, amit eddig fizettek. A telkes jobbágyok mellett beszedette az adót a zsellérektől, a jobbágytelken élő nemesektől is.
A rendkívüli hadiadót évente többször is kivetette, melyet háborúra fordított. Azért volt rendkívüli az adó, mert az országgyűlésnek évről évre meg kellett szavaznia a kivetését. Összege 1 aranyforint volt háztartásonként, azaz ötszöröse a füstpénznek (kb. egy hízott disznó ára).
A harmincadot átkeresztelte koronavámra, így az eddigi kiváltságosoknak – akik nem fizettek harmincadot – is kellett fizetniük.
Mátyás jövedelmét a kincstári adó, a rendkívüli hadiadó, a sómonopólium, a koronavám, a pénzverés és a bányakamarák haszna biztosította. Kisebb tételekkel szerepelt még a városok, illetve a szászok, a zsidók, az erdélyi románok adója.
Mátyás jövedelme tehát 700–800 ezer forint lehetett, melynek összege változhatott attól függően, hogy a rendkívüli hadiadót hányszor szedte be egy évben.
Európa többi államával összehasonlítva, a bevétel jelentősnek számított. Például Anglia uralkodói sem rendelkeztek sokkal több jövedelemmel. Az állami adók terhét Nyugat-Európában a váro-
2. ábra A királyi kincstár bevételei az 1470-es években (becslés alapján)
sok polgársága viselte, Magyarországon pedig a polgárság fejletlensége miatt a jobbágyok.
Mátyás évi jövedelme nem állandó összegű volt, mert sokszor rendszertelenül folytak be az adók.
„Életében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra, hogy… felette igen telhetetlen vala; megnyúzná és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal (egy portára eső adómennyiség), mert négyször rója vala minden esztendőben az országot.” (Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól, 1575)
A központosítás alapvető feltétele, hogy a királynak legyen elég jövedelme ahhoz, hogy függetlenedni tudjon a rendektől. Ehhez szükséges a városok fejlettsége, hiszen ők fizetik az adók jelentősebb részét, mely akkor nálunk elmaradt Nyugat-Európához képest. Mátyásnak korszerű zsoldosserege, államapparátusa, kiváló szakemberei voltak, de fi zetésük meghaladta az ország teherbíró képességét. Csak a fekete sereg évi zsoldja elérhette a fél millió forintot.
KÜLPOLITIKA
Az állam megnövekedett erejét Mátyás külpolitikai terveinek megvalósítására fordította.
Zsigmond császárhoz hasonlóan erős középeurópai birodalmat akart létrehozni. Mátyás terjeszkedő politikája miatt azonban állandóan összetűzésbe került a Jagellókkal (cseh, lengyel területek), a Habsburgokkal, hol pedig kettejük szövetségével. Hadi sikerei miatt diplomáciailag elszigetelődött, mert a környező államok féltek egy nagy közép-európai állam létrejöttétől.
Az őt megválasztók viszont azt várták tőle, hogy folytatja apja török politikáját, de Mátyás nem vállalkozott törökellenes támadó hadműveletre, mert az ország ereje nem volt ehhez elég, ezért védekező politikát folytatott.
Külpolitikáját tehát három nagy irány jellemezte. III. Frigyest, a Német-római Birodalom császárát visszaszorítani nyugaton. A cseh királyi címet megszerezni azért, hogy legyen esélye a német-római császári címre – ez az északnyugati irány. A törökökkel szemben pedig délen védekezni.
AZ OSZTRÁK KAPCSOLAT, HÁZASSÁG
1458-ban azért nem koronázták meg Mátyást, mert a Szent Korona III. Frigyesnél volt. A viszszaszerzése Mátyás számára hosszabb ideig tartott, hiszen a bárók egy része még 1459-ben Frigyest választotta magyar királlyá. Végül 1463-ban megkötötték a bécsújhelyi szerződést, majd 1464-ben megtörtént a koronázás. III. Frigyes a Szent Korona visszaadásáért 80 000 aranyat kért, és azt a feltételt szabta, hogy ha Mátyás törvényes fiú örökös nélkül hal meg, akkor a Habsburgoké legyen a magyar trón (a szerződés aláírásakor Mátyás felesége gyermeket várt).
„Továbbá … a Szent Koronát, amit a néhai igen fenséges Erzsébet királynő a néhai jó emlékezetű László királlyal együtt császárunknak, az említett Frigyesnek, megbízható kezébe átadott és az eddig hűségesen megtartotta és megőrizte, nehogy idegen kézbe kerüljön, … a mondott Mátyás királynak, fiunknak és az ő magyar királyságának kegyesen viszszaadtunk…
Továbbá … elhatározott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák, mi … vagy fiunk…, vagy, ha többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának választott, Magyarország ama királyságának élére állíttatnak vagy állíttatik.” (1463. évi bécsújhelyi szerződés)
Az 1470-es években újra kiéleződtek az osztrák–magyar ellentétek, a határviták a cseh harcok kapcsán. Mátyás azt szerette volna elérni, hogy Frigyes ismerje el őt cseh uralkodónak. Amikor a császár 1477-ben Ulászlót ismerte el választófejedelemnek, Mátyás hadat üzent a császárnak. Ezután sikerült elérni a békekötést és az elismerést. A szerződés szerint Frigyes még 100000 Ft hadisarcot is fizet Mátyásnak. Mivel a pénz 1482-ig nem érkezett meg, így újabb támadás indult az osztrák tartományok ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset, áthelyezte székhelyét Budáról Bécsbe, és felvette az „Ausztria hercege” címet. Hiába hódította meg Alsó-Ausztriát, hiába volt választófejedelem, mégis Frigyes fia, Miksa lett a német király. 1487-ben Bécsújhely elfoglalásával pedig véget értek a harcok. A költséges háborúk nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az osztrák hódításokat nem sikerült elismertetni, a területről befolyó jövedelmet pedig az itt állomásozó hadsereg emésztette fel.
CSEH POLITIKA
A cseh kapcsolatok 1457-ben kezdődtek, mikor Mátyás Podjebrád György cseh kormányzó, később király segítségével szabadult a fogságból, és eljegyezte annak lányát, Katalint, majd feleségül vette.
3. ábra Magyarország Mátyás korában
1461-ban a felvidéki cseh huszita uralom felszámolása kezdődik meg, mely a következő évben befejeződik. A vezér, Giskra birtokot kap Arad megyében, hadseregének egy részét pedig Mátyás szolgálatba fogadta.
A pápa kiátkozta a huszita Podjebrádot (1466), keresztes hadjáratot hirdetett ellene, melyben Mátyás részt vett. Ezzel 1468-ban kezdetét vette a csehek ellen 10 évig tartó háború. A cseh királyi cím megszerzése lett a cél, mert ez vezethetett a német-római császári cím elnyeréséhez, hiszen a hét választófejedelem egyike volt a cseh király. A cseh rendek királlyá választják Mátyást Olmützben (1469), de egy másik király is van, a lengyel Jagello Ulászló, akivel osztoznia kell. Végül több hadjárat és tárgyalás után 1479-ben aláírták a békét Olmützben, melyben kölcsönösen elismerték egymást cseh uralkodónak, Mátyás Szilézia, Morvaország és Lausitz királya lett, Ulászló Csehországé. Mátyás cseh politikája voltaképpen sikeres volt, az már az ausztriai politika következménye, hogy nem választották meg német-római császárnak.
TÖRÖKELLENES POLITIKA
A törökkel szembeni politikát az aktív védelem jellemezte. A déli határt biztosítani kellett, a török betörésnek pedig Mátyás igyekezett elejét venni. Nagyobb hadjáratot nem indított a király a török ellen, hiszen egyedül esélye sem lett volna visszaszorítani őket a Balkánon, az európai segítség pedig legtöbbször csak szóban érkezett. A széles európai összefogás nem valósult meg.
„Gondoskodjanak mások a saját ügyeikről, mi is gondoskodunk a magunkéról: gondoskodunk pedig úgy, hogy ha már senki nem gondol a fenyegető veszedelemmel, ne mi legyünk az elsők, akik belepusztulunk… Mert senki vádja nem érhet bennünket, amiért ekkora teher alatt megállni nem tudunk, még ha akarnánk is!”
(Mátyás levele a pápához)
A szultán, II. Mehmed sorra bekebelezte Szerbiát majd Boszniát, így az a két ország lett az Oszmán Birodalom része, mely eddig (1463) felfogta a törökök csapásait. Mátyás ezután támadó hadjáratot indított, visszaszerezte 1463-ban Jajcát, mely a magyar védelem egyik pillére lett, 1464-ben Szreberniket, Bosznián pedig megosztozott a törökkel. Újabb határkiigazítás történt 1476-ban Szabács elfoglalásával. A király kettős végvárrendszert épített ki a déli határ mentén, melyet karban kellett tartani, mert a várak kivédték a portyákat, innen indítottak délre betöréseket (bár ezek nem rengették meg az Oszmán Birodalmat), a nagyobb támadásokat felfogták addig, míg a felmentő sereg megérkezik. A török erősségekkel közvetlenül állt szembe Szörényvár, Orsova, Nándorfehérvár, Szabács, Szrebernik, Jajca, Klissza. A második vonalba tartozott Karánsebes, Lugos, Temesvár, Pétervárad, Bihács, Zengg. Persze ez nem jelentette azt, hogy a török ne tudott volna akár Karintiáig vagy Erdélybe behatolni. Ilyen betörés történt 1479-ben Erdélybe, ahol Kenyérmezőnél győzelmet aratott Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda.
1481-ben Mátyás mélyen behatolt a törökök által megszállt területre, de félt attól, hogy két tűz közé kerül (III. Frigyes, török), ezért a pápától kért biztosítékot, hogy Frigyes ne támadja hátba. Mivel nem kapta meg az ígéretet, ezért nem folytatta a törökellenes harcot. 1483-ban békét kötött 5 évre a szultánnal – II. Bajaziddal, aki békésebb természetű volt, mint elődje – mely nem jelentett igazi békét, de a nagyobb hadjáratok szüneteltek.
ÖSSZEGZÉS
Mátyás uralkodása alatt jutott el a középkori magyar állam a csúcsára, vált európai nagyhatalommá. Az ország gazdaságilag erősödött, de még nem érte el a nyugat-európai színvonalat. Az eredmények átmeneti jellegűek voltak, mert nem a társadalom fejlettségének voltak köszönhetőek, hanem a király személyének, többek között ezért halála után az ország összeomlott.
„De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.”
(Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól, 1575)
1. SZ. MUNKALAP
I. Magyarázza meg a szavak jelentését!
koronavám: a harmincad helyett bevezetett regálé, az áru értékének 3,33 %-át kellett fizetni
szász: erdélyi német
államapparátus: államhatalmat gyakorló szervek összessége
1. Tegye megfelelő sorrendbe az alábbi mondatokat!
4. Ha egy telken több család lakott, akkor az adó összege eloszlott a családok között.
1. Mátyás a bevételek növelése érdekében új adófajtát vezetett be.
7. Így Mátyás Károly Róbert kapuadójának többszörösét szedte be füstpénzként.
3. A kapuadót telkenként kellett fi zetni, összege 20 dénár volt.
5. Ezzel szemben a füstpénz nem telkenként volt 20 dénár, hanem kéményenként.
2. Károly Róbert kapuadója helyett a füstpénzt kellett fi zetni a jobbágyoknak.
6. Tehát, ha egy telken több család lakott, akkor annyiszor 20 dénár volt a bevétel.
2. A tankönyvi táblázat segítségével (2. sz. ábra) töltse ki az ábrát! Írja be, milyen jövedelmekből származott Mátyásnak bevétele, ezeket miben kellett fi zetni, és mennyi volt az éves összegük!
2. SZ. MUNKALAP
1. Igazak vagy hamisak az állítások? A megfelelő helyre tegyen x-et!
2. Az előző feladat hamis állításaiból készítsen igaz állításokat a megfelelő elemek kicserélésével!
Mátyás Zsigmondhoz hasonlóan erős közép-európai birodalmat akart létrehozni.
Mátyás állandóan összetűzésbe került a Jagellókkal és a Habsburgokkal.
Mátyás nem folytatta apja török politikáját, mert a török ellen ritkán/nem vezetett támadó hadjáratokat.
Mátyás külpolitikájának három iránya volt: nyugaton a német-római császárságot visszaszorítani, északnyugaton megszerezni a cseh királyi címet, délen védekezni a török ellen.
3. SZ. MUNKALAP
1. A szövegbeli jelentés
A) Keressen szinonimát (hasonló jelentésű) az alábbi szavakhoz! A szövegbeli jelentésüket vegye figyelembe!
B) Keresse meg az alábbi szavak ellentétes jelentésű megfelelőit! A szövegbeli jelentésüket vegye figyelembe!
2. Az osztrák kapcsolatokról és háborúkról szóló bekezdés lényegét fogalmazza meg öt mondatban!
pl:
Mátyásnak vissza kellett szerezni III. Frigyestől a koronát, erről a bécsújhelyi szerződésben megegyeztek.
Az ellentétek az 1470-es években újra kiéleződtek Mátyás cseh hadműveletei miatt.
III. Frigyes nem ismerte el Mátyást választófejedelemnek, ezért újabb hadjárat indult.
Mátyás jelentős területek foglalt el, pl. Alsó-Ausztriát.
Mátyás hiába foglalta el Bécset is, a hadjáratok nem hozták a várt eredményt, Mátyásból nem lett német-római császár.
4. SZ. MUNKALAP (4)
1. Kösse össze az összetartozó évszámokat, eseményeket, személyeket stb! (Egy adathoz több állítás is tartozhat.)
2. Fogalmazzon meg minél több kérdést a következő két mondathoz!
A cseh királyi cím megszerzése lett a cél, mert ez vezethetett a német-római császári cím elnyeréséhez, hiszen a hét választófejedelem egyike a cseh király. A cseh rendek királlyá választják Mátyást Olmützben (1469), de egy másik király is van, a lengyel Jagello Ulászló, akivel osztoznia kell.
pl:
Mi volt Mátyás király célja?
Miért akarta Mátyás megszerezni a cseh királyi címet?
Mikor választották Mátyást a csehek királlyá?
Ki a másik cseh király?
Melyik uralkodócsaládból származik Ulászló? stb.
5. SZ. MUNKALAP
1. A Történelmi atlasz és a tankönyvszöveg segítségével nevezze meg az alábbi vaktérképen a számokkal jelölt várakat!
2. A törökellenes politikára vonatkozó tankönyvszöveg segítségével írja be a hiányzó kifejezéseket!
Mátyás török politikáját apjával ellentétben az aktív védekezés jellemezte. Azért nem vezetett támadó hadjáratokat, mert segítség nélkül nem lett volna esélye a győzelemre. Európa államai viszont nem nyújtottak elegendő segítséget. Miután a török egyre északabbra hatolt a Balkánon, Mátyás kénytelen volt támadást indítani. Ekkor megszerezte Jajcát és Szreberniket. Jelentős győzelmet aratott 1476-ban Szabácsnál, majd 1479-ben Kenyérmezőnél. A védelem megerősítésére építette ki délen a kettős végvárrendszert. Végül 1483-ban békét kötött a törökkel, mely a nagy hadjáratok szünetelését jelentette.
6. SZ. MUNKALAP
I. Tanulmányozza a Mátyás külpolitikájával kapcsolatos kronológiát! Ezzel párhuzamosan kísérje végig a tankönyv térképén az eseményeket!
a) Keresse vissza a kronológia adatait a tankönyvszövegben, és amelyek csak a kronológiában találhatók meg, azokat duplán húzza alá az első oszlopban!
b) Húzza alá azokat az eseményeket a táblázat második oszlopában, melyekre nem talál utalást a térképen!
II/A Gyűjtse ki a kronológiából, hogy Mátyás kivel és mikor volt jó viszonyban!
pl. 1461 Mátyás feleségül veszi Podjebrád György cseh király lányát.
II/B Gyűjtse ki a kronológiából, hogy Mátyás kivel és mikor került összetűzésbe!
pl.
1463 A törökök feladják Jajca várát.
1464 Mátyás a boszniai Zvornikot ostromolja, de felhagy vele.
1467 Mátyás támadást indít III. István moldvai vajda ellen, mert támogatta az erdélyi lázadást.
1474 A szendrői bég kirabolja és felgyújtja Váradot.
1474 Boroszlónál Mátyás vezetésével meghátrálásra kényszerítik az egyesült cseh-lengyel seregeket úgy, hogy a magyar sereg szorult a várba, mégis a támadók kértek békét.
1479 Kenyérmezőnél Kinizsi és Báthory által vezetett sereg megveri a törököt.
1480 Mátyás elfoglalja a stájerországi Radkersburgot.
1480 Mátyás fegyverszüneti tárgyalásokat folytat II. Mehmed szultánnal.
1481 Mátyás szeretne egy III. Frigyes ellenes szövetséget Svájccal, Franciaországgal.
1482 A magyar seregek visszafoglalják Kőszeget (1445 óta osztrák kézen).
1484 A magyar sereg elfoglalja az alsó-ausztriai Korneuburgot.
1487 Bécsújhely elfoglalásával lezárul Alsó-Ausztria meghódítása.
1. Írja át Heltai Gáspár szövegét mai köznyelvre!
„De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.”
pl:
Amint meghalt, azonnal minden ember dicsérni kezdte, mert a békesség azonnal megszűnt. Megélénkültek a törökök is, és az ország egyik bajból a másikba esett. Ekkor kezdték az emberek megismerni, hogy milyen nagy fejedelem volt Mátyás. És ekkor kezdték mondogatni, hogy jobb lenne, ha élne Mátyás király, és évente hétszer vetne ki adót.
2. A tankönyvszövegben található térkép segítségével válaszoljon egész mondatban a következő kérdésekre!
a) Mely területeket csatolta Mátyás Magyarországhoz?
Mátyás a Stájer hercegséget, az Osztrák főhercegséget, a Morva őrgrófságot, Lausitzot, Sziléziát csatolta Magyarországhoz.
b) Mely birodalmakkal volt határos Magyarország?
Magyarország a Német-római császársággal, Lengyelországgal, Moldvai fejedelemséggel, Havasalföldi fejedelemséggel, Oszmán Birodalommal volt határos.
c) Hol és mikor kötött békéket Mátyás?
Mátyás 1463-ban Bécsújhelyen, 1477-ben Korneuburgban, 1479-ben Olmützben kötött békét.
d) Mikor törtek be a törökök az országba, milyen irányból és merre haladtak?
A törökök kétszer törtek be délről Erdélybe, először 1474-ben Várad felé, majd 1479-ben Kenyérmező felé. Egyszer pedig az ország délnyugati részénél 1470-ben a Német-római Császárság irányába.
e) Mikor és hol került sor csatára III. Frigyes seregeivel osztrák területen?
Mátyás 1480-ban Radkersburgnál, 1485-ben Bécsnél, 1487-ben Bécsújhelynél ütközött meg III. Frigyes csapataival.
f) Mely cseh területeknek lett uralkodója Mátyás?
Mátyás Sziléziának, Lausitznak és a Morva őrgrófságnak lett az uralkodója.
3. Események, szereplők
A) Tegye időrendbe a felsorolt eseményeket úgy, hogy a táblázat oszlopába beírja a sorszámokat! Segítségül használja a tankönyvi szöveget és térképet!
B) Egészítse ki a táblázatot a tankönyv szövege és térképe segítségével!
4. Írjon egy diákparlamentre 8–10 mondatos hozzászólást arról, hogy miért fontos az idegen nyelvek ismerete! Építse bele a Mátyás királyról írottakat (nem szó szerint)!
„… minden levelet, amelyet különfelé küld, … vagy a neki szóló leveleket, bárhonnan érkeztek, azonnal átfutja szemeivel. Mert hát igen sok nyelvet tud: bírja a latint… kitűnően érti és jól beszéli a bolgár nyelvet… ez nagyon kevéssé különbözik a tót nyelvtől, amely igen széles területen használatos, és igen sok változata van. Mátyás király is jól tudja ezt, s így van aztán, hogy a cseh, lengyel, rutén, dalmata, bolgár, krétai, szerb, rác és sok másféle származású emberekkel tolmács nélkül tud beszélni. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy mindezeknek a nyelveknek a tót a törzse. A német nyelvet még mint gyermek a börtönében tanulta, s idősebb korára még jobban begyakorolta magát, a német fejedelmekkel való folytonos érintkezése révén…”
(Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs…)
5. A következő forrásrészletek segítségével kb. 15 mondatban mutassa be Mátyást mint hadvezért! Figyeljen arra, milyen taktikákat alkalmaz a király, és vajon miért?
„Ezután erős hadi sereggel bejárta Szerbia nagyobb részét, s e földet tűzzel-vassal felette megdúlva, szerencsésen visszatért. E hadjáratok után még meg sem száradt lovainak verejtéke, megtámadta a bosnyák királyságot… Jajca természeténél fogva és magas falai révén is igen erős várát megvette erővel, a föld más várait pedig feladás által.”
(Thuróczi: Magyar krónika – 1463–64-es boszniai hadjárat)
„Éjjel-nappal vívja hadigépekkel, ágyúval, azonkívül támadásokkal, ajánlatokkal, csellel zaklatja. Végre a vár kapitánya, Haram bég találkozót kért a királytól… A király tisztességgel fogadta… Hogy haszontalan henyéléssel ne teljék a téli táborozás, ugyanakkor még huszonhét szomszédos helységet is elfoglalt.”
(Bonfini: Mátyás király – 1463–64-es boszniai hadjárat)
„Tudta, hogy Pannóniát gyakori becsapásokkal teljesen elpusztítják (ti. a törökök), hacsak le nem rontja vagy hatalmába nem keríti azt a várat (Szabácsot). Ezért… nagy sereggel indult s oly elhatározással, hogy vagy életét veszti, vagy megszerzi a várat… Tábort ver…, minden reményét a gyorsaságba és a kemény télbe veti. Reméli ugyanis, e kettő megakadályozza, hogy a török segítséget kapjon… az új vár köré ostromtornyokat meg ércágyúkat vonat, deszkapalánkkal és árokkal veszi körül, hogy se bevinni, se kihozni ne lehessen semmit. Majd éjszakai ostromba kezd. Nem mulaszt el semmi cselt, semmi fáradságot. Nem hagy pihenést a várbelieknek… hosszú ostromlással kifárasztotta ugyan az ellenséget… elvonulást színlelt… túlsó oldalról támadtak… gyors csapatot küldött vissza… az ellenséges várat elfoglalták… A király parancsára másnap nem gyújtják fel, hanem mindent újjáépítenek.”
(Bonfini: Mátyás király – Szabács bevétele)
„A csillagok megkérdezése és jóslata után ez év elejétől kezdte tehát ostromolni a király Bécset, mert tudta, hogy a csillagok most Frigyesnek kedvezőtlenek. Minden igyekezetét ennélfogva arra irányította, hogy… a dúsgazdag város erővel vagy kiéheztetéssel meghódoltassa. Tudta ugyanis, ha birtokába keríti e gőgös várost, ez mindenképpen győzelmének örök emléke lesz. A felső részen egészen a város közelében emeltetett erősséget… Azután megostromolja és kirabolja a külvárosokat. A katonák körös-körül feldúlják és felgyújtják a kies fekvésű falvakat… a kegyetlen éhség már gyötörni kezdte a lakosságot… Ezalatt a király hol a külvárosokat, hol meg a Duna szigetéből a falakat támadta: naponként harcot kezdeményezett; olykor egyedül, egy szolga kíséretében körüljárta a falakat, s néhány polgárt meg is szólított… Védőtetőket, tornyokat, ágyúkat s más hadigépeket vitetett a falakhoz. Éjnek idején az egyik külvárost elfoglalják, nagy részét felgyújtják.”
(Bonfini: Mátyás király – Mátyás elfoglalja Bécs városát)