GABONAÁBRÁK ÉS IDÕFIZIKA
Szemtanúk beszámolói szerint a gabonatáblákban idõnként felbukkanó geometriai ábrák szinte egyetlen pillanat alatt jönnek létre. Ennek módja a következõ.: Valahonnan 3-4 darab, futball labda nagyságú, színesen fénylõ, vakító gömb repül a helyszínre nagy sebességgel, egyetlen laza csoportban. Tesznek egy kört a gabona fölött (mintha intelligensen felmérnék a terepet), majd vakuszerû villanással, nagy durranás kiséretében felrobbannak és eltûnnek. Az ábra pedig azonnal ott van, mintha "ráfényképezték" volna a búzatáblára. Ez nem csak éjszaka, hanem fényes nappal is elõfordul. Az ábrák mérete elérheti a 40-50 métert is, elképesztõen pontosak és különféle matematikai jellegû üzeneteket tartalmaznak. Egyértelmû, hogy akik csinálják õket, így próbálnak valamit elmondani az emberiségnek.
Egy igazi gabonaábráról fontos tudnunk, hogy gyakorlatilag hamisíthatatlan, sõt leutánozhatatlan. Nem csak a milliméteres pontossága miatt, hanem mert sehol nincsenek benne, körülötte semmilyen nyomok (sem emberi, sem állati, sem egyéb bemélyedések a talajon). Elõfordul, hogy az egyes gabonaszálak hármassával össze vannak fonva, pl. egy 30 méter átmérõjû körben, és úgy vannak a földre hajlítva, anélkül, hogy a növények szára eltört volna. Természetesen egyetlen mag sem szóródik ki ilyenkor a kalászból. De találtak már olyan ábrát is, ahol a szálak nem a földön fekszenek, hanem kb. 15 centivel fölötte hajoltak meg, ami kizárja a taposás lehetõségét. Volt olyan kör, amiben minden szál búza egyenesen állt, csak éppen pirosra színezõdve. Ráadásul a kör szélén egyik pillanatról a másikra vagy 30 centivel hosszabb, magasabb lett a búza, míg középen ugyanennyivel alacsonyabb, és az egész kör egy befelé lejtõ, szabályos tálat formázott felülnézetbõl. Láthatóan nem mechanikai nyújtásnak és zsugorításnak lett kitéve a növényzet, illetve nem festették be szorgos kezek a szálakat egyesével, hibátlan pontossággal. Inkább valamiféle teremtõ technikára, tértechnológiára gyanakodhatunk, amit az idegenek rutinszerûen alkalmaznak, jelezvén tudásbeli és technológiai szintjüket a számunkra.
Az igazi gabonaábra oly módon is megkülönböztethetõ a többnyire igen silány minõségû hamisítványoktól, hogy a területén minden elektronikus szerkezet azonnal felmondja a szolgálatot. A kvarcórák leállnak, az elemes fényképezõgépek, videókamerák, mûszerek bedöglenek, de csak amig ki nem viszik õket a körbõl. Utána újra mûködni kezdenek. A körön belül tehát csak mechanikus szerkezetekkel lehet dolgozni. További érdekesség, hogy nagyon enyhe, de a háttérsugárzásnál azért intenzívebb radioaktivitás is mérhetõ, még hetekkel késõbb is a kör közepén.
Akik csinálják ezeket az ábrákat, képi üzeneteket a számunkra, láthatóan ismerik a teremtés titkait, értik a világegyetem mûködésének alapelveit. Számos ábra jól felismerhetõen idõfizikai jellegû, vagyis az idõ és a teremtés geometriai szerkezetét reprezentálja. Ezekbõl szedegettem össze az internetrõl egy csokorra valót az Eseményhorizont számára. Az egyes alakzatok jelentése szerintem a következõ.:
1. ábra: Két pont között oda-vissza rezgõ, mozgó forrás által kibocsátott idõhullámok szerkezete. Leegyszerûsített ábra.
2. ábra: Ugyanaz, mint az 1. ábra, csak pontosabban. Itt az egyes eseményhorizont rétegek saját, irányfüggõ sûrûségváltozását is megmutatják.
3. ábra: Tachion születése. A forrás átlépi a saját emanációját.
4. ábra: Körpályán haladó tachion, amely a 13. idõhullám réteg kibocsátásakor lép be a saját múltterébe. Lásd: a Teremtési tartományok címû írást.
5. ábra: Három "hétkörös" tachion, illetve ezek találkozása.
6. ábra: Exponenciális görbe mentén befelé haladó idõforrás. Ez 16 körös. Valamilyen befelé vonzó erõ mértékére utal.
7. ábra: Pentagramma: az öt Teremtõ Atya idõforrás a térszeránban.
8. ábra: Másik pentagramma, amibõl egyértelmûen kiderül, hogy az öt csúcs öt tachion.
9. ábra: Ezen a pentagrammán a tachionok körbe kanyarodása is szemléltetve van, vagyis a térforrás ciklikus szerkezete és a rendszer forgása (balra).
10. ábra: Újabb öt ágú csillag, de itt az ágak nem befelé mutatnak, hanem kifelé, jelezve a rendszer hullámterének kiáradását és forgását (balra).
11. ábra: A térforrás hat forráshelyes szerkezete, és ennek három felé tagolódása: 1 téri és 2 hipertéri keltési rendszerre. A mi univerzumunk térszerkezete ilyen. Mellesleg ez jobbra forog (helyesen).
12. ábra: Újabb hatos szimmetria: a Mindenható (minden 6 õ!) szimbóluma. A sugaras szerkezetben elhelyezkedõ körök méretének változása szerintem a rendszer önbehúzó tulajdonságára utal. Azt tudjuk, hogy a ciklikus rendszer, mint attraktor a középsõ átmérõjénél "érzi jól magát", míg a kis és nagy méreteknél, körbefordulási átmérõknél nem.
13. ábra: Három karos, balra forgó, zárt spirál. Az egyes ágak szakaszos "megvastagodása", ketté oszlása majd egyesülése nagyon pontos geometriai minta szerint történik. Még nem sikerült rájönnünk, mit jelenthet, bár több ötletünk is van rá.
14. ábra: A Mindenható egyik igen elterjedt és sokfelé használt szimbóluma. Ezt nem csak a földönkívüliek, hanem a szellemi világok lényei is alkalmazzák különbözõ célokra (jelzésre).
15. ábra: A kiáradó idõhullámok három különbözõ fizikai tulajdonságát magyarázó ábra. A hullámok minden irányba terjednek, a forrásuk forog (lehet balos és jobbos), és a kiáradásuk szakaszos, mert hat lépésben keltõdnek.
Aki nem ért egyet a magyarázataimmal, netán jobb ötletei vannak, írjon nyugodtan,
de fontos, hogy (logikus) érvei legyenek! Az érdeklõdõk számára további 50 képet helyeztem el a Galériában, melyek nem idõfizikai jellegûként azonosítható gabonaábrákról készültek a világ több pontján. Ezeket is a hálóról vadásztam össze kiegészítésül. Készült: 2002.09.18.