Én megértem, hogy Berni együttérez, Bonaona finoman, szépen kísérte...Emlékszem annak a párbeszédnek a nyomán én is megértettem valamit.
Kedves Bonaona volna igény az itt létedre. A fórumon föllángolt valami, de nem él.
Ma azon gondolkodtam, hogy hogyan van az igazság. Azt hiszem nehéz tetten érni. A teljes igazság mindig több vagy kevesebb, mint ami szavakba fogható. Sulace (Sári László) valahol úgy fogalmaz, hogy nincs is a jelenségek birodalmában igazság.
Azért nincs, mert a felismert, és kimondott nem tükrözi az egészet.
Ezért is jogtalan minden ítélet: mert nem lát rá az egészre...
Csak bizonyos szűrőkön keresztül szemlélve törhetünk pálcát effelett vagy affölött a jelenség ,... effelett vagy affölött ember fölött.
Milyen izgalmas lenne felfedezni a szűrőinket, tettenérni, valamiként emberi módon...Észrevenni a szűrők párbeszédét...és észrevenni mögötte a teljesebb valóságot..., ami sohasem eshet ítélet alá.
Igy minden kimondható lenne ledorongolás nélkül...A szűrők is felvállalhatóak, az ember óhatatlanul átírja őket, ha felismeri....
Persze nagy őszinteség is kell hozzá, hogy átlássuk a rétegeket, és föl is vállaljuk a ránk rakódott rétegeket, amik mögül kitekint az időtlen ember...
Az egónk is a mienk........
Én pl. hogy szeretek egy embert, s nem mindegy kap-e esélyeket..., akárhogyan játszik......
Nehezen tolerálok időnként egy játék-réteget bármilyen oldalon vegyem észre , de nagyon-nagyon szeretem sokszor, a mögötte felismerő ember éles, fényes eszét, és nagyon tudtam szeretni mások figyelmét, lágyságát. Látom az elfogultságomat, szűrőimet és szoktam rosszul játszani.., s van hogy nem értem azt sem, ami jó azt sem, ami rossz...S van, hogy hirtelen átlátok valamit...És értelmetlenné válik minden minősítés, ha az egész embert figyelem....
Minden minősítés, csak csiszolásra való... ( arra is csak akkor jó, ha jól csinálom, és elfogadást nyer a szándék, mert csiszolás valójában csak belülről történhet, kívülről nem!)
A próbafolyamatban, amiben játszom van úgy, hogy a legfénytelenebb játékból válik a legkifejezőbb alakítás, mert folyamatosan csíszolódik a külső szemek és a belső érzék hatására...
Hálás vagyok, ha az értésemen ülő rétegek oldódhatnak...És talán ez már elvárás is lett felétek kedves Bonaona, és kedves Hannah, hogy oldjátok le a rétegeinket, miközben hagyjátok meg a méltóságunkat. Így látom az én szűrőmön keresztül. Nem tudom, ti hogy álltatok ezek elé a ki nem mondott elvárások elé. Nem fáradtatok-e bele hogy tőletek vártunk "megmondást",felismerést? És volt aki embernek akart tekinteni, olyan embernek, akinek szintén rétegei vannak, de remélhetőleg mégis teljesebb lényegét tudja élni....
Hogyan iktassuk be egónkat?
Azért vagyunk itt, hogy felismerjünk, segít ez a hangnem? Itt valaki, úgy érzi, elvesztette a mesterét, állásfogalást várt, feloldást , nézőpontokat..
Mindennek létjogosultsága van, vagy elvárás lett a felsőbbrendű s szenvedélytelen álláspontnélküliség? , és nem ítélő emelkedettség?
(mintha nem szabadna érezni: egyen-bölcsek leszünk)
Szabad, és szabad nemet mondani a számonkérésre is persze....
Szabad saját forrásokból mozdulni, és szabad közölni a felismeréseket. Szabad hallgatni is, elhallgatni is.
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]"Elröppen, mint egy szépséges madár"
[/FONT] [FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak a szerzetesek az apáthoz. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Mondd, apát! Milyen módon lelhető föl a jelenségek világában az igazság. Miről ismerünk rá? [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]Lin-csi, mielőtt válaszolt volna, elgondolkozott. Vajon mit állít erről a Tanítás? Nem emlékezett rá. Ahol viszont nincs kinyilvánított útmutatás, ott szabad a vásár. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Hívek! – fogott hát bele Lin-csi apát. Én az igazságról általában azt gondolom, hogy nem létezik. De ez nem olyan nagy kár, mint sokan gondolják. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]A szerzetesek zúgolódtak, de Lin-csi mondta tovább. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Nincs igazság a jelenségek világában. Egyedül a törvény adhat eligazítást, de a törvény nem tudhatja, mi az igazság. Az igazságra lehetetlen rálelni, s úgy foglalni szavakba, hogy törvény nélkül is védeni tudja magát. Ahányszor próbálod, annyiféle lesz az igazság. A törvény bár otromba, durva, egyértelmű és örökkévaló. Az igazság tünékeny, változó. Elröppen, mint egy szépséges madár. Nincs sehol lakása. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Elröppen, mint egy szépséges madár? – kérdezte ámulva az egyik szerzetes. – Hová? [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Ez a madár a mesékben lelhető föl odaát. De ne csalogassátok, a jelenségek világában, ideát, úgysem használható semmire az igazság. Mert tudjátok meg, híveim, nem az igazság határozza meg a jelenségek viszonyát! – modta még az apát, s befejezte tanítását. Már csaknem elérte a csarnok kijáratát, amikor utána szólt az egyik tanítvány. [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Mester! Mit tehetünk a jelenségek világában igazság híján? [/FONT]
[FONT=Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif]- Tartózkodjatok az ítéletektől, de mindenekelőtt kerüljétek a viszályt! - vágta rá kurtán, csaknem dühösen Lin-csi, aztán még egy pillanatra megállt. – De próbálkozzatok más megoldással is! Mert nem biztos, hogy ez a követendő tanács. Ennél egy kicsit bonyolultabb a világ- szólt végül az apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján. [/FONT]
Bonyolultabb vagy egyszerübb.