Előbb, vagy utóbb, a titkok kitudódnak...
A parlament törvényalkotási bizottsága azt kezdeményezte, hogy a jövőben csak a jegybank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védhesse titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A testület ülésén
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén, kivételes eljárásban fogadta el a jegybanktörvény szóban forgó módosítását (a híres
"elveszíti közpénz-jellegét" indoklással), ám azt
Áder János államfő
nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz továbbította, amely március végén alaptörvény-ellenesnek ítélte az indítvány titkosításra vonatkozó részeit.
-- Az MNB ezután kénytelen volt kiadni az alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatokat: kivel kötöttek szerződést, kinek adtak támogatást. A listán a legnagyobb visszhangot kiváltó tétel a VS.hu-t és az Origót is kiadó New Wave Kft. összesen több mint 500 millió forintos juttatása (aminek kiderülése után a szerkesztőség számos tagja felmondott, sőt, visszafizette munkabérét, a főszerkesztőnek pedig távoznia kellett), de a
Matolcsy György gazdasági miniszteri munkásságát bemutató könyvtől a nagy értékű ingatlanokon át kommunikációra, rendezvényekre, magánszemélyek utaztatására is költöttek az alapítványok, kb. 20 milliárd forint értékben. Ebben még nincsenek benne a saját cégeknek juttatott pénzek, kérdés, hogy a most elfogadásra kerülő módosítás után a cégek adatai közül mennyi kerülhet majd nyilvánosságra és mennyit tarthatnak titokban. A jegybank szerint az alapítványok a jegybanktól függetlenül működnek, a konkrét projektekkel kapcsolatos döntések pedig azok kuratóriumaiban születnek.
9,1 milliárdért vettek ingatlanokat az alapítványok a mostani közzététel alapján, amint azt már eddig is tudni lehetett. A szerződésekben a következők szerepelnek: a vári Ybl-villa (4,6 milliárd), a Matolcsy XII. kerületi szomszédjában lévő villaépület (egymilliárd), a balatonakarattyai MÁV-üdülő (890 millió), a Döbrentei utcai Vízház (2,16 milliárd, amit korábban egy csomó pénzért béreltek), a wellness bunkeres Úri utca 72 (795 millió). Viszont nincsenek benne az MNB-től kapott ingatlanok (pl. a régi budai városháza, az IPOSZ-székház, a rózsadombi komplexum és a kecskeméti ingatlanok), és a Kasselik-ház sem, utóbbi azért, mert azt az alapítványok egyik cége vette meg, az pedig továbbra is titkos. Azt már korábban lehetett tudni, hogy az alapítványok összesen 25 milliárd forint ingatlanvagyont kezelnek.
Ezekre az ingatlanokra aztán mindennel együtt ráköltöttek még több mint ötmilliárdot. Már amit ismerünk, hiszen az ingatlanokat kezelő cégek kifizetései továbbra is a homályban rejtőznek. kommunikációval, szakmai koncepciók kialakításával és hasonlókkal kapcsolatos kifizetések – ezen a soron 383 millió forinttól szabadultak meg az alapítványok. Rendezvények szervezésére és támogatására pedig összesen több mint félmilliárd forint költődött el... Nem folytatom, mert beleszédülök a milliárdokba.
Csak még egyet: biztos van, akinek meglepetés lesz, de
a legtöbb pénzt, mindenki másnál magasan többet a felcsúti gázszerelőből lett polgármesterből lett milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Magyar Építő Zrt. kapta. A Magyar Építőt Mészáros veje vezeti, Pálffy Balázs vezeti, tulajdonosa a Körösaszfalt Zrt., ami a Szíjj László tulajdonában álló, erősen Mészáros-közeli Duna Aszfalt tulajdona. 1,2 milliárd forintért építik át a Régi Városházát, 989 millióért alakítanak ki műtermet és éttermet az Ybl-villában, 1,5 milliárd forintért alakítják át az IPOS-székházat.
*
Nem folytatom, beleszédültem a milliárdokba No meg a féktelen rombolás tényébe, amit meg kell élnünk. Mit tettek és tesznek Magyarországgal, s legfőképpen kik teszik ezt meg? Akikre voksoltak oly sokan és bizalmat szavaztak. Mit kaptak, kaptunk. Ezen érdemes volna többet és többször elgondolkoznun.