bigeleo írta:
...De ahogy Te magad is megfogalmaztad mindaz, amit leírtál a jelen tudásunk és tapasztalataink, valamint lehetőségeink birtokában értelmezhetőek. Viszont rengeteg kérdés maradt nyitott (miért, hogyan - amiket én is kérdezek), amit a szkeptikusok nagyon egyszerűen és önhatalmúan lezárnak. Például az egyik alapkérdés - amit már Penrose és sok más fizikus is feltett - hogy hol a határ a kicsi és a nagy között? Mi dönti el, hogy meddig alkalmazzuk vagy alkalmazhatjuk a kvantumfizikai törvényszerűségeket és hol nem érvényesek a klasszikus fizika szabályai ( a megfogalmazás nem véletlen)? Penrose szerint az emberi agyban a neuronok kapcsolódási pontjai még a "kicsi" tartományba esnek.
Minden csak és kizárólag kizárólag jelen tudásunk és tapasztalataink szerint értelmezhető. Még a régebbi törvény alkalmazása régebbi törvénysértésekre is problémás és problémákkal terhelt. A jövő tudását és tapasztalatait pedig még nem szereztük meg. Ezért muszály abból a keretből szemlélnünk minden kijelentést a kvantumfizika és az ezoterika terén is, ami a mai napig elért megértésünknek felel meg. Hogy mit fogunk esetleg a jövőben megtudni, arról felesleges spekulálni.
A klasszikus fizika törvényei, amint ezt már Einstein óta egyre nagyobb körben tudjuk, csak bizonyos korlátok között tekinthetők determinisztikusnak, azokon túl összeomlanak (pl. newtoni mechanika extrém sebességeknél vagy extrém kis méreteknél) vagy hatásuk észlelhetetlen (pl. egy ember interferenciahatása önmagával). Olyan nincs, hogy a kicsi és a nagy világa teljesen lehatárolódna. Vagy hogy a klasszikus fizika semmi módon nem érvényesül és csak és kizárólag relativisztikus vagy kvantumfizika, és forditva. Olyan van csak, hogy egy törvényrendszer egyre kisebb mértékben képes helyesen leirni, előre jelezni a fizika világában tapasztalt eseményeket. Az egyik modell némi átfedés után átadja helyét egy másik modellnek. Penrose erre utal. Ezt a megközelitést fejezi ki a modern fizika egyik megközelitése az M-elmélet is (húrelméleteket egyesiteni törekvő propozició).
Hogy a neuronok kapcsolódási pontjai (szinapszisok) egyértelműen a "kicsi" tartományba esnének, azaz nem a klasszikus fizika, hanem a kvantumfizika irja le jelenségeiket helyesen, nem hiszem, hogy teljesen pontos lenne. Az viszont igen, hogy az impulzusokat e szinapszisokhoz vezető bizonyos apró csövecskék (mikrotubulus) tubulinjainak gyűrűcskéi megfelelően vékonyak (2 nm) ahhoz, hogy kvantum-összefonódás tudjon létrejönni az elektronok között.
Lásd Stuart Hameroff (Penrose munkatársa az Orch-OR elmélet kidolgozásában): "That's life! The geometry of π electron resonance clouds"
bigeleo írta:
...Nem véletlen, hogy már Niels Bohr is azt mondta, hogy: "aki nem érez sokkhatást a kvantumfizika megismerésekor, az nem értette meg". Persze az is igaz, hogy akit sokkolt a dolog még nem biztos hogy érti. Bohr is úgy gondolta, hogy a kvantumfizika értelmezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tudat tulajdonságait (ha egy objektum hatást gyakorol egy másikra, akkor az igaz visszafelé is és ez igaz lehet az anyag és tudat kapcsolatában is).
Bohrnak teljesen igaza volt. Akárcsak Richard Feynmannak, aki szerint "senki sincs, aki értené a kvantummechanikát". Ennek nyilván egyik oka olyan jelenségek sokasága, amelyek a hagyományos, egyszerűen megfigyelhető világból levonható következtetéseknek ellentmondanak, de legalábbis azok szemszögéből szemlélve paradoxonokat alkotnak. Másik oka az eddig megfogalmazott elméletek leirásához szükséges matematika nem triviális volta. Egy laikusoknak szóló könyben nincs szükség arra a mennyiségű definicióra és egyenletre, ami ahhoz szükséges, hogy a jelenségek akár parányi részét is le lehessen irni tudományos precizitással. A gond különösen ott halmozódik, ahol egyazon jelenséget számos elmélet képes leirni, de az azokból fakadó előrejelzések (ezek pontossága egy fizikai törvény jóságának mértéke) is már csak valószinűségfüggvényekként adhatók meg. Szóval rusnya sok matézis kell a dologhoz.
bigeleo írta:
...A Nobel díjas Josephson úgy vélte, hogy az élő szervezetek képesek hasznosítani a telepátia és a pszichokinézis képességét, ami a kvantumfizika törvényeinek egyáltalán nem mond ellent. Az erre vonatkozó humánkísérletek eredményeit úgy értékelte, hogy az az EPR paradoxonból ismert jelenség speciális körülményekre igaz esete, és a hullámfüggvényeknél létrejövő fáziseltolódással hozható kapcsolatba (de az igaz, hogy ez még mindig csak elmélet).
Hogy valami nem mond ellent "a kvantumfizika törvényeinek" egy nagyon fura megfogalmazás és édes keveset állit. Még, ha Josephson is vélekedik igy. Ad 1) A kvantumfizikának nem nagyon vannak törvényei. Számos elmélet van, amelyek egy része többé kevésbbé azért áll, mert még nem mondott nekik túl sok megfigyelés ellent. Ad 2) A valaminek nem ellentmondás nem azonos az azzal való magyarázhatósággal. Makó és Jeruzsálem a viszony e kettő között. Mármint ilyen messze vannak egymástól. Hogy én ma reggel busszal jöttem melóba és nem villamossal, az nem mond ellent a gravitáció törvényének. Mégsem akarja senki sem azt állitani, hogy az megmagyarázná döntésemet.
A kvantumfizika és az ezoterika összekapcsolása nagyon izgalmas terület, sok könyvet irtak már ezügyben, valószinűleg még többet fognak. Amig fizetnek érte, addig irnak az emberek. Ez már csak igy van. Ebben a rengeteg nagy irodalomban természetesen időnként előkerülnek gyöngyszemek, de javarészt csak ugyanazon egy-két gondolat újrakiadása más köntösben.
bigeleo írta:
...Egyetértek azzal a kijelentéseddel, hogy "a kvantumfizika a mai napig elméletek harcszíntere". Azzal viszont már nem, hogy " A mai napig nem született olyan modell, amely minden megfigyelést hézagmentesen képes lenne megmagyarázni. Addig még sokat kell várni." ...mert ez csak a parapszichológiai kérdéseket felvető területekre mondható el, a kvantumfizika egyéb területei már nem csak az elméletek hadszínterét jelentik. Persze még nagyon-nagyon sok kérdés vár tisztázásra , ez nem vitás.
Természetesen bármelyik kijelentésemmel szembehelyezkedhetsz. Nem kérem, igénylem, hogy higgy nekem. Győződj meg róla magad! Erről a témáról (mármint a kvantumfizika állapotáról, a különböző értelmezésekről, az újabbnál-újabb elméletekről) számos fontos, jó könyv jelent már meg és jelenik meg. Javaslom ezek áttanulmányozását, hogy meg lehessen érteni, milyen messze is áll a fizika bármiféle egységes modelltől, ami képes lenne a mikrovilágban megfigyelhető jelenségeket, de akárcsak azok nagy részét, harmonikus leirni. Ilyen nincs. Nem én állitom, hanem a szakirodalom. A modern fizika nagy álma (the Holy Grail of modern physics) a nagy egységes elmélet létrehozása. Ha érdekel a téma, javaslom Richard Feynman, Stephen Hawking, Roger Pemrose, GianCarlo Ghirardi, Victor Stanger és mások népszerű könyveit.