A
szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az
1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött.
Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt,
gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket,
gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére,
1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott
Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a
szabadságharc kitörése, majd az ezt követő
abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a
katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, s a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működésiét a szabadságharc leverése után.
Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, s a két év óta esedékes közadó hiányában
fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt.