A grekek ajándéka
Sok tudós vallja azt, hogy az embernek "csendben" kellene maradnia a Világegyetem felé, ugyanis mióta rádiójeleket bocsátunk ki (tehát vagy száz éve), azzal jelezzük, hogy itt értelmes lények vannak. Addig ismeretlenek voltunk, mi és a Föld a távoli, sokezer fényévekre lévő világok számára. Ezek a jelek ugyanis, szép lassan, eljutnak nagyon távoli galaxisokba is, hisz mint a fény, már száz fényévre vannak jeleink...
S mi van akkor, ha idecsalogatunk ezzel olyan lényeket, akikhez a mi gonoszságunk, csak gyerekes csínytevés, móka... Ha ezek eljönnek, nem lesz menekvés...
A grekek ajándéka című könyv legelejéből, az első fejezetből szemezgetek:
[FONT="]Mi, akik emlékszünk a grekek megérkezésére, nehezen tudjuk elmagyarázni a fiatalabb nemzedékeknek, hogy milyen rémítő volt eljövetelük és miért cselekedtünk úgy, ahogyan cselekedtünk. Igaz is, a kezdet kezdetén és még elég hosszú ideig a grekek nem tettek egyetlen fenyegető mozdulatot sem. Hajójuk csak úgy találomra ácsorgott a holdkorong peremén, majd arrébb ment néhány ezer mérfölddel, és megállt. Mozdulatlanul lebegett az űrben, mintha minket figyelne és azon morfondírozna, mit kezdjen velünk. Nem lehetett mondani, hogy a hajó bármilyen riasztó műveletbe kezdett vagy elárult volna valamit majdani szándékairól. Mi mégis pánikba estünk.[/FONT]
[FONT="] Ennek talán főképp az volt az oka, hogy a grek hajó szörnyű nagy volt. Négyszázötven méter hosszú és ennek megfelelően széles. Tükörfényesen ragyogott, ami egyrészt megakadályozta, hogy a hő kisugározzék a csillagok közötti semmibe, másrészt kizárta a fehéren izzó nap hevét. Minden képzeletet felülmúlóan hatalmas volt[/FONT]
[FONT="]…[/FONT]
[FONT="]Így tehát megrettentünk, amikor a hajó felbukkant, és csendesen lebegett az űrben, mintha azon tűnődne, mit tegyen a Földdel és különös bennszülötteivel. Úgy gondoltuk, hogy ha tejútrendszerünkben létezik egy másik értelmes faj, akkor annak az emberre kell hasonlítania. Ha mi képesek lennénk olyan hajót építeni, mint a grekek, és találnánk egy olyan világot, mint a Föld, akkor mi elfoglalnánk. Ha valamely primitív faj lakná, akkor rabszolgasorba döntenénk vagy kiirtanánk őket.[/FONT]
[FONT="] Természetesen azt vártuk, hogy a grekek úgy, cselekedjenek, ahogyan mi cselekednénk a helyükben, így hát pánikba estünk. Hát még ha kezdettől fogva tudtuk volna azt, ami később sült ki, akkor a pánik nem lett volna megfelelő kifejezés érzelmeinkre![/FONT]
[FONT="]....[/FONT]
[FONT="] Ezenközben a grek hajó tökéletes nyugalomban lebegett az űrben. Nem mozdult, nem adott jelet, még életjeleket sem.[/FONT]
[FONT="]….[/FONT]
[FONT="] Két nappal első felbukkanásuk után végre válaszoltak a grekek. Válaszuk hat, teljesen összefüggéstelen szóból állt[/FONT]
[FONT="]…[/FONT]
[FONT="] Számunkra akkoriban az a hat véletlenszerű szó ugyanazt jelentette, mintha a siralomházban közölnék, hogy a kivégzés elmarad...[/FONT]
[FONT="]…[/FONT]
[FONT="] Az üzenetben az állt, hogy a grek hajó üdvözli a helyi Nap harmadik bolygójának lakóit. [/FONT]
[FONT="]…[/FONT]
[FONT="] Ezen okokra hivatkozva tehát a grek hajó engedélyt kért, hogy leszállhasson. Ebből a célból vették föl velünk a kapcsolatot. A grekek szándéka – mondták ők – pusztán és tisztán az, hogy hasznunkra lehessenek, egészségessé, gazdaggá és bölccsé tegyenek bennünket.[/FONT]
[FONT="] És mi hittünk nekik! Isten bocsássa meg, elhittük nekik![/FONT]