Szerintem lehet abban valami hogy különböző anyagok különböző gyorsasággal akarnak a tömegközpont felé esni (pedig láttam egy videót egy űrhajósról ahogy a holdon elejt egy kalapácsot és egy toll pihét és egyszerre ér holdat bár nem tudom mekkora különbségnek kéne lenni 1,5 m ről a holdon a kettő között). De miből is ered ez a különbség ha minden elemet a négy elemi részecske alkot. Talán abból, hogy a részecskék egy szerkezeten belül közelebb vannak egymáshoz, mint más szerkezetekben? Ezzel együtt továbbra is úgy gondolom hogy volt ősrobbanás. Még pedig úgy hogy egy univerzumon kivüli tömeg központban generálódott az anyag hozzá és kivált mint a nap mágneses hurkai. És egyszer önmagába-ból fog fordulni mikor is az utolsó protont is kiszívja a multiverzum. De akkorra már hétköznapi szinten fogunk utazgatni az univerzumok között, legalábbis így hiszem.
Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...
- Téma inditó iszugyi
- Kezdés dátuma
Takaszoltan: ".. láttam egy videót egy űrhajósról ahogy a holdon elejt egy kalapácsot és egy toll pihét és egyszerre ér holdat bár nem tudom mekkora különbségnek kéne lenni 1,5 m ről a holdon a kettő között."
Kevesebb mint 1.5 mm útkülönbség 1.5 m szabadesés után!
"De miből is ered ez a különbség ha minden elemet a négy elemi részecske alkot."
Abból ered, hogy a különbözö izotópok kétfajta tömege különbsége különbözik! Kiadósan meg lett itt tárgyalva!
Kevesebb mint 1.5 mm útkülönbség 1.5 m szabadesés után!
"De miből is ered ez a különbség ha minden elemet a négy elemi részecske alkot."
Abból ered, hogy a különbözö izotópok kétfajta tömege különbsége különbözik! Kiadósan meg lett itt tárgyalva!
Sziasztok!
Néhány mondat:
ad 1) A topik tárgya, hogy volt-e ősrobbanás, avagy nem. Nyitotta iszugyi.
ad 2) Iszugyi célja nem a tárgyi kérdés tisztázása, ugyanis a résztvevők egyike sincs abban a helyzetben, hogy véglegesen eldöntse ezt a kérdést. Iszugyi célja a Szász-féle un. "új fizika" propagálása annak a fényében, hogy Szász szerint a súlyos és a tehetetlen tömeg nem egyezik meg, amihez fabrikált egy minden alapot teljességgel nékülöző, senki fizikus által komolyan nem vett mikrovilágot. Nincs, nem volt és nem is lesz Szásznak semmiféle bizonyítéka az állításai mellett, szemben a modern fizikával, ami valóban tudomány és nem egyféle vallás, mint Szászé. Ezek a Szász - féle dolgok mindig csak ilyen laikus fórumokon kapnak teret. Ilyen blődli tudományos fizika sok van. Elég csak a gravitáció szóra rákeresni, s beleolvasni az egymásnak homlokegyenest ellentmondó zsenik munkáiba.
ad 3) Mindenki abban hisz, ami neki éppen a legjobban tetszik. Aki nem ért a fizikához, matematikához, annál úgyis minden csakis hit kérdése, arról pedig fölösleges vitatkozni, s mindegy, hogy hitének tárgya a fizikához, avagy a vallásához tartozik. Ez Szászra és iszugyira is vonatkozik, tehát felőlem peppeghet kedvére. Komolyan majd akkor kell őt venni, ha megmagyarázza a korábban tőle kérdezetteket, de a füle botját sem mozgatja, hiszen nincs is neki semmire magyarázata. Ez nem fizikusi hozzállás, hanem valami más, amit nem minősítek. Megtette azt a szakma, ahonnan Szász kiírta magát, s a könyvét oda tették ahová való, a papírkosárba.
ad 4) Tudomásul kell venni, hogy adott pillanatban a tudomány nem képes mindenre válaszolni, mert még hiányoznak a szükséges ismeretek. Csak a sarlatánok tudnak mindig mindent és ami fő, jobban. Azt is meg kell érteni, hogy egyesek olyan dolgokat sem képesek felfogni, ami nem a tudomány mai határterületeivel kapcsolatosak, hanem régóta kiforrott, bevált dolgok, mert hiányzik hozzájuk a szükséges műveltség. Így pld. szép kevesen vannak, akik képesek mondjuk logikai áramkörökből összeadó gépet építeni, stb.
ad 5) A világ olyan, hogy bármiféle leírásában előbb - utóbb elveszik a szemléletesség, s ettől kezdve csakis az absztrakciós képességre hagytakozhatunk, az pedig nincs mindenkinek elegendő. Amikor térgörbületről beszélünk, az ilyenek mind szemléletes dolgokat keresnek mögötte, csakhogy olyanok nincsenek. Nagyon nehéz a köznapi világtól, tapasztalatoktól elvonatkoztatni. Az iszugyi által oly kedvelt négydimenziós Minkowski teret nincs mód három dimenzióban bemutatni akkor sem, ha sima, nemhogy görbült állapotában. Olyasmi ez, mint amikor a három térdimenziós alakzatokat fényképen szemléljük. Ott csak két dimenzió van, a három dimenziós alakzatok kétdimenziós vetülete. Ilyen egyszerű kép nincsen a valóságról. Nem véletlen, hogy a nagyközönségnek szánt magyarázatok a végtelenségig le vannak egyszerűsítve. Átlag János és Átlag Jolán pld. nem tud mit kezdeni azzal, hogy az Univerzum térfogata véges, ugyanakkor térben és időben végtelen, mert ilyen modell is van az Univerzumról, s nem is olyan rossz.
ad 6) Az Ősrobbanás elmélet akkor lenne dogma, ha nem lehetne hozzányúlni, változtatni rajta, márpedig éppen azt látjuk, hogy ez megtörtént már néhányszor és még fog is, tekintve, hogy nincs végső elmélet, csak a valóságot egyre jobban megközelítő elméletek végtelen sorozata. Ez a sorozat értelemszerűen konvergens, vagyis mindig egyre közelebb jutunk az igazsághoz.
ad 7) Szász többek között tagadja a tömeg - energia ekvivalencia relációt is. A tömegmérlegről szóló peppegéseiben mégis mindig megjelenik a hidrogénatom kötési energiája a tagadott relációnak megfelelően, bár nem pontos értékkel, s mindig csak alapállapotban, mintha nem is hallott volna ez a jóember a gerjesztett állapotokról, ergo, úgy hazudik, mintha olvasná. Még azt a blődlit se bizonyítja, csak ex katedra kijelenti, hogy a gravitációs térre nem igaz, hogy grad U = G és rot G = 0. Ha igaz amit állít, akkor heuréka, megoldotta az emberiség energia gondjait, mert megépíthetné az örökmozgót. Hogy miért nem építi meg? Biztosan zavarják azok a fránya elektromágneses hatások, amelyekkel sosem számol, úgymond elhanyagolja azokat. Brémában is ezek zavarták Szász egyetlen egy ejtőkísérletét, ami fájdalom, de alkalmatlan arra, hogy bármit is bebizonyítson. Iszugyit mindez nem zavarja.
Néhány mondat:
ad 1) A topik tárgya, hogy volt-e ősrobbanás, avagy nem. Nyitotta iszugyi.
ad 2) Iszugyi célja nem a tárgyi kérdés tisztázása, ugyanis a résztvevők egyike sincs abban a helyzetben, hogy véglegesen eldöntse ezt a kérdést. Iszugyi célja a Szász-féle un. "új fizika" propagálása annak a fényében, hogy Szász szerint a súlyos és a tehetetlen tömeg nem egyezik meg, amihez fabrikált egy minden alapot teljességgel nékülöző, senki fizikus által komolyan nem vett mikrovilágot. Nincs, nem volt és nem is lesz Szásznak semmiféle bizonyítéka az állításai mellett, szemben a modern fizikával, ami valóban tudomány és nem egyféle vallás, mint Szászé. Ezek a Szász - féle dolgok mindig csak ilyen laikus fórumokon kapnak teret. Ilyen blődli tudományos fizika sok van. Elég csak a gravitáció szóra rákeresni, s beleolvasni az egymásnak homlokegyenest ellentmondó zsenik munkáiba.
ad 3) Mindenki abban hisz, ami neki éppen a legjobban tetszik. Aki nem ért a fizikához, matematikához, annál úgyis minden csakis hit kérdése, arról pedig fölösleges vitatkozni, s mindegy, hogy hitének tárgya a fizikához, avagy a vallásához tartozik. Ez Szászra és iszugyira is vonatkozik, tehát felőlem peppeghet kedvére. Komolyan majd akkor kell őt venni, ha megmagyarázza a korábban tőle kérdezetteket, de a füle botját sem mozgatja, hiszen nincs is neki semmire magyarázata. Ez nem fizikusi hozzállás, hanem valami más, amit nem minősítek. Megtette azt a szakma, ahonnan Szász kiírta magát, s a könyvét oda tették ahová való, a papírkosárba.
ad 4) Tudomásul kell venni, hogy adott pillanatban a tudomány nem képes mindenre válaszolni, mert még hiányoznak a szükséges ismeretek. Csak a sarlatánok tudnak mindig mindent és ami fő, jobban. Azt is meg kell érteni, hogy egyesek olyan dolgokat sem képesek felfogni, ami nem a tudomány mai határterületeivel kapcsolatosak, hanem régóta kiforrott, bevált dolgok, mert hiányzik hozzájuk a szükséges műveltség. Így pld. szép kevesen vannak, akik képesek mondjuk logikai áramkörökből összeadó gépet építeni, stb.
ad 5) A világ olyan, hogy bármiféle leírásában előbb - utóbb elveszik a szemléletesség, s ettől kezdve csakis az absztrakciós képességre hagytakozhatunk, az pedig nincs mindenkinek elegendő. Amikor térgörbületről beszélünk, az ilyenek mind szemléletes dolgokat keresnek mögötte, csakhogy olyanok nincsenek. Nagyon nehéz a köznapi világtól, tapasztalatoktól elvonatkoztatni. Az iszugyi által oly kedvelt négydimenziós Minkowski teret nincs mód három dimenzióban bemutatni akkor sem, ha sima, nemhogy görbült állapotában. Olyasmi ez, mint amikor a három térdimenziós alakzatokat fényképen szemléljük. Ott csak két dimenzió van, a három dimenziós alakzatok kétdimenziós vetülete. Ilyen egyszerű kép nincsen a valóságról. Nem véletlen, hogy a nagyközönségnek szánt magyarázatok a végtelenségig le vannak egyszerűsítve. Átlag János és Átlag Jolán pld. nem tud mit kezdeni azzal, hogy az Univerzum térfogata véges, ugyanakkor térben és időben végtelen, mert ilyen modell is van az Univerzumról, s nem is olyan rossz.
ad 6) Az Ősrobbanás elmélet akkor lenne dogma, ha nem lehetne hozzányúlni, változtatni rajta, márpedig éppen azt látjuk, hogy ez megtörtént már néhányszor és még fog is, tekintve, hogy nincs végső elmélet, csak a valóságot egyre jobban megközelítő elméletek végtelen sorozata. Ez a sorozat értelemszerűen konvergens, vagyis mindig egyre közelebb jutunk az igazsághoz.
ad 7) Szász többek között tagadja a tömeg - energia ekvivalencia relációt is. A tömegmérlegről szóló peppegéseiben mégis mindig megjelenik a hidrogénatom kötési energiája a tagadott relációnak megfelelően, bár nem pontos értékkel, s mindig csak alapállapotban, mintha nem is hallott volna ez a jóember a gerjesztett állapotokról, ergo, úgy hazudik, mintha olvasná. Még azt a blődlit se bizonyítja, csak ex katedra kijelenti, hogy a gravitációs térre nem igaz, hogy grad U = G és rot G = 0. Ha igaz amit állít, akkor heuréka, megoldotta az emberiség energia gondjait, mert megépíthetné az örökmozgót. Hogy miért nem építi meg? Biztosan zavarják azok a fránya elektromágneses hatások, amelyekkel sosem számol, úgymond elhanyagolja azokat. Brémában is ezek zavarták Szász egyetlen egy ejtőkísérletét, ami fájdalom, de alkalmatlan arra, hogy bármit is bebizonyítson. Iszugyit mindez nem zavarja.
"Szerintem Iszugyi elmélete azért elfogadhatóbb, mert kevesebb fizikai törvényszerűségnek mond ellent, mint az Ősrobbanás, amit ennek ellenére sokan történelmi eseményként kezelnek és tanítanak."
Az Ősrobbanás elmélet semmiféle fizikai törvénynek nem mond ellen, kivéve iszugyi fizikáját, ami persze nem fizika, nem elmélet, hanem iszugyiánus vallás.
Az Ősrobbanás elmélet semmiféle fizikai törvénynek nem mond ellen, kivéve iszugyi fizikáját, ami persze nem fizika, nem elmélet, hanem iszugyiánus vallás.
A múltkor neked ehhez tudni kellett volna a tollpihe és a kalapács izotóp-összetételét. Azóta megosztotta veled a NASA?
Azóta megosztotta veled a NASA?
A tehetlen és a súlyos tömeg 10^-18 pontossággal igazolt. Semmi, a való világban semmi nem cáfolja ezt, s a való világban semmi nem bizonyítja Szász légből kapott állításait, csak maga Szász, mégpedig a hitével, mert kísérlete az nincs, s nem is volt.
Neked ez tudományos leírás? Ne viccelj már. Add meg pld. a hidrogénatom állapotegyenletét, vagy történetfüggvényét Szász szerint, vagy magyarázd meg a karotin színét! Eredj már a meséiddel!
Eredj már a meséiddel!
Az egyetemesség tagadására mérés nélkül következtetni micsoda? Iszugyiánus vallás, aminek te vagy a főpapja? A két tömeg azonossága bőven igazolva van, a különbözőségük meg csak a te fejedben létezik.
A két tömeg azonossága bőven igazolva van, a különbözőségük meg csak a te fejedben létezik.W.P.: "Tudomásul kell venni, hogy adott pillanatban a tudomány nem képes mindenre válaszolni, mert még hiányoznak a szükséges ismeretek."
Bizony, pl. a kémiai elemek szabadesése kísérleti ellenörzése 100 m magasságból vákuumban (kivétel Szász 2004-es ejtökísérlete).
Bizony, pl. a kémiai elemek szabadesése kísérleti ellenörzése 100 m magasságból vákuumban (kivétel Szász 2004-es ejtökísérlete).
Kedves Warrior Princess!
Íme csak két db. fizikai törvény, aminek gyökeresen ellene mond:
Newton 2. törvénye:
"Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja."
Ezzel szemben az ősrobbanás elmélet azt állítja, hogy a zanzásított univerzum sűrítmény csakúgy magától, minden külső hatás nélkül felrobbant, tehát nem maradt nyugalomban.
Thermodinamika 2. fő tétele:
"A termodinamika második alaptörvénye az entrópia felhasználásával a következőképpen fogalmazható meg: a spontán folyamatok esetében a magára hagyott rendszerek entrópiája csak növekedhet."
Ezzel szemben az ősrobbanás elmélet azt állítja, hogy a robbanás következtében nem rendezetlenség, hanem rendezettség jött létre spontán folyamat útján.
A világegyetem rendezett összetettsége még egy laikus számára is egyértelmű. Egymással összefüggő, különböző bonyolultságú rendszerekből áll, az anyag parányi világától a leghatalmasabb galaxisokig.
Minden rendszer egy magasabb rendű, nálánál nagyobb, rendszerben folytatódik és az egyik rendszerből a másikba való átmenet zökkenőmentes és harmonikus. Ráadásul, nagy léptékben rendkívül egyenletes anyag energia eloszlást és térbeli szervezettséget is felfedezhetünk az univerzumban.
A világmindenség tehát nagyon magasan szervezett, egymással összefüggő, komplex rendezettséget mutat. A thermodinamika 2. tétele szerint egy ilyen komplex rendezettség létrejötte és fennmaradása sohasem lehet céltalan, véletlenszerű folyamatok eredménye, különösen nem egy robbanás által szétrepített, magára hagyott rendszerben.
A rendezettség mellett az univerzum minden egyes eleme egymással harmonizált egységben mozog. A világnak nincs egyetlen egy mozdulatlan, sőt változatlanságra ítélt helye sem. Az atomok birodalmától elkezdve, a kvazárokon át a fekete lyukakig minden mozog - nyüzsög, halad, forog, száguldozik, cikázik - ütközés mégis csak ritkán fordul elő.
Ez a gigantikus mennyiségű intelligens, rendezett mozgási energia nem egyszerűen csak mozgást eredményez, hanem működőképes, magasan rendezett mozgást hoz létre. A világmindenség mozgásának összetettsége és bonyolultsága nem írható le az ősrobbanással, mivel az sokkal egyszerűbb jellemzőjű (sebesség, irány) mozgást eredményezne.
Aki azt állítja, hogy ez a rendezettség egy hatalmas robbanás következménye, az vagy nem látott robbanást életében (még képen vagy filmen sem), vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a realitást egy lehetetlen teória fenntartása érdekében.
Az ősrobbanás elmélete kábé olyan, mintha én azt állítanám, hogy ha összehordok egy kupacba egy halom építőanyagot, maltert, téglát, cserepet, stb., és az egész kupacot egy jó adag TNT-vel felrobbantom, akkor a halom anyagból egy tökéletes ház fog felépülni a robbanás következtében, amin pontosan a helyére kerül az összes tégla, cserép, az ajtók, az ablakok, de még a fürdőszobai kád és a csaptelepek is. Magyarán: egy rendezett felépítmény jön létre.
És akkor még nem vettem figyelembe az Univerzumban tapasztalható rendezett mozgást.
Az ősrobbanás elmélet tehát dogma, amit lehet ugyan toldozni-foltozni, de megkérdőjelezni tilos, bármennyire is ellene mond a realitás, a fizika, és a józan ész.
Kedves Warrior Princess!
Azt, hogy az Univerzum a semmi felrobbanása által jött létre, nem én találtam ki. Létezik ilyen elmélet, sőt tudományos műsorokban is elhangzik.
De vegyük alapul az általad vázolt modellt, miszerint egy kis "állapot" robbant fel, és ebből lett az a hatalmas Univerzum, amit ma látunk, és így jött létre a tér és az idő.
Eltekintve a fentebbi hsz-emben leírt ellentmondásoktól, van ezzel az elmélettel egyéb probléma is.
Azt mondtad, az Univerzumon kívül a semmi van, tehát ez a kis "állapot" a semmiben leledzett eredetileg. Ha valami megjelenik valahol, akkor már nem mondhatom, hogy a semmiben van, mert annak is valaminek kell lennie, aminek a részében a valami megjelent.
Ha elfogadjuk, hogy ez a pici "állapot" (nem tudni honnan) megjelent a semmi közepén, és felrobbant, akkor azt kell feltételeznünk, hogy ez a pici pont előbb nagyobbra növekedett, hogy legyen helye a berobbanásnak. Ehhez a megnövekedéshez viszont a pici "állapotnak" térre volt szüksége, de az elmélet szerint a tér csak a robbanás után keletkezett. A tér és az idő viszont elválaszthatatlanok, tehát ha a tér már a robbanás előtt megjelent, akkor az idő sem jöhetett létre csak a robbanás után.
És minek alapján nevezzük a kezdeti "állapotot" kicsinek? A semmihez viszonyítva nem beszélhetünk méretről.
És honnan került a "semmibe" az a pici "állapot"?
Azt nem állíthatjuk, hogy egyszerre annyi anyag zsúfolódott oda a semmiből (vagy ki tudja honnan), hogy a nagy nyomástól stb-től felrobbant - mivel annak az anyagnak is keletkeznie kellett valahol. Tehát az az állítás, hogy az anyag egy pici pontban, vagy bármi egy pici pontban felrobbant, teljesen tudománytalan.
Kedves Warrior Princess!
A csillagok keletkezésével kapcsolatban is kétségeim vannak. Azt írod:
Utána néztem, mennyi idő ez a "hosszú folyamat", amiről írsz, és a wikipédiában azt találtam hogy a "A csillagok születése több millió éves folyamat".
Nos, ha ez így van, akkor a kérdésem végül is értelmetlen, hisz evidens, hogy soha senki sem láthatott csillagot megszületni.
A leírásod alapján nekem úgy tűnik, hogy megfigyelnek gáztömörülést, megfigyelnek sűrű porburokban lévő csillagot, meg kevés porburokban lévő csillagot, kis csillagot, nagy csillagot, és abból azt feltételezik, hogy ezek a csillagok kialakulásának a fázisai. Ezek azonban külön objektumok, és az, hogy ezek a csillag kialakulásának fokozatai lennének, pusztán teória, hisz senki sem követhette nyomon egyetlen csillagon ezeket a fázisokat, ha egyszer több millió év szükségeltetik hozzá.
Ennek alapján az évi 10 megszülető csillagot sem tudom másképp értelmezni, csak teóriaként.
A csillagok születésére tehát nincs egyértelmű bizonyíték.
A csillagok keletkezésével kapcsolatban is kétségeim vannak. Azt írod:
Utána néztem, mennyi idő ez a "hosszú folyamat", amiről írsz, és a wikipédiában azt találtam hogy a "A csillagok születése több millió éves folyamat".
Nos, ha ez így van, akkor a kérdésem végül is értelmetlen, hisz evidens, hogy soha senki sem láthatott csillagot megszületni.
A leírásod alapján nekem úgy tűnik, hogy megfigyelnek gáztömörülést, megfigyelnek sűrű porburokban lévő csillagot, meg kevés porburokban lévő csillagot, kis csillagot, nagy csillagot, és abból azt feltételezik, hogy ezek a csillagok kialakulásának a fázisai. Ezek azonban külön objektumok, és az, hogy ezek a csillag kialakulásának fokozatai lennének, pusztán teória, hisz senki sem követhette nyomon egyetlen csillagon ezeket a fázisokat, ha egyszer több millió év szükségeltetik hozzá.
Ennek alapján az évi 10 megszülető csillagot sem tudom másképp értelmezni, csak teóriaként.
A csillagok születésére tehát nincs egyértelmű bizonyíték.
Ejjha! Csak ámulom és bámulom a roppant részletes kivesézéseket. Gratula, mindenkinek (mivel nem megy át a hangulat, tényleg gratulálok, semmi irónia nincs benne)
A gond csak ott van, hogy ezek után WéPé ugyanúgy ősrobbantós marad és még jobban védi a mundér becsületét, iszugyi pedig löki az egyenleteket, ketten jól elmarakodnak, a világ keletkezése ugyanúgy homályban marad, Jászladány és én pedig csak nézünk. Na nem mintha azt várnám, hogy eme két rendkívül eszes és komoly fizikai ismeretekkel bíró emberke felfedné a valót Isten kilétéről és a Világegyetem működéséről, csak az elméletek nem közelednek egymáshoz. Mert hogy tudjátok, mindennek egy a gyökere és közös a nevezője, és mivel semmi nem zárja ki egymást, csak összefügg és erősíti, így nem látom értelmét a vitáknak.
Az eszmecserék azért vannak, hogy az ember nézőpontját tágítsák, hát még a tudását és tudatát... de ez oly ritkán következik be.
A Teremtés örök. És mi is benne. Jóéjt Nektek: Totem
(mivel nem megy át a hangulat, tényleg gratulálok, semmi irónia nincs benne)A gond csak ott van, hogy ezek után WéPé ugyanúgy ősrobbantós marad és még jobban védi a mundér becsületét, iszugyi pedig löki az egyenleteket, ketten jól elmarakodnak, a világ keletkezése ugyanúgy homályban marad, Jászladány és én pedig csak nézünk.
Na nem mintha azt várnám, hogy eme két rendkívül eszes és komoly fizikai ismeretekkel bíró emberke felfedné a valót Isten kilétéről és a Világegyetem működéséről, csak az elméletek nem közelednek egymáshoz. Mert hogy tudjátok, mindennek egy a gyökere és közös a nevezője, és mivel semmi nem zárja ki egymást, csak összefügg és erősíti, így nem látom értelmét a vitáknak.Az eszmecserék azért vannak, hogy az ember nézőpontját tágítsák, hát még a tudását és tudatát... de ez oly ritkán következik be.
A Teremtés örök. És mi is benne. Jóéjt Nektek: Totem
Kedves Jaszladany!
Kezdjük az elején.
"Newton 2. törvénye:
"Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.""
Nos, ez nem Newton második, hanem az első törvénye, s csak a klasszikus mechanikában igaz, s csak akkor, ha van kitüntetett, nyugalomban lévő rendszer. Az a bökkenő, hogy ilyen nincs. Minden mozog és minden mozgás viszonylagos. A monitorod pld. most nyugalomban lévőnek látod, holott a Napról szemlélve csavarvonalú pályán száguld a térben. Hogy a törvény makroszkópikus testeknél jól működik, az annak köszönhető, hogy nagy testeknél a kvantummechanikai effektusok elhanyagolhatók, s a Föld tényleges mozgásából származó gyorsulások a gravitáció mellett ugyancsak elhanyagolhatók a probléma természetétől függően. Ameddig valaki biliárdozik, addig biztosan, de ha pld. 100 km-re akar lőni, akkor már figyelembe kell vennie ezeket a hatásokat, különben nem talál célba. Az ősrobbanás pillanatában azonban egészen bizonyosan nem volt érvényes sem a klasszikus, sem a kvantummechanika. Írtam neked a múltkor, hogy számításokkal a nulla pillanattól a 10^-45 másodpercig terjedő állapottal jelenleg nem bírunk.
A robbanást illetően tévedésben vagytok, hiszen valami olyasmire gondoltok, mint a robbanószerek felrobbanása. Az ősrobbanás nem azt jelenti, hogy a mai méreteihez képest rendkívül piciny, minden ma létezőt tartalmazó valami szó szerint felrobbant, hanem azt, hogy hirtelen tágulni kezdett, csökkent az energiasűrűsége és a hőmérséklete. Az ősrobbanás visszfénye úgy értendő, hogy napjainkra az egykori magas hőmérséklet lecsökkent 3 K körüli értékre. Talán szerencsésebb lett volna Ateista Genezisnek elnevezni, s akkor kevesebb zavar lenne körüle.
"Thermodinamika 2. fő tétele:
"A termodinamika második alaptörvénye az entrópia felhasználásával a következőképpen fogalmazható meg: a spontán folyamatok esetében a magára hagyott rendszerek entrópiája csak növekedhet." "
Ez bizony nem a termodinamika második főtétele, sőt, semmiféle tétel nem lehet, mert hamis az állítás.
Sommerfeld szerint a második főtétel a következő részekből áll:
1) Az S entrópia létezik és minden objektum extenzív állapotjelzője, s ennek okán minden objektum esetén a többi állapotjelző valamilyen függvénye. S = f(m, V, U, ...........)
2) Megfordítható kvázisztatikus folyamatok alatt minden közegre dS = dQ/T, ahol Q a megfordítható folyamattal felvett hőmennyiség.
3) Egyéb, nem kvázisztatikus, nem megfordítható, gyors folyamatok alatt csupán a következő reláció érvényes: dS >= dQ/T
Az első pontot szokás Nerst után az alábbi, harmadik főtétellel kiegészíteni:
a) Abszolút zérus hőmérséklet felé közeledve minden objektum entrópiája az 1)-ben leírt állapotjelző marad.
b) Abszolút nulla hőmérsékleten minden objektum entrópiája zérus értékű.
Az idézeted elszigetelt rendszerekre vonatkozó állítást tartalmaz, de azt is helytelenül. Erre az esetre ugyanis a Clausius tétel vonatkozik, s ez:
dS/dt >= 0 Ez a tétel azt fejezi ki, hogy az elszigetelt rendszerek entrópiája vagy növekszik, vagy állandó marad.
Amiről az idézeted szerzője beszélni akart, az az entrópia Boltzmann - féle értelmezése, ami fel is tárja az entrópia lényegét természetes skálán.
S = k . N . lnZ, ahol k a Boltzmann állandó, N az objektum molekuláinak száma, Z pedig az egyes molekulák azon állapotainak száma, amelyek ugyanazt a makroszkópikus állapotot valósítják meg.
A Univerzum tágulásával Z növekszik, tehát S növekszik, s ha úgy tetszik, a rendezetlenség növekszik. Az nem érv, hogy rendet látsz a Természetben, ugyanis minden rendért több energiát kell befektetni, s ezzel növelni a rendszer entrópiáját, mint amennyivel a rend csökkenti a rendszer entrópiáját, tehát az entrópia nő, legalább is szinten marad, lásd Clausius tétel.
Hogy mi ebből a tanulság? A cikkek írói tanulhatnának fizikát és az olvasókra is référne olykor. Azért még egy érdekesség. Abszolút nulla hőmérsékleten Z = 1, tehát ott minden folyamat megfordítható. Tényleg írok már ide egy fizika jegyzetet. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy az iszugyiánus vallás főpapja miért hallgat, amikor ilyen ......., khmmmm, szóval helytelen dolgokat vet valaki a képernyőre. Ő, a nagy gravitáció szakértő, a Nagy Egyesítés megalkotója nem észrevételezi azt a blődlit se, hogy centrifugával a gravitáció közömbösíthető, holott válaszolt a T. Beírónak. Nyilván olyan kérdésekről van szó, ahol nem elég a peppegés és a G(grav), A(grav), stb. unalomig ismételt és hamis litániája.
Ami az anyagot és annak mozgásformáit illeti, azok lényegesen többek, mint amivel a fizika elszámol, de nem csak a fizika létezik, hanem más tudományok is. Majdnem színtiszta dialektikus materializmus, amit az általában vett anyagról és mozgásairól írtál, beleértve az ősrobbanás tagadását is, amit nem nevezz dogmának, mert kiderül, hogy azt sem tudod, mi a dogma. Őszintén sajnálnám, ha iszugyival kellene egy kalap alá vegyelek, mert benned sokkal több értelem van, mint abban az iszugyiánus főpapban. Mellesleg, nem tudom, hogy Szász lopta Bérestől, vagy Béres Szásztól, de egy másik önjelölt titán közzétette a neten a négy elemi részecskéről és az összesen két kölcsönhatásról szóló elméletét. Béresén nincs közzétételi dátum. A kettő eléggé hasonlít, bár Béres megfogalmazása mellőzi a matematikai formalizmust, amiben Szász könyve azért bővelkedik, csak ne bánna olyan trehány módon szegény halmazelmélettel és ne fogalmazna olyan pongyolán, hogy a második mondatánál visszatapsolnám a vizsgán. Érdekes lenne a két úr vitája ezen a fórumon. Nemkülönben izgalmas lehet Szász rakétaegyenlete, amit azért még nem alkotott meg, de kíváncsi lennék rá.
Kezdjük az elején.
"Newton 2. törvénye:
"Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.""
Nos, ez nem Newton második, hanem az első törvénye, s csak a klasszikus mechanikában igaz, s csak akkor, ha van kitüntetett, nyugalomban lévő rendszer. Az a bökkenő, hogy ilyen nincs. Minden mozog és minden mozgás viszonylagos. A monitorod pld. most nyugalomban lévőnek látod, holott a Napról szemlélve csavarvonalú pályán száguld a térben. Hogy a törvény makroszkópikus testeknél jól működik, az annak köszönhető, hogy nagy testeknél a kvantummechanikai effektusok elhanyagolhatók, s a Föld tényleges mozgásából származó gyorsulások a gravitáció mellett ugyancsak elhanyagolhatók a probléma természetétől függően. Ameddig valaki biliárdozik, addig biztosan, de ha pld. 100 km-re akar lőni, akkor már figyelembe kell vennie ezeket a hatásokat, különben nem talál célba. Az ősrobbanás pillanatában azonban egészen bizonyosan nem volt érvényes sem a klasszikus, sem a kvantummechanika. Írtam neked a múltkor, hogy számításokkal a nulla pillanattól a 10^-45 másodpercig terjedő állapottal jelenleg nem bírunk.
A robbanást illetően tévedésben vagytok, hiszen valami olyasmire gondoltok, mint a robbanószerek felrobbanása. Az ősrobbanás nem azt jelenti, hogy a mai méreteihez képest rendkívül piciny, minden ma létezőt tartalmazó valami szó szerint felrobbant, hanem azt, hogy hirtelen tágulni kezdett, csökkent az energiasűrűsége és a hőmérséklete. Az ősrobbanás visszfénye úgy értendő, hogy napjainkra az egykori magas hőmérséklet lecsökkent 3 K körüli értékre. Talán szerencsésebb lett volna Ateista Genezisnek elnevezni, s akkor kevesebb zavar lenne körüle.
"Thermodinamika 2. fő tétele:
"A termodinamika második alaptörvénye az entrópia felhasználásával a következőképpen fogalmazható meg: a spontán folyamatok esetében a magára hagyott rendszerek entrópiája csak növekedhet." "
Ez bizony nem a termodinamika második főtétele, sőt, semmiféle tétel nem lehet, mert hamis az állítás.
Sommerfeld szerint a második főtétel a következő részekből áll:
1) Az S entrópia létezik és minden objektum extenzív állapotjelzője, s ennek okán minden objektum esetén a többi állapotjelző valamilyen függvénye. S = f(m, V, U, ...........)
2) Megfordítható kvázisztatikus folyamatok alatt minden közegre dS = dQ/T, ahol Q a megfordítható folyamattal felvett hőmennyiség.
3) Egyéb, nem kvázisztatikus, nem megfordítható, gyors folyamatok alatt csupán a következő reláció érvényes: dS >= dQ/T
Az első pontot szokás Nerst után az alábbi, harmadik főtétellel kiegészíteni:
a) Abszolút zérus hőmérséklet felé közeledve minden objektum entrópiája az 1)-ben leírt állapotjelző marad.
b) Abszolút nulla hőmérsékleten minden objektum entrópiája zérus értékű.
Az idézeted elszigetelt rendszerekre vonatkozó állítást tartalmaz, de azt is helytelenül. Erre az esetre ugyanis a Clausius tétel vonatkozik, s ez:
dS/dt >= 0 Ez a tétel azt fejezi ki, hogy az elszigetelt rendszerek entrópiája vagy növekszik, vagy állandó marad.
Amiről az idézeted szerzője beszélni akart, az az entrópia Boltzmann - féle értelmezése, ami fel is tárja az entrópia lényegét természetes skálán.
S = k . N . lnZ, ahol k a Boltzmann állandó, N az objektum molekuláinak száma, Z pedig az egyes molekulák azon állapotainak száma, amelyek ugyanazt a makroszkópikus állapotot valósítják meg.
A Univerzum tágulásával Z növekszik, tehát S növekszik, s ha úgy tetszik, a rendezetlenség növekszik. Az nem érv, hogy rendet látsz a Természetben, ugyanis minden rendért több energiát kell befektetni, s ezzel növelni a rendszer entrópiáját, mint amennyivel a rend csökkenti a rendszer entrópiáját, tehát az entrópia nő, legalább is szinten marad, lásd Clausius tétel.
Hogy mi ebből a tanulság? A cikkek írói tanulhatnának fizikát és az olvasókra is référne olykor. Azért még egy érdekesség. Abszolút nulla hőmérsékleten Z = 1, tehát ott minden folyamat megfordítható. Tényleg írok már ide egy fizika jegyzetet. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy az iszugyiánus vallás főpapja miért hallgat, amikor ilyen ......., khmmmm, szóval helytelen dolgokat vet valaki a képernyőre. Ő, a nagy gravitáció szakértő, a Nagy Egyesítés megalkotója nem észrevételezi azt a blődlit se, hogy centrifugával a gravitáció közömbösíthető, holott válaszolt a T. Beírónak. Nyilván olyan kérdésekről van szó, ahol nem elég a peppegés és a G(grav), A(grav), stb. unalomig ismételt és hamis litániája.
Ami az anyagot és annak mozgásformáit illeti, azok lényegesen többek, mint amivel a fizika elszámol, de nem csak a fizika létezik, hanem más tudományok is. Majdnem színtiszta dialektikus materializmus, amit az általában vett anyagról és mozgásairól írtál, beleértve az ősrobbanás tagadását is, amit nem nevezz dogmának, mert kiderül, hogy azt sem tudod, mi a dogma. Őszintén sajnálnám, ha iszugyival kellene egy kalap alá vegyelek, mert benned sokkal több értelem van, mint abban az iszugyiánus főpapban. Mellesleg, nem tudom, hogy Szász lopta Bérestől, vagy Béres Szásztól, de egy másik önjelölt titán közzétette a neten a négy elemi részecskéről és az összesen két kölcsönhatásról szóló elméletét. Béresén nincs közzétételi dátum. A kettő eléggé hasonlít, bár Béres megfogalmazása mellőzi a matematikai formalizmust, amiben Szász könyve azért bővelkedik, csak ne bánna olyan trehány módon szegény halmazelmélettel és ne fogalmazna olyan pongyolán, hogy a második mondatánál visszatapsolnám a vizsgán. Érdekes lenne a két úr vitája ezen a fórumon. Nemkülönben izgalmas lehet Szász rakétaegyenlete, amit azért még nem alkotott meg, de kíváncsi lennék rá.
Kedves Jaszladany!
Jobb lenne, ha kérdéseidre a választ is a Wikipédián tudakolnád, hiszen mi a csodáért kérdezel, ha magad is megtalálod a választ? Méghogy utána néztél annak, amire tisztességes és helyes választ kaptál tőlem! Azt sem árt szem eltt tartani, hogy nem szentírás a Wikipédia, s tudni kell a hamisat az igaztól megkülönböztetni. Sok butaság is olvasható ott. Ami pedig a csillagokat illeti, talán kezd az ismerkedést velük az abc-nél. Vedd elő valamelyik könyvtárból az amatőr csillagászok egyik kézikönyvét, utána folytasd pld. Sklovszkij Csillagok c. munkájával, feltéve, ha az egyéb ismereteket, matematika, kémia, fizika már felszívtad. Erre pedig lenne pár jelzőm:
"A csillagok születésére tehát nincs egyértelmű bizonyíték." - de maradjunk a jó modornál, s ezért csak azt tanácsolom inkább tanulj, mint csillagkeletkezés ügyben nyilatkozz!
Jobb lenne, ha kérdéseidre a választ is a Wikipédián tudakolnád, hiszen mi a csodáért kérdezel, ha magad is megtalálod a választ? Méghogy utána néztél annak, amire tisztességes és helyes választ kaptál tőlem! Azt sem árt szem eltt tartani, hogy nem szentírás a Wikipédia, s tudni kell a hamisat az igaztól megkülönböztetni. Sok butaság is olvasható ott. Ami pedig a csillagokat illeti, talán kezd az ismerkedést velük az abc-nél. Vedd elő valamelyik könyvtárból az amatőr csillagászok egyik kézikönyvét, utána folytasd pld. Sklovszkij Csillagok c. munkájával, feltéve, ha az egyéb ismereteket, matematika, kémia, fizika már felszívtad. Erre pedig lenne pár jelzőm:
"A csillagok születésére tehát nincs egyértelmű bizonyíték." - de maradjunk a jó modornál, s ezért csak azt tanácsolom inkább tanulj, mint csillagkeletkezés ügyben nyilatkozz!
"A csillagok születésére tehát nincs egyértelmű bizonyíték." - de maradjunk a jó modornál, s ezért csak azt tanácsolom inkább tanulj, mint csillagkeletkezés ügyben nyilatkozz! :smile:......
Kedves WéPé, kérlek ne élj vissza a tudásoddal egy laikussal szemben, aki a maga módján próbálja értelmezni ami neked természetes. A jó modort már régen elhagytad, hiába is van briliáns elme a fejecskédben. És ez emberileg nem vall igazán jó dologra. Mindenki tisztelettel közelít feléd és afelé amit tudsz, semmi okod rá, hogy ilyen stílusban írj. Próbáld normális keretek között elfogadni mások véleményét, még ha nem is egyezik a tiéddel. Ha mégsem tudod, akkor máshol a helyed.
Tisztelettel: Totem
Kedves WéPé, kérlek ne élj vissza a tudásoddal egy laikussal szemben, aki a maga módján próbálja értelmezni ami neked természetes. A jó modort már régen elhagytad, hiába is van briliáns elme a fejecskédben. És ez emberileg nem vall igazán jó dologra. Mindenki tisztelettel közelít feléd és afelé amit tudsz, semmi okod rá, hogy ilyen stílusban írj. Próbáld normális keretek között elfogadni mások véleményét, még ha nem is egyezik a tiéddel. Ha mégsem tudod, akkor máshol a helyed.
Tisztelettel: Totem
"Kedves Warrior Princess!
Azt, hogy az Univerzum a semmi felrobbanása által jött létre, nem én találtam ki. Létezik ilyen elmélet, sőt tudományos műsorokban is elhangzik."
Kedves Jaszladany!
Azért hangzik el, mert nem én vagyok a főszerkesztő.
A kis és a nagy fogalmakat a közérthetőség kedvéért használtam. Fogalmazhatnék mésként is, pld: Az Univerzum az Ősrobbanás pillanatában végtelenül hideg és végtelenül nagy sűrűségű volt, vagy végtelenül forró és végtelenül nagy energiasűrűségű volt. Az Univerzumon kívül nem létezik semmi. Az ősrobbanás előtt pedig nem volt sem tér, sem idő. Mindezt nehéz megemészteni, s nyilván maradnak kérdések, de mint mondtam már, egyelőre nincs minden kérdésre válasz. Be kell érni annyival, hogy a tudomány, a tudás nem egy ember kincse, hanem sok - sok ember életműve összeadva, s ez a tudás csak lassan, az idővel növekszik, s ahogy Madách írta volt, "korlátoz az arasznyi lét", hogy mindent megismerhessünk. Akkor is így lenne, ha az Univerzumban megszerezhető összes információ, tudás már olvasható lenne egy gigantikus könyvtárban. Nincs elég ideje létezni az egyednek, hogy mindet elolvassa.
Visszatérve a semmihez. Ha abban a műsorban megemlítették volna, hogy az univerzum összperdülete zérus, s kifejtették volna ennek a következményeit, akkor és csakis akkor mondhatták volna, hogy a semmiből való keletkezés nem mond ellent a tudománynak. Belátom, ez is nehéz dió, nem könnyű megérteni, de nem is arról beszélgetünk, hogy mit fogunk főzni vasárnap ebédre. Sajnos, már látom, hogy bele kell bonyolódni az energia és impulzustenzor rejtelmeibe, de a méréselméletbe is. Ajánlok neked valamit, de komolyan! Ha tényleg budapesti vagy, akkor zarándokolj el Széchenyi könyvtárba. Ott biztosan van egy példány Ponomarjov A kvantum nyomában c. klasszikus könyvéből. Feltétlenül olvasd el, nincsenek benne képletek. Rendkívüli tehetséggel megírt, remekül lefordított könyvről van szó, s éppen olyanoknak találták ki, mint te és sokan mások, akiket érdekel a témánk. Iszugyinak se ártana, s akkor nem peppegne annyit.
Azt, hogy az Univerzum a semmi felrobbanása által jött létre, nem én találtam ki. Létezik ilyen elmélet, sőt tudományos műsorokban is elhangzik."
Kedves Jaszladany!
Azért hangzik el, mert nem én vagyok a főszerkesztő.
A kis és a nagy fogalmakat a közérthetőség kedvéért használtam. Fogalmazhatnék mésként is, pld: Az Univerzum az Ősrobbanás pillanatában végtelenül hideg és végtelenül nagy sűrűségű volt, vagy végtelenül forró és végtelenül nagy energiasűrűségű volt. Az Univerzumon kívül nem létezik semmi. Az ősrobbanás előtt pedig nem volt sem tér, sem idő. Mindezt nehéz megemészteni, s nyilván maradnak kérdések, de mint mondtam már, egyelőre nincs minden kérdésre válasz. Be kell érni annyival, hogy a tudomány, a tudás nem egy ember kincse, hanem sok - sok ember életműve összeadva, s ez a tudás csak lassan, az idővel növekszik, s ahogy Madách írta volt, "korlátoz az arasznyi lét", hogy mindent megismerhessünk. Akkor is így lenne, ha az Univerzumban megszerezhető összes információ, tudás már olvasható lenne egy gigantikus könyvtárban. Nincs elég ideje létezni az egyednek, hogy mindet elolvassa.
Visszatérve a semmihez. Ha abban a műsorban megemlítették volna, hogy az univerzum összperdülete zérus, s kifejtették volna ennek a következményeit, akkor és csakis akkor mondhatták volna, hogy a semmiből való keletkezés nem mond ellent a tudománynak. Belátom, ez is nehéz dió, nem könnyű megérteni, de nem is arról beszélgetünk, hogy mit fogunk főzni vasárnap ebédre. Sajnos, már látom, hogy bele kell bonyolódni az energia és impulzustenzor rejtelmeibe, de a méréselméletbe is. Ajánlok neked valamit, de komolyan! Ha tényleg budapesti vagy, akkor zarándokolj el Széchenyi könyvtárba. Ott biztosan van egy példány Ponomarjov A kvantum nyomában c. klasszikus könyvéből. Feltétlenül olvasd el, nincsenek benne képletek. Rendkívüli tehetséggel megírt, remekül lefordított könyvről van szó, s éppen olyanoknak találták ki, mint te és sokan mások, akiket érdekel a témánk. Iszugyinak se ártana, s akkor nem peppegne annyit.
#223, 1TOTEM1:
Kedves 1TOTEM1!
A jelzőket nem írtam le, csak utaltam rájuk, s nem Jaszladanyra, hanem a közlés tartalmára vonatkoznak. Nem hiszem, hogy a szokásos társasági modort elhagytam volna vele szemben, holott nagyon felbosszantott az üzenete.
További minden jót!
Kedves 1TOTEM1!
A jelzőket nem írtam le, csak utaltam rájuk, s nem Jaszladanyra, hanem a közlés tartalmára vonatkoznak. Nem hiszem, hogy a szokásos társasági modort elhagytam volna vele szemben, holott nagyon felbosszantott az üzenete.
További minden jót!
"Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja."
Ez a newtoni tétel, a fizika mai ismerete szerint, nem lehet érvényes!
Vegyünk egy protont (P) és egy elektront (e). Képzeljük el, hogy ez a két részecske nagy távolságban van egymástól és egy olyan térrészben tartózkodik, ahol nincsen más részecske, és a mezök A(e.m.), A(grav.) hatása is elhanygolható.
Azt tudjuk, hogy a két részecskének elektromos töltése van (q(P) = + q, q(e) = -q, q = 1.00217733(49) x10-19 C) és elemi tömege van (m(P) = 1.6726231(10) x 10 ^-27 kg, m(e) = 9.0109534(47) x 10^-31 kg).
Ez a két részecske nem marad nyugalomban, nem végez egyenles vonalú egyenletes mozgást, mert közöttük a Coulomb erö
F(Coulomb) = + q(P) q(e) /4pir^2
és a gravitációs erö
F(grav.) = (+ vagy -) G(grav.) m(P) m(e)/r^2.
hat. A fizika nem tudja, hogy a gravitációs erö elöjele a proton és az elektron között milyen, mert nem építette be a gravitációt a részecskefizikában. De mindegy, a két részecske gyorsulva közeledik egymáshoz, az biztos. Ezt a négyféle részecske e,p,P,E bármelyik kombinációjára alkalmazhatjuk, csak a gyorsulás helyett néha taszítás lép fel.
Newton ezen tétele nem lehet érvényes a természetben!
Csak akkor lenne érvényes ez a tétel, ha olyan részecskék lennének a természetben, amiknek nincsen se elektromos töltésük, se tömegük. De ilyen részecskék nincsenek! (A neutrínók összetett részecskék!)
Ez a newtoni tétel, a fizika mai ismerete szerint, nem lehet érvényes!
Vegyünk egy protont (P) és egy elektront (e). Képzeljük el, hogy ez a két részecske nagy távolságban van egymástól és egy olyan térrészben tartózkodik, ahol nincsen más részecske, és a mezök A(e.m.), A(grav.) hatása is elhanygolható.
Azt tudjuk, hogy a két részecskének elektromos töltése van (q(P) = + q, q(e) = -q, q = 1.00217733(49) x10-19 C) és elemi tömege van (m(P) = 1.6726231(10) x 10 ^-27 kg, m(e) = 9.0109534(47) x 10^-31 kg).
Ez a két részecske nem marad nyugalomban, nem végez egyenles vonalú egyenletes mozgást, mert közöttük a Coulomb erö
F(Coulomb) = + q(P) q(e) /4pir^2
és a gravitációs erö
F(grav.) = (+ vagy -) G(grav.) m(P) m(e)/r^2.
hat. A fizika nem tudja, hogy a gravitációs erö elöjele a proton és az elektron között milyen, mert nem építette be a gravitációt a részecskefizikában. De mindegy, a két részecske gyorsulva közeledik egymáshoz, az biztos. Ezt a négyféle részecske e,p,P,E bármelyik kombinációjára alkalmazhatjuk, csak a gyorsulás helyett néha taszítás lép fel.
Newton ezen tétele nem lehet érvényes a természetben!
Csak akkor lenne érvényes ez a tétel, ha olyan részecskék lennének a természetben, amiknek nincsen se elektromos töltésük, se tömegük. De ilyen részecskék nincsenek! (A neutrínók összetett részecskék!)
Vegyük most Newton második tételét
tömeg x gyorsulás = erö
vagyis
m x a = F.
Itt nyilvánvalóan két ismeretlen került be a mozgásegyenletbe, a test (tehetetlen) tömege m és az erö. A fizika a mainapig nem tudja, mi a tehetetlen tömeg és mi az erö.
A fenti példából levezetve az biztos, hogy az eröt két részre lehet bontani
F = F(e.m.) + F(grav.).
A sztatikus erökre meg megtalálta a Coulomb-törvényt, meg Newton gravitációs törvényét (de ez csak akkor vonzó, ha a gravitáció töltések elöjele megegyezik). Mozgó testnél az erö megfatározásánál a fizika csak tapogatózik. De tapogatózik a test tehetetlen tömegénél m(test;i) is. A két ismeretlen, m(test;i) és F, a mainapig meghatározatlan a fizikában.
A gyorsulát meg nem ellenörizte a fizika két test között. Nem ellenörizte, hogy a gyorsulás tényleg egyetemes (Galilei feltevése), vagy függ a test minöségétöl (Szász feltevése).
tömeg x gyorsulás = erö
vagyis
m x a = F.
Itt nyilvánvalóan két ismeretlen került be a mozgásegyenletbe, a test (tehetetlen) tömege m és az erö. A fizika a mainapig nem tudja, mi a tehetetlen tömeg és mi az erö.
A fenti példából levezetve az biztos, hogy az eröt két részre lehet bontani
F = F(e.m.) + F(grav.).
A sztatikus erökre meg megtalálta a Coulomb-törvényt, meg Newton gravitációs törvényét (de ez csak akkor vonzó, ha a gravitáció töltések elöjele megegyezik). Mozgó testnél az erö megfatározásánál a fizika csak tapogatózik. De tapogatózik a test tehetetlen tömegénél m(test;i) is. A két ismeretlen, m(test;i) és F, a mainapig meghatározatlan a fizikában.
A gyorsulát meg nem ellenörizte a fizika két test között. Nem ellenörizte, hogy a gyorsulás tényleg egyetemes (Galilei feltevése), vagy függ a test minöségétöl (Szász feltevése).