Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...
- Téma inditó iszugyi
- Kezdés dátuma
W.P., még a laikosokkal sem tudsz boldogulni az Ösrobbanás problémájával, helyezzük át az egész fizikát a "Megválaszolatlan kérdések..." rovatba?
Meg próbálod mondani, mi a kvantummechanika? Hogyan áll elö a hidrogénatom? Vagy legalább azt, mi a hidrogénatom súlyos tömege, és mi a nyugvó tehetetlen tömege?
Meg próbálod mondani, mi a kvantummechanika? Hogyan áll elö a hidrogénatom? Vagy legalább azt, mi a hidrogénatom súlyos tömege, és mi a nyugvó tehetetlen tömege?
"A gyorsulát meg nem ellenörizte a fizika két test között. Nem ellenörizte, hogy a gyorsulás tényleg egyetemes (Galilei feltevése), vagy függ a test minöségétöl (Szász feltevése). "
Ha a két test két elemi részecske, nyilvánvalóan függ a gyorsulás két részecske között, függ a test minöségétöl (Szásznak van igaza)!
Ha a két test két elemi részecske, nyilvánvalóan függ a gyorsulás két részecske között, függ a test minöségétöl (Szásznak van igaza)!
Kicsit elszúrtad a dolgokat iszugyi. 
Az elemi töltés nem q = 1.00217733(49) x10-19 C, hanem
Q = 1.60217733(49) * 10^-19 C. Van egy piciny különbség, nem?
Nincs olyan, hogy elemi tömeg, ám amennyiben az elektron un. nyugalmi tömegére gondoltál, az nem m(e) = 9.0109534(47) x 10^-31 kg, hanem m(e) = 9.109534(47) * 10^-31 kg.
Sosem tanulod meg a Coulomb törvényt? Mindig kifelejted a vákuum permettivitását. A skaláris törvény így a helyes:
F = 1/(4*PI*€0) * Q1 * Q2 / r^2, ahol a €0 a vákuum permettivitása. A töltéseket előjelhelyesen kell a formulába helyettesíteni.
A gravitációs erőre vonatkozó képleted sem jó, de mindegy. A te két részecskéd a két - két centrális vektortér szuperpozíciójában mozog, s e szerint a közös tömegközéppontjuk körül spirálozó mozgással közelednek egymás felé növekvő sebességgel. A gravitációt nyugodtan kihagyhatod a számításból, mert az elektromos erő 10^43-szor nagyobb nála.
Newtont is hagyd békén. A fizikája, de az egész klasszikus fizika remekül használható a makroszkópikus világban, mert az elkövetett hiba elhanyagolható. A kvantummechanika határeseteként köztudott, hogy éppen a klasszikus fizika jön elő.
A skaláris alakban írt F = m * a formulában három mennyiség szerepel, s bármelyik kettő ismeretében a harmadik kiszámítható. A klasszikus dinamika e törvénye egyébként azt mondja ki, hogy a test gyorsulása arányos a rá ható erővel, s az arányossági tényező éppen a test tehetetlen tömege. Két test gravitációs kölcsönhatását leíró képletben egy másfajta tömeg, a súlyos tömeg szerepel. A két tömeg arányossága, illetve egyezősége nem magától értedődik. A mai ismeretek alapján a kétféle tömeg megegyezik egymással 10^-18 pontossággal.
A kvantummechanika eredetileg az elektron mozgásával foglalkozott az atomban. Mint kiderült, minden esetben használható, amikor atomi, vagy kisebb méretű részekről van szó. Igazából makroszkópikus testek esetében is a kvantummechanikát kellene használni, de a sokrészecske rendszerekre való alkalmazása nagyon bonyolult. Szerintem ezt magad is tudod, úgyhogy be is fejezem a mai fizika órát néhány napig. Addig vidáman peppeghetsz pld. azon a problémán, hogy egy nagy esésű Pelton turbinában mi a szerepe a súlyos tömegnek és mit csinál a tehetlen tömeg, továbbá hogy jelenik meg az energiamérlegben a kétféle tömeg, ami szerinted, illetve Szász szerint ezreléknyi nagyságrendben eltér egymástól. Jókora tömegekről, helyesebben tömegáramokról van szó, úgyhogy lehet gondolkodni.
Az elemi töltés nem q = 1.00217733(49) x10-19 C, hanem
Q = 1.60217733(49) * 10^-19 C. Van egy piciny különbség, nem?
Nincs olyan, hogy elemi tömeg, ám amennyiben az elektron un. nyugalmi tömegére gondoltál, az nem m(e) = 9.0109534(47) x 10^-31 kg, hanem m(e) = 9.109534(47) * 10^-31 kg.
Sosem tanulod meg a Coulomb törvényt? Mindig kifelejted a vákuum permettivitását. A skaláris törvény így a helyes:
F = 1/(4*PI*€0) * Q1 * Q2 / r^2, ahol a €0 a vákuum permettivitása. A töltéseket előjelhelyesen kell a formulába helyettesíteni.
A gravitációs erőre vonatkozó képleted sem jó, de mindegy. A te két részecskéd a két - két centrális vektortér szuperpozíciójában mozog, s e szerint a közös tömegközéppontjuk körül spirálozó mozgással közelednek egymás felé növekvő sebességgel. A gravitációt nyugodtan kihagyhatod a számításból, mert az elektromos erő 10^43-szor nagyobb nála.
Newtont is hagyd békén. A fizikája, de az egész klasszikus fizika remekül használható a makroszkópikus világban, mert az elkövetett hiba elhanyagolható. A kvantummechanika határeseteként köztudott, hogy éppen a klasszikus fizika jön elő.
A skaláris alakban írt F = m * a formulában három mennyiség szerepel, s bármelyik kettő ismeretében a harmadik kiszámítható. A klasszikus dinamika e törvénye egyébként azt mondja ki, hogy a test gyorsulása arányos a rá ható erővel, s az arányossági tényező éppen a test tehetetlen tömege. Két test gravitációs kölcsönhatását leíró képletben egy másfajta tömeg, a súlyos tömeg szerepel. A két tömeg arányossága, illetve egyezősége nem magától értedődik. A mai ismeretek alapján a kétféle tömeg megegyezik egymással 10^-18 pontossággal.
A kvantummechanika eredetileg az elektron mozgásával foglalkozott az atomban. Mint kiderült, minden esetben használható, amikor atomi, vagy kisebb méretű részekről van szó. Igazából makroszkópikus testek esetében is a kvantummechanikát kellene használni, de a sokrészecske rendszerekre való alkalmazása nagyon bonyolult. Szerintem ezt magad is tudod, úgyhogy be is fejezem a mai fizika órát néhány napig. Addig vidáman peppeghetsz pld. azon a problémán, hogy egy nagy esésű Pelton turbinában mi a szerepe a súlyos tömegnek és mit csinál a tehetlen tömeg, továbbá hogy jelenik meg az energiamérlegben a kétféle tömeg, ami szerinted, illetve Szász szerint ezreléknyi nagyságrendben eltér egymástól. Jókora tömegekről, helyesebben tömegáramokról van szó, úgyhogy lehet gondolkodni.
Kimaradt:
Milyen fizika? Az első 10^-45 másodperc fizikája, ami ma még nem ismert.
Ami a laikusokat illeti, kényelmetlen megértetni velük a dolgokat, mert a világ nem olyan egyszerű, mint egy faék. Akit mélyebben érdekel a dolog, abból fizikus, mérnök, vegyész, matematikus, csillagász, vagy egyéb magasan kvalifikált szakember lesz, s megalkotja, továbbfejleszti a tudományt és a technikát. A többieknek elég, hogy használni tudják az új és új eszközöket, de így kerek a világ. Elmegyakorlatnak egyáltalán nem rossz laikusoknak magyarázni, mert a rendelkezésre álló tudás és eszköztár nagyon korlátozottan használható. Ki értett volna abból valamit, ha teleróttam volna a képernyőt tenzorokkal, operátorokkal. Minden fizikai mennyiséghez nem mérőszám, hanem egy operátor tartozik. Tessék, magyarázd el az utóbbit nekik és persze, szépen, szemléletesen, semmi matematika, sokdimenziós tér, egyszerű legyen, mint a faék és könnyen emészthető, mert megfekszi valaki gyomrát és előáll egy új fizikával, mint Szász tette volt.
Milyen fizika? Az első 10^-45 másodperc fizikája, ami ma még nem ismert.
Ami a laikusokat illeti, kényelmetlen megértetni velük a dolgokat, mert a világ nem olyan egyszerű, mint egy faék. Akit mélyebben érdekel a dolog, abból fizikus, mérnök, vegyész, matematikus, csillagász, vagy egyéb magasan kvalifikált szakember lesz, s megalkotja, továbbfejleszti a tudományt és a technikát. A többieknek elég, hogy használni tudják az új és új eszközöket, de így kerek a világ. Elmegyakorlatnak egyáltalán nem rossz laikusoknak magyarázni, mert a rendelkezésre álló tudás és eszköztár nagyon korlátozottan használható. Ki értett volna abból valamit, ha teleróttam volna a képernyőt tenzorokkal, operátorokkal. Minden fizikai mennyiséghez nem mérőszám, hanem egy operátor tartozik. Tessék, magyarázd el az utóbbit nekik és persze, szépen, szemléletesen, semmi matematika, sokdimenziós tér, egyszerű legyen, mint a faék és könnyen emészthető, mert megfekszi valaki gyomrát és előáll egy új fizikával, mint Szász tette volt.
Hát igen. A Holdra is azért sikerült embert juttani és visszahozni, mert a véletlenül bejött, nem? A naprendszer határán járó, vagy azt már átlépő szondák sikere ugyancsak véletlen, hiszen nem Szász tervezte azokat az egyedüli és helyes fizikájával. Szerencse, hogy a világ nem tud Szász teóriájáról és vidáman működik nélküle, mert ha tudná, önmagába omlana szegény és ott maradna a nagy semmiben a kétféle tömeg különbsége árván és vacogva.
"A fizikája, de az egész klasszikus fizika remekül használható a makroszkópikus világban, mert az elkövetett hiba elhanyagolható."
Igen, na ne mond! Milyen gyorsulással esik egy vas és egy lítium próbatest?
"A kvantummechanika eredetileg az elektron mozgásával foglalkozott az atomban. Mint kiderült, minden esetben használható, amikor atomi, vagy kisebb méretű részekről van szó."
Ne szapolj, "mi a kvantummechanika" volr a kérdés.
"Milyen fizika? Az első 10^-45 másodperc fizikája, ami ma még nem ismert."
Megsúgom Neked: Ezt sohasem fogja megismerni. Aztán mi az hogy "első 10^-45 másodperc"?
Igen, na ne mond! Milyen gyorsulással esik egy vas és egy lítium próbatest?
"A kvantummechanika eredetileg az elektron mozgásával foglalkozott az atomban. Mint kiderült, minden esetben használható, amikor atomi, vagy kisebb méretű részekről van szó."
Ne szapolj, "mi a kvantummechanika" volr a kérdés.
"Milyen fizika? Az első 10^-45 másodperc fizikája, ami ma még nem ismert."
Megsúgom Neked: Ezt sohasem fogja megismerni. Aztán mi az hogy "első 10^-45 másodperc"?
W.P.: "Ami a laikusokat illeti, kényelmetlen megértetni velük a dolgokat, mert a világ nem olyan egyszerű, mint egy faék. Akit mélyebben érdekel a dolog, abból fizikus, mérnök, vegyész, matematikus, csillagász, vagy egyéb magasan kvalifikált szakember lesz, s megalkotja, továbbfejleszti a tudományt és a technikát."
Belöled mi lett? Mit fejlesztettél tovább?
Belöled mi lett? Mit fejlesztettél tovább?
"A te két részecskéd a két - két centrális vektortér szuperpozíciójában mozog, s e szerint a közös tömegközéppontjuk körül spirálozó mozgással közelednek egymás felé növekvő sebességgel."
W.P., elegem van a felesleges szószapotításodból! Adj meg egyetlen-egy a természetben érvényes mozgásegyeletet, de képlettel!
W.P., elegem van a felesleges szószapotításodból! Adj meg egyetlen-egy a természetben érvényes mozgásegyeletet, de képlettel!
Ne bohóckodj iszugyi! A legjobb esetben is háromtest problémáról van szó, ahol a testek gyorsulással mozognak egymás erőterében, márpedig szerinted a gyorsulás szerinted függ az anyagi minőségtől. Nos, nyomjad csak ide szépen mondjuk az Apolló-11 mozgásegyenletét.
"Sosem tanulod meg a Coulomb törvényt? Mindig kifelejted a vákuum permettivitását. A skaláris törvény így a helyes:
F = 1/(4*PI*€0) * Q1 * Q2 / r^2, ahol a €0 a vákuum permettivitása. A töltéseket előjelhelyesen kell a formulába helyettesíteni."
A Coulomb törvény
F(Coulomb) = + q1 q2/4pi r/r^3
nagyon jól van igy, ahogyan van!
F = 1/(4*PI*€0) * Q1 * Q2 / r^2, ahol a €0 a vákuum permettivitása. A töltéseket előjelhelyesen kell a formulába helyettesíteni."
A Coulomb törvény
F(Coulomb) = + q1 q2/4pi r/r^3
nagyon jól van igy, ahogyan van!
Nem tehetek róla, hogy nem tudod mit értünk kvantummechanikán. Ennyi telik tőled, tudomásul veszem. Nézz utána, könyvtár, internet, stb. Ha nem érted, az már egyedül a te egyéni szociális problémád.
Nem látom, hogy igyekeznél azt a csekélységet elmagyarázni a laikusoknak, hogy minden fizikai mennyiséghez tartozik egy operátor, s nem pedig egy szám, ahogy megszokták. Biztosan nem tudod és nem is érted a kvanummechanikát, mert nem peppegésből áll.
Hmmm, iszugyi, iszugyi! Te azt sem tudod, hogy mi a mozgásegyenlet, a megoldásairól nem beszélve. Keress egyet a Wikipédián és tanulmányozd. Felőlem maradhatsz így is, ahogyan vagy, engem nem zavar, nem nekem fáj, hogy nem tudsz semmit a fizikáról.
Hiába írod a Coulomb törvényt vektoros alakban, akkor sem jó, ráadásul most egyszerre vétesz a szemantika és a szintaktika ellen.
Egyetlen egy, a gyakorlatban megmutatkozó, vagy felhasználható alkalmazását kérem tőled a Szász - teóriának. Már mondtam két példát, ahol különbségnek kellene mutatkozni az enegiamérlegnél, de ezeken ugyanúgy átsiklasz, mint a rázósabb kérdéseken, mint pld. a kétrés kísérlet magyarázata Szász szerint. Majd ha lesz érdemi válaszod, akkor beszélhetünk valami komolyabb dologról is. Esetleg egy pehelykönnyű kísérlet? Nos, ha foton nincs, ahogy állítod Szász nyomán, akkor mi a sugárnyomás? Minek az impulzusa mutatkozik meg ilyenkor, ha nem a fotoné?
Aztán beszélgessünk már a mérésről is! Mi a mérés? Mi a mérési hiba? Hogy kell kiértékelni a mérést? Hogyan értelmezhető egy makroszkópikus test felszíne, térfogata? Hogyan változik mindez, ha figyelembe vesszük, hogy a testek első körben atomi részecskékből állnak, s az atomnak, mint olyannak nem beszélhetünk sem a térfogatáról, sem a felszínéről, de még az alakjáról sem. Hogy lehet az, hogy az elektron "sugara" nagyobb, mint a protoné? Ha mindezeket a kérdéseket nem érted, akkor ismét azt mondom, hogy ez a te egyéni szociális problémád. Aztán ott vagy te, mint a tér önjelölt szakértője. Hogy kell érteni a tér - idő ekvivalenciát, vagy egyáltalán mi a tér és mi az idő? Miért helyes a nem túl szerencsésen választott elnevezésű téridőről beszélni helyettük? Itt a nagy alkalom, magyarázd el a világot Szász szerint, s mutass rá, hogy mennyiben más, ha mégis Szásznak van igaza! Utóbbi esetben elég csak az alagúthatásra szorítkoznod. Van itt neled mire válszolni bőven, de eddig valahogy nem jött az üzeneteidből semmi.
Aztán beszélgessünk már a mérésről is! Mi a mérés? Mi a mérési hiba? Hogy kell kiértékelni a mérést? Hogyan értelmezhető egy makroszkópikus test felszíne, térfogata? Hogyan változik mindez, ha figyelembe vesszük, hogy a testek első körben atomi részecskékből állnak, s az atomnak, mint olyannak nem beszélhetünk sem a térfogatáról, sem a felszínéről, de még az alakjáról sem. Hogy lehet az, hogy az elektron "sugara" nagyobb, mint a protoné? Ha mindezeket a kérdéseket nem érted, akkor ismét azt mondom, hogy ez a te egyéni szociális problémád. Aztán ott vagy te, mint a tér önjelölt szakértője. Hogy kell érteni a tér - idő ekvivalenciát, vagy egyáltalán mi a tér és mi az idő? Miért helyes a nem túl szerencsésen választott elnevezésű téridőről beszélni helyettük? Itt a nagy alkalom, magyarázd el a világot Szász szerint, s mutass rá, hogy mennyiben más, ha mégis Szásznak van igaza!
Utóbbi esetben elég csak az alagúthatásra szorítkoznod. Van itt neled mire válszolni bőven, de eddig valahogy nem jött az üzeneteidből semmi.