Megválaszolatlan kérdések - félremagyarázott tények...

[Bihar]

Csak egyetlen rejtélyes és elhallgatott ügyről írnék az alábbiakban.
Mániám egy kicsit az Árpádház, nem tagadom. Nehezebb téma mint gondolnátok csaknem minden szelete.
Ismerek "hívatalos" kronológiát is róluk, pl Dönnert Dezsőét is.
Árpádnak a legifjabb fia volt Zsolt, avar nevén Solt. Zsolt 892.-ben született és az augsburgi csata (955) évében halt meg, agyvérzésben.
Miért nem az elsőszülött (vagy másodszülött...) fia
lett Árpád után a fejedelem, azaz Laád-Levente, esetleg Tarhos, Üllő vagy Jutas? Utánnanéztem anno, Laád még 906.-ban meghalt, de a többiek jelentősen túlélték apjukat és nem igaz amit a mai nagyemberek zenélnek, hogy a pozsonyi csatában hatak meg. Laád-Levente sem a pozsonyi csata(907) egyik halottja volt. Laád a nyugati határon folytatott számos kisebb-nagyobb csetepatéban többször megsérűlt, mondhatjuk, ezekben tette tönkre magát..ez volt halálának oka.
Egyébként téves az a "hivatalos" kitaláció, miszerint Árpád is a pozsonyi csatában -vagy sérüléseibe- halt meg, még a halála dátuma (Anonymustól vették, mint kocsmai szentséget) sem jó. Anonymus= Pósa András Gestájában ugyanis 907 szerepel. Árpád 908.-ig élt ugyanis, de Pósa már 907-ben temeti...A HEVENYÉSZETT és irásos anyagra sem támaszkodó Gesta - ha valaki ismeri- röviden: a tévedések tárháza ...Eleinte magam sem hittem volna ezt. Sőt azthittem, hogy ez egy mindenben jó etalon...hát nem az. Azért nem tud korábbi anyagokra támaszkodni a Gesta, mert az idegen papok elégették a rovásos multunkat tartalmazó anyagokat...mint ismert. De a következmény máig ható.
Vagyis Zsolt hogyan születhetett már 3-4 évvel a homfoglalás előtt ( ennek a dátumát általában helyesen írják véletlenűl) itt a Kárpát-medencében? Habár nem nagy hangsúllyal írtam, pótolnám: Zsolt már ITT született. Ezen azért siklanak át, mert nem ismerik -sem a Gestából, sem Kézaitól- a Zsolt történetét, aki követte apját a ...fejedelemségben. Gesta az Árpádházat sem ismerteti, ismeri. Tessék beleolvasni.. A nagyfejedelemségben Árpádot biztos, hogy Zsolt követte? Hát akkor kettős fejedelemség mi lehetett? A véletlen megfejthetetlen műve volt? Ki volt Derencsény, ez az okos vezető, Üllő fia...?
Ilyen egyszerű a magyar történelem...számos mozzanata. Így azután könnyű mindenfélét belemagyarázni. Hunfalvy-Hunsdorfer óta pláne.

 

[Bihar]

Hát igen, itt van ez a szeterohiperbazsalikomkipréselő digitális képvizsgálóés automatikus bazsajpopuláció indukciós leképező mifene, ez igen! Ezzel azután a vak régészek is látnak majd a barlangrajzok fakultációjából sokmindent..A hatezeréves ősrózsabimbónak a CaCO3 barlangfelületén átlényegűlt rajza az altáji Szajánban is látható lesz a sztereomicsodával. Sőt a Góbiban is látszik majd egy nagy tó..így jó ha van nálunk ez a vacak. A balfelsőben.
Viszont: A BERING ie. 1700 körűl nyílt meg. Ekkor hatalmas mozgások voltak a világon (Szantorin, Gibraltár stb) , így itt keleten is. Elég a Kamcsatkára vagy a Szahalinra gondolni. Tehár ie. 1700-ig annyi tigris, medve, farkas és más állat jött és ment a mai Ázsia és Ámerika között, amennyi csak akart. De -nem merem mondani csak halkan- még emberek is jöttek-mentek itt ie. 1700-ig..

 

[Umaksuman]

Továbbra is jobban érdekelnek azok akik nem követik a hivatalos skatulyákba illő elméleteket, hanem mernek gondolkozni.

Én is éppen egy kis gondolkodásra próbállak rávenni. Próbálj kilépni Cremo és a többi "védikus" hivatalos skatulyájából, gondolj vissza akár a saját korábbi kijelentéseidre is, és a témáról rendelkezésre álló egyéb forrásokat is megismerve és figyelembe véve láthatod, hogy Cremóék magyarázata nem az egyetlen, de még csak nem is a legvalószínűbb válasz az adott kérdésekre.
Hogy az ő véleményük Téged jobban érdekel, az szíved joga, de hogy a nekik ellentmondani merészelő kisebbség véleménye egyáltalán nem érdekel, az szerintem súlyos hiba.

 

[zsuzsanna03]

"Cremo és a többi" azt a "bűnt" követte el, hogy nem pulikált dolgokat csokorba gyűjtött, és olvasmányos formában tálalta a nagyérdeműnek.

Ezek a bestseller műfajba sorolt könyvek vagy filmek általában nem hasraötött fantazmagóriákat közölnek, hanem valami valós alap, kutatás áll mögöttük.
Az egy dolog, hogy a saját fantiziáját is beleszövi a történetbe több iró.
Ez hasonlóképp lehetett az ősi írományoknál is, ettől még nem agyamen szómenés
egyik sem.

Ahogy láthattad, a kérdéses koponyákat sem az ezo TV jósai vagy látnokai azonosították kristáygömbökkel.

A másik az, hogy amikor találok valamit, ami a topik témájába vág, eléggé körbe járom , mielőtt előhozakodok vele.
Megnyugtatásként: az ezós, paranormális oldalakat nagy ívben kerülöm, a fantázia és az ostobaság nem egy kategória.

 

[Bihar]

Létezett egy nagytekintélyű régész-történész az országban (L. Gyula, ő kb 20 éve halt meg) aki a magyar őstörténelemről írt egy könyvet. Azon túl, hogy semmi konkrérum, nincs a könyvben, az elején még megis jegyzi: ne gondolja senki, hogy ő itt egy kiforrott őstörténelemt fog írni...mert ilyesmi lehetlen...mert ezért meg azért de nem lehetséges...Ezután jön a találhatások erdeje. Egy ma élő és elég neves történészhölgy szerint ( dr O. Borbála) "elkell feklejteni L. Gyulát" most ez a trendi köreikben. Sajnos ő is sok zöldséget termeszt azonban..Vagyis: így épül egymásra a nagysemmi...
Megdöbbentő mikor dr B. Kornél, aki igen képzett történésznek számít, ismerteti pl az Árpádház tagjait...döbbenetesen nem stimmelnek..Még azon is polemizál, ki volt Árpád után a fejedelem?
Hát igen a Gesta óta keveset változott a világ..marhaság hátán marhaság található. Volna még egy gondolatom arról, hogy miért van ez így, azonban ez nagyon vaskos ide...
Vagyis.: ha a "hivatalosságok" bohózatba illő génkezelt zöldségeket tálalnak az érdeklődőknek, akkor bizony üdítő normalitás Paál Z.-tól olvasgatni.

 

[Umaksuman]

"Cremo és a többi" azt a "bűnt" követte el, hogy nem pulikált dolgokat csokorba gyűjtött, és olvasmányos formában tálalta a nagyérdeműnek.

Egy fenét. Publikált (mert különben honnan tudtak volna róla), de hibásnak, tévesnek bizonyult állításokat gyűjtöttek össze szándékosan úgy csoportosítva, hogy azok a "védikus tudomány" hittételeit látsszanak alátámasztani, az ellenük szóló érveket pedig vagy elhallgatták, vagy azok közül is csak a hibásakat, téveseket gyűjtötték össze és cáfolták meg. Ha pedig valaki a saját fantáziáját is beleszövi a történetbe, akkor rá kell írni, hogy "regény", és attól kezdve nincs semmi probléma. Az "ősi irományok" regényes voltát én sem kifogásolom, azok olyanok, amilyenek. Csak azon akadok ki, ha azokat valaki a XX.-XXI. századi populáris tömegkultúra szemüvegén át nézve próbálja értelmezni, ráadásul még azt a látszatot is kelti, mintha ez a módszer valamiféle "alternatív tudomány" lenne.

A másik az, hogy amikor találok valamit, ami a topik témájába vág, eléggé körbe járom , mielőtt előhozakodok vele.

Akkor pl. ennél a legutóbbi "koponyás" sztorinál miért nem említetted meg a "másik oldal" álláspontját, esetleg érveit is?

Megnyugtatásként: az ezós, paranormális oldalakat nagy ívben kerülöm, a fantázia és az ostobaság nem egy kategória.

Pedig ha időnként kisebbre vennéd az ívet, láthatnád, hogy ők is ugyanígy érvelnek az igazuk mellett: alternatív vagy amatőr kutatók mellett hírneves tudósok is gyakran értekeznek ezotériáról és paranormális dolgokról, tehát tudományos kutatás folyik a témában, de a gonosz összeesküvő "hivatalos tudomány" képtelen befogadni az eredményeiket, ezért a számtalan tudományos bizonyíték nem kaphat nyilvánosságot.

 

[Bihar]

Ez a bolond Schliemann (ha jól írtam?) is milyen bolond amatőr volt. Képes volt Tróját feltárni a józan ész alkalmazásával és semmi sztereo földmágnesesség ill, gravitációs vagy nagylátószögű mifene ill. mérő vacak nélkűl...semmi műszer? Nade levelezett azért Torma Zsófival Schliemenn, az első magyar régésznővel. Zsófika egy szetereó agyú okos nő volt, mára persze a felejtés mélytudatos amnéziájba kerűlt. Mit is talált Zsófi? Ez a német amatőr pedig trójai kincsekkel látta el---a feleségét. Meg igazolta Trója létét...Ez a legtöbb, amit megtehet ma is egy cseréptöredéket fogdosó és lócsontot morzsoló alak.
Tévúton kóválygó amatőr kevesebb van mint régésznek tanult firnyákos hazudonc és kitalálonc viszont. Persze közöttük is lehet igazi..Elnézem, a sok amcsi kutatót Egyiptomban...már a kezdeti kérdéseik feltevése sem jó.De görcsösen kuatatnak, erményről hazudnak, akkor is ha..Biztosan a szponzornak mondják...?Érdekes.

 

[Bihar]

Kevés nemzet éldegél errefelé amelynek a nagyjából ismert történelme Jézus koráig nyúlik vissza.
Lehetne ilyen persze, pla magyaroknak is,azonban erről mégcsak egy helyen olvastam, egy etalonban. Melyből sikerűlt összerakni. Nagyon más, mint a sok találgatós lila homály, mellyet magyar őstörténelem címén néha feltállalnak.
Persze a tálalás nem is jelent egy összefüggő értelmes valamit, hanem csak amolyan találgatósdi, hogy ekkor itt-és -ott, akkor -amott...Meg vetettek-e, szántottak-e és egyébként csak halra vadásztak vagy vadra halásztak? Széteső, zavaros megallállapításhalmazból, találgatásból viszont egy kazalravaló létezik..Mint a kiásott lócsontokból. Ezeket azután néha mások már mint biztos nyomokat tárgyalják az ősökről..Hivatkozván Kovácsra, mert Ő egyszer eztésezt mondta Nagynak..akitől pedig Kiss hallotta, hogy nem zörög a mifene ha... Népmesei marhaságözönként.
Legjobban a bizonyítékokon lehet viszont mosolyogni, nevetni, mellyet előhoznak..
Mert a latinúlírt bizonyítékok merrefelé is keletkezhettek és kiktől szerezték az infókat ezekhez? Mennyire tárgyszerűek, mikor minden nép, vezető mélyen elfogult volt (akkor is).

 

[vinetu01]

Kicsit leült a topik

 

[zsuzsanna03]

Érdektelen leletek ?

Egy "mindennapi" példa arra, hogy kik döntenek egy-egy lelet további sorsáról.

A római dodekaéder

A titokzatos, tizenkét szabályos ötszöget alkotó tárgy általában bronzból, vagy kőből készült, mérete 4-11 centiméter között mozgott.
Elsőre azt hihetnénk, hogy a rómaiak egyszerűen azért ásták el őket, hogy ezzel komoly fejtörés elé állítsák a jövő generációit, de az is lehet, hogy ennek valami egészen egyszerű oka lehetett.

S hogy mit gondol erről a szakértő?
„Nincs semmiféle titokzatos ötletem erre vonatkozóan, de szerintem ez rendben van” – nyilatkozta Sebastian Heath, a New York-i Egyetem segédprofesszora.
„Egyáltalán nem központi kérdése a római régészetnek, de érdekes lenne megtudni, mik lehetnek ezek” – tette hozzá.

Egyesek úgy gondolják, hogy ez volt a világ első csengője.
Egy másik elmélet szerint a dodekaéder orvosi célokat szolgált, felforrósították és megmasszírozták vele a sajgó testrészeket – Health ezt sem tartja kizártnak, de mint elmondta, ennek bebizonyítása ma már lehetetlen.
A halászhálóknál használt súly elmélete is továbbgondolásra készteti a szakértőt, bár Health szerint a ma ismert ilyen célú eszközök nem hasonlítanak a dodekaéderre.
A tárgy cirádás díszítése viszont azt sugallja: lehet, hogy csupán díszítőelem volt.
„Ez egy kicsit minimalista felfogás. Idő kellett, hogy elkészítsék, ami kézzel történt, igaz, van a dizájnjában újra és újra előforduló elem” – mondta el Health, aki nem azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a tárgy gyerekeknek készült.
Health szerint mindegyik elmélet megállja a helyét, (?!!!)de az már most kijelenthető, hogy a római dodekaéder funkciója örökre rejtély marad.

(az ő részéről biztosan )

*****

x

A rómaiaknak viszont fontos lehetett, és szerencsére akadnak olyanok is, akik a New York-i professzor úr szakértése ellenére fontosnak találják foglalkozni vele.


A térképen azok a helyek vannak bejelölve, ahol nagy számban találtak dedokaédert.

Egy új hipotézis

A cikk bemutat egy elméletet, miszerint csillagászati mérőműszerként használták, - feltehetően mezőgazdasági munkákhoz, - amellyel a napfény szöge mérhető tavasszal és ősszel.
Ez a gabona vetési idejéhez fontos az optimális termés eléréséhez.

Részletesen:​

http://www.dodecaeder.nl/en/hypothese
És egy tovább gondolás:
Epona, lovas istennő vagy termékenységi istennő?

***​

x

Németország és Hereford-Anglia​

***​

Ezt pedig egy lelkes túrista vitte haza emlékbe, és árúlja, mint ókori római "játékot".
Nem annak tűnik.

Ancient Roman D20 for sale, $18,000​

 

[yeti108]

De ez már ikozaéder

 

[zsuzsanna03]

De ez már ikozaéder

Nekem is feltűnt.
Csak elrettentő példának szántam arra, hogy így tűnik el rengeteg lelet a pénzes "műgyűjtők" jóvoltából.
Többségüknek talán fogalma sincs arról, hogy olyan tárgyakat birtokol, amik esetleg hiányzó láncszemei lehetnek egy-egy megoldatlan régészeti rejtélynek.

Dodekaéder​

​

***​

Ikozaéder​

​

 

[Bihar]

A leletek többsége semmit sem ér. Beléjük magyaráznak annyi marhaságot, hogy nem kár értük ha ellopják... Mert ha nem léteznek, akkor sem tisztul itt semmi..vagy alig. A múzeumok pincéi zsúfoltak, de hiába ezek megléte óta feketébb a történelem mint régebben. Ennek okait többször végiggondoltam és ezekre az okokra több magyarázatot is találtam, alternatívákat.
Egy jeles kincs lehetne pl a tatárlaki amulett és miért nem az?
Elloptak pl Bagdadból rengeteg relikviát a háború elején. Ettől ugyan mi lett homályosabb vagy bizonytalanabb? Tisztázódott-e, hogy pl a városból elvitt sumér anyagok szerint a sumérok tartottak-e papagájt? Ha igen, akkor miért? Hatszor leírtam pl hogy Ninivében (ma:Mószul) a király -Nimród- kiásott palotájában mozaikokat találtak az oroszlánvadászatokról és ötvösmunkákat is...de azóta sem olvastam egy okoska szövegét, valami ilyenről: jé, hát lehet, hogy itt élt Nimród...De ez elenyésző példa csak.
Ha itthon a nyolcszáz lólábszárcsont nem mondott eddig semmi érdekeset, László Gyulának sem, de más nagyeszűeknek sem, ha ezekből tizet ellopnak akkor mi történhet...? na és a cserepek világa vagy a nagyszentmiklósi kincs? Az utóbbi megléte óta vita tárgya..mint Sanyi, a Petőfi.
Szerintem minimalizálni kellene a régész-történész képzést. Kevesebb blődlit hallanánk.

 

[prominor]

Ki, kicsoda?(micsoda?).....

A másik topicban írtam le, hogy átolvasva az elmúlt kb. egy év hozzászólásait, rácsodálkoztam, hogy milyen sokszor szó esett egy egy kérdésről, méghozzá a teljes érdektelenség mellett, s ezeket a témákat mint bűvész a nyuszit a kalapból néhányan(nem az újak, "beesők" közül) mint talányokat s üldözött meg nem értett dolgokat, elfeledett leleteket, eseményeket előrángatnak, mint igazi tudást, tudományt...
A francia Thiery testvérek történészek voltak, Amadé Attila könyvét egy "hun" szerző is meg írigyelhetné. Budenz József a modern nyelvészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az, hogy a tények alapján, az akkor ismerhető tények alapján vonták le következtetéseiket, éppen "tudós" mivoltuk bizonyítéka.... A tudományos elméletek ismérve a tényeken alapulás és a megcáfolhatóság... Az, hogy valaki számos ismeret figyelmen kívűl hagyásával állít fel elméletet(mert nem tanult róla, nem halott róla) nem a tudományosság, hanem a korlátoltság ismérve....
Lehet, a világ jó néhány országában hagy kívánni valót maga után az oktatás színvonala, hatékonysága, de ez nincs így mindenhol, minden intézményben.. A kimagasló eredmények eléréséhez megalapozott ismeretek és megfelelő gondolkodásmód szükséges.. A tények egyrészének önkényes csoportosítása nem eredményez hasznosítható tudást... Vannak nagyon hosszú zsákutcák, ismerek olyat amelyeknek a végén nincs semmi, ezért aki oda bemegy ugyanúgy jön ki, mint ahogy betért, s ismerek olyat amiben könyvtár , korház van, s onnan gyógyultan, művelten távoznak... De ettől még ez zsákutca marad.. Ilyen zsákutca az Arvisura, Cremo, Hancock, Temple, Sithcin könyvei, melyeket elolvasva a betérő több lesz, magabiztosabb a következő zsákutca előtti bekanyarodást jobban meggondolja....
De annál nincsen balgább dolog, mint ha a csekély és felületes ismeretekkel rendelkező többség kisebbségként akar magára tekinteni....
Ezt a dolgozatot, amit most is mellékelek, egyszer már feltettem ide, de gondolom akkor sem olvasták el néhányan, s épp azok, akiknek szükségük lenne rá, akik a történészeket, a tudósokat szapulják anélkül, hogy azon elgondolkodnának, hogy Heribert Illig aki a Kitalált középkorról, a Piramisokról értekezett könyveiben meghökkentő módon, proramozó matematikus volt, az Ózdi codex szerzőjének pedig még utazási élményei sem voltak, sem internet, sem múzeum, sem könyvtár, számos egyebről nem beszélve...
A tudatlanság legfőbb ismérve pedig ha személyeket támadnak, mert az elmélet cáfolatához még az alapvető ismeretek is hiányoznak..
Emiatt nem is tudják a múlt emlékeit sem a helyükön kezelni....

 

[zsuzsanna03]

Bihar - 493


*******

A leletek többsége semmit sem ér. Beléjük magyaráznak annyi marhaságot, hogy nem kár értük ha ellopják...

Úgy gondolom, értéktelen lelet nincs.
Lehet, hogy amelyik most nem mond semmit, pár év múlva esetleg pár évtized múlva épp bele fog illeni egy terület kúltúrájának hiányzó részletébe.
Már, ha valakinek eszébe jut beleásni a raktárakban tárolt leletek ezreibe, de akár miilliókról is beszélhetünk, amiknek jó része talán még katalogizálva sincs.
Arról, hogy természetes úton megsemmisült, az ellopott, gondatlanságból vagy szándékosan megsemmisített leletek milyen kárt, hiányt okoznak a kutatásoknál, legfeljebb sejtéseink lehetnek.

Sajnos, a régészet szempontjából - mondhatni, a múltunk teljes feltárásának szempontjából - értékes területek pusztítása jelenleg is folyik, ICOMOS , Velencei Karta ide vagy oda.
Pusztítják a háborúzások, a nagyhatalmak gátlástalan robbantási kísérletei, a bányászat, a multik terület foglalásai.


Elloptak pl Bagdadból rengeteg relikviát a háború elején.Ettől ugyan mi lett homályosabb vagy bizonytalanabb?

Nem tudhatod. Az ősi kúltúrák tele vannak fehér foltokkal, hiányzó láncszemekkel, bármilyen kis darabja előbbre vihet a megoldásban.
Gondolj csak a Rosettei - kőre.

xxxxxxxxxxxxxxx

 

[Bihar]

Mindíg vannak jó példák is, mint ez a rosettei kő. Azonban ezek elenyészőek. A legtöbb leletet nem dolgozzák fel vagy -érdekek mentén- eltüntetik. Elég a tatárlaki amulettre, vagy Torma Zsófia 11 000 (!)a Marosnál talált cserepére gondolni, mellyek a kolozsvári múzeumban voltak/vannak (?). Torma cserepein lévő írásjelek és a Sliemanné pl azonosak, Ő Trójában kutatott..sokminden egyértelműen kiderűlhetne belőlük..az etruszkokról.
Bagdad sem más, nem arabok éltek itt anno...ezért nem is dolgoztak fel itt szinte semmit. Nem a mai népek éltek itt tehát anno, hanem sumérok, akkor meg..? Még addig sem jutottak el -ez szándékos- hogy kiket nevezhetnek suméroknak? Ezek a nyavajások még piramisokat se,m építettek ám (idegenforgalom)!! Ennek is oka van...miden összeesküvés elmélettől mentesen is..
Mellékesen még ottvan az esetleg sokakat érdeklő ám több évszázada megfejthetetlen hun-magyar őstörténelem is...mely tökéletesen világos, találgatásmentesen értelmezhető, a kohász közlése szerintiek alapján..nade ezt aztán nem lehet végképp elismerni, micsoda ezmegaz..és terembura.
Úgygondolom szkepticizmusom most is aktuális, bár nagyon normális kérdésekről beszéltél, de ezek a hozzájuk kevert falrahányttal együtt sajna mitsem érnek.
Sok itt az ilyen-olyan érdek és a hozzáértés hiánya, de ez utóbbi még jórészt áthidalható lenne..az előbbi viszont sohasem.

 

[Kyra2]

A másik topicban írtam le, hogy átolvasva az elmúlt kb. egy év hozzászólásait, rácsodálkoztam, hogy milyen sokszor szó esett egy egy kérdésről, méghozzá a teljes érdektelenség mellett, s ezeket a témákat mint bűvész a nyuszit a kalapból néhányan(nem az újak, "beesők" közül) mint talányokat s üldözött meg nem értett dolgokat, elfeledett leleteket, eseményeket előrángatnak, mint igazi tudást, tudományt...
A francia Thiery testvérek történészek voltak, Amadé Attila könyvét egy "hun" szerző is meg írigyelhetné. Budenz József a modern nyelvészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az, hogy a tények alapján, az akkor ismerhető tények alapján vonták le következtetéseiket, éppen "tudós" mivoltuk bizonyítéka.... A tudományos elméletek ismérve a tényeken alapulás és a megcáfolhatóság... Az, hogy valaki számos ismeret figyelmen kívűl hagyásával állít fel elméletet(mert nem tanult róla, nem halott róla) nem a tudományosság, hanem a korlátoltság ismérve....
Lehet, a világ jó néhány országában hagy kívánni valót maga után az oktatás színvonala, hatékonysága, de ez nincs így mindenhol, minden intézményben.. A kimagasló eredmények eléréséhez megalapozott ismeretek és megfelelő gondolkodásmód szükséges.. A tények egyrészének önkényes csoportosítása nem eredményez hasznosítható tudást... Vannak nagyon hosszú zsákutcák, ismerek olyat amelyeknek a végén nincs semmi, ezért aki oda bemegy ugyanúgy jön ki, mint ahogy betért, s ismerek olyat amiben könyvtár , korház van, s onnan gyógyultan, művelten távoznak... De ettől még ez zsákutca marad.. Ilyen zsákutca az Arvisura, Cremo, Hancock, Temple, Sithcin könyvei, melyeket elolvasva a betérő több lesz, magabiztosabb a következő zsákutca előtti bekanyarodást jobban meggondolja....
De annál nincsen balgább dolog, mint ha a csekély és felületes ismeretekkel rendelkező többség kisebbségként akar magára tekinteni....
Ezt a dolgozatot, amit most is mellékelek, egyszer már feltettem ide, de gondolom akkor sem olvasták el néhányan, s épp azok, akiknek szükségük lenne rá, akik a történészeket, a tudósokat szapulják anélkül, hogy azon elgondolkodnának, hogy Heribert Illig aki a Kitalált középkorról, a Piramisokról értekezett könyveiben meghökkentő módon, proramozó matematikus volt, az Ózdi codex szerzőjének pedig még utazási élményei sem voltak, sem internet, sem múzeum, sem könyvtár, számos egyebről nem beszélve...
A tudatlanság legfőbb ismérve pedig ha személyeket támadnak, mert az elmélet cáfolatához még az alapvető ismeretek is hiányoznak..
Emiatt nem is tudják a múlt emlékeit sem a helyükön kezelni....

Azt mondtad nem sértettelek meg, mégis minden hozzászólásodban van egy kis szurka-piszka felém, ha több nem is, egy-két mondat.

Én már szólni sem merek, szóljon hát Gönczi Tamás (persze csak remélni merem, hogy neki van némi tekintélye a szemedben...)

"Ebben az önismeret nélküli nyugtalan és abnormálisan felgyorsított „Való Világunkban", ahol az egyes emberek abszolút intim szférájába való, show-jellegű bele „kukkolás" össznépi méreteket öltött, valóban feleslegessé vált a régmúlt ismerete, sőt, mának élő világunk tökéletes látleletét adja ez a bizonyos múltvakság, ami úgy tűnik kikerülhetetlen.

Kikerülhetetlen, mégpedig mindazok számára, akik múlttalan, emléktelen, mindent összemosó korunkkal mindenáron azonosulni akarnak. Miről is van szó? Hát arról, hogy a múlt már annyira régmúlt a jelen számára, hogy az már szinte nem is létezik. S itt már a célnál is vagyunk. Egyszerűen azért, mert ahol „nincs" múlt, ott minden bizonnyal jövő sincs. Ez olyan kikerülhetetlen bölcsesség, hogy tud róla az andalúziai és a székely népmese egyaránt. De ez a tudás benne van a maja, az egyiptomi, a zsidó, az etruszk és még számtalan más nép spirituális örökségében is.

De miért is írunk minderről? Mert egyszer csak, ennek a nyugtalan, semmit sem kímélő világnak a folyamatosan megerőszakolt, feldúlt, felbolygatott földje - ahol még a régiek temetője sem számít kivételnek - kivet magából valami olyasmit, aminek nem kellene ott lennie.(Itt egy leletről beszél, amit Pilisben találtak véletlenül) Ez a valami a nagybetűs Tudomány híradása, legyünk pontosak tanítása szerint egyszerűen nem létezik. Besorolhatatlan, ismeretlen, hasonlíthatatlan, datálatlan, készítőjéről, nyilvánvaló szakrális hasznáról nem tudni semmit. Ez sajnos valóban így van, ha a száraz tényeket nézzük. A tudomány hallgat, a múlt pedig úgy tűnik, nem adja ki a titkát. A baj csak az, hogy nem is nagyon faggatják. Mert az ismert múltnál úgy tűnik jobb az ismeretlen."

Erről van szó, remélem így már megérted, hogy nem én mondom.

 

[prominor]

Hát bizony ez nem így van...

Azt mondtad nem sértettelek meg, mégis minden hozzászólásodban van egy kis szurka-piszka felém, ha több nem is, egy-két mondat.

Én már szólni sem merek, szóljon hát Gönczi Tamás (persze csak remélni merem, hogy neki van némi tekintélye a szemedben...)

...........................

Erről van szó, remélem így már megérted, hogy nem én mondom.

Kedves Kyra!

Nem fordult elő, ha valakinek akartam valamit írni, azt ne neki címeztem volna.. Sőt tudod jól akár priviben is megtettem....
Ha pedig valamiről azt gondoltad Rád is illene, akkor talált, sűllyedt , de nem szándékos volt, lásd fentebb...
Én nem valakihez, hanem valamihez szóltam hozzá itt mindég, s úgy, hogy én pl. azokon a dolgozatokon már túl voltam, aminek előtte volt némely hozzászóló, s ez bizony különbség.. S attól, hogy elovastam Gönczi Tamás dolgozatait csak az a különbség, hogy én ha másként gondolom, s általában másként gondolom, akkor ez azért van, mert a témáról nála jóval autentikusabbak dolgozatait is elovastam, s nem kényszerülök arra, hogy találgassak...
Ennyi ....
Legyen szép napod!

 

[zsuzsanna03]

Kicsit leült a topik

*****

A topik előtted is nyitott, téma pedig akad ezrével.
Világszerte rengeteg az eltusolt, elbagatellizált, megsemmisített, meghamisított archeológiai terület, és az azonosítani 'nem akarják' lelet.

Az okaival -gondolom - legtöbben tisztában vagyunk, de valahogy "nem illik" feszegetni.
Bármilyen nyelven beütöm a "varázsszót", pl. hogy, elhallgatott régészet, vagy valami hasonló kifejezést, annyi információ jön elő, hogy nehéz választani is közüllük.
A legtöbb a "szabad" szövetséges területeken van, ahol az őslakosságot semmibe véve, a természeti kincseik kiaknázása folyik, elpusztítva ezzel olyan ősi helyeket, ami voltaképp nem az övék, nem lenne joguk megsemmisíteni.
Amikor többezer éves /vagy több tízezer éves / feltárásokról, bizonyítékokról van szó, az már nem egy adott ország ügye, hanem az emberiség közös múltjának a része.

Csak egy a rengeteg példából:
Ausztrália:
"A sokmillió dolláros beruházás keretében a dél-ausztráliai Yorke félszigeten, Black Point közelében épülnek majd lakóházak. Az őslakosok és a történészek tiltakozása ellenére...
Keryn Walshe régész megígérte: nem folytat ásatásokat a már biztosan beépítendő telkek környékén, pedig valószínű, hogy valaha azokat is szent temetkezési helyként használták Ausztrália őslakosai.
"Nem tudjuk pontosan, hol rejt a föld emberi maradványokat" - nyilatkozta a régész az ABC Newsnak.
"De ha be is épül felettük a föld, legalább nem háborgatják az ott nyugvókat."
*
Na igen,ez is egy megoldás !
Kíváncsi lennék, hogy a nyilatkozó régészt mennyivel "kente meg" az építkezni szándékozó beruházó ?!
*
Hasonló a helyzet Afrikában, Amerikában és mindenhol, ahol a történelmi múltunk feltárásai a politika a hadsereg vagy -leginkább - az egyház érdekeit sérti.

Épp a napokban olvastam egy svéd fiatal blogját, aki az utólsó évben hagyta ott az egyetemet.
Régészeti tanulmányait nem fejezte be, mert megcsömörlött a hazugságoktól.
Most több társával együtt az elhallgatni kívánt területekkel foglalkoznak, pl. olyanokkal, amik a fent említett okok miatt mind elméletileg, mind gyakorlatilag lekerültek a napirendrõl.

Szerencsére egyre több követőjük akad szerte a világon, csak kérdés, hogy tudnak-e majd olyan tempóban bizonyítékokat gyűjteni, mint amilyen gyorsasággal az ősi helyek pusztítása folyik ?

 

[Bihar]

Ha egy kicsit mélyebben utánna nézünk, akkor az inkriminált Csörsz árokról is kiderűlne még többminden.
Például az , hogy a magyar honfoglalás után szinte azonnal elkezdték "felújítani", mert szükségét érezték ennek a védelmi vonalnak. Kassát és a Rima vidéket ugyanis megtámadták a "szlávok". Árpád első akciója éppen Nyitrán volt, majd Kassa környékén, ahová betörtek a szlávok...Vagyis éppen fordítva volt, mintahogy zengik még ma is azt a FELTÉTELEZÉST (nincs bizonyítva ez sem) Kocsonyáék, miszerint a magyarok támadták meg a szlávokat, szegényket, akik itt laktak stb...ez nem igaz. Kassán és környékén -a honfoglaláskor- már sokszáz éve éltek a kabarok..egészen Ungvárig. Verecke kabar fejedelem is Kassán élt, akinek a lánya -Eperjes- Árpád felesége lett, az előző asszony halála után, 892 februárjában (!). Ha nem ismerjük kik ők, hát az sem csoda. Mélyen hallgatnak róluk is, ma is, minta valami holdbéli nép lett volna... Kabarok -a rómaiak kvádjai- sokfelé éltek már a honfoglaláskor az országban minimum a Dunántúl egyes részein foltokban és Ungvártól a kb Ózdig terjedő sávban. De ez hosszú. Szóval a Magyar Törzsszövetség (volt ilyen, ők a honfoglalók szövetsége) népe kabarok és manysik házasságaiból "keletkezett".
Még persze az Uralnál. A kabarok pedig az Uralnál kialakult új nép idején már legalább öt-hat helyen éltek elég nagy létszámban Ázsiától egészen a Kárpát-medencéig. Háom törzsük ment el az Uralhoz iu. 181-ben -valamiért- a déli manysikhoz Rakaca fősámánnal. Például az Altájban is éltek, kovácsok voltak főleg.
A Csörsz árok szerepe pedig Vajk idején lassan megszünt, a kvedlinburgi értekezlet nyomán. Jó lovaskiképző helynek tartották.
Ha valaki olyan kardot találna a földben, amely nem rozsdásodott meg, azt bizony kabarok készíthették, méghozzá dobsinai ércből..