Görög régészek pár évvel ezelőtt felfedezték Ithaka királyának, Odüsszeusznak sírját, és egykori fővárosának romjait is.
A leleteket megtalálásukkor az elmúlt évtizedek legjelentősebb görög régészeti szenzációjaként tálalták, mely a szakértők akkori véleménye szerint csak Heinrich Schliemann egykori felfedezéseihez volt mérhető.
A hír azonban nem jutott túl a görög tudományos sajtó berkein, mert a leletek bemutatását több évig késleltették a turisztika miatti helyi politikai csatározások.
Odüsszeusz sírja nem a mítoszok uralkodóját, hanem egy valaha élt király maradványait rejtik - állt a kutatók cikkében.
A régészek régóta keresték kitartóan Odüsszeusz sírját Ithaka szigetén, ám soha nem találtak jelentős bronzkori leleteket. Ezért egy időben több kutató már egyenesen azt gondolta, hogy a Homérosz eposzában megírt jón sziget csak a fantázia szüleménye lehetett.
A mai Ithaka szigete ugyanis valószínűleg nem esik egybe Homérosz hőskölteményében leírttal.
Annál inkább illik a leírás a közeli Kefalónia szigetére, melynek fővárosa - az Odüsszeusz és apja, Láertész által vezetett több szigetből álló királyság központja - valaha a sziget délkeleti partján fekvő Poros kisvárosa lehetett.
***"Vathi kikötõje az egyetlen hely, amelyre igazak lehetnek az Odüsszeia ismérvei: magas sziklafal veszi körül, tehát védve van a hullámzástól. Jellemzõen ma is ott található Ithaka legnagyobb városa és kikötõje. Odüsszeusz elsõ útja a Neiászoknak nevezett nimfák barlangjához vezetett, hogy az Alkinoosztól kapott kincseket ott rejtse el. Vathitól 1,2 kilométerre, egy hegy oldalában, a tengerszint fölött 195 méter magasságban találtunk is egy elhanyagolt állapotú cseppkõbarlangot, amelyet vasráccsal zártak le. Ma ezt vélik a nimfák barlangjának: ki is van táblázva az oda vezetõ út.Ithaka délkeleti részén a Perra Pigadhi-öbölben van egy szikla, a Holló-szikla, a hegy oldalán lévõ patakot pedig ma is Aretuzának nevezik. A hûséges Eumaiosz talán ott legeltette Odüsszeusz kondáját. Vathitól 3,6 kilométerre, az Aetos-hegyoldalában az 1980-as évektõl kezdõdõen az amerikai dr. Sarantis Symeonoglou régészeti feltárásokat vezetett. Megtalálta az Alalkomenai nevű várost, és megállapította, hogy legalább Kr. e. 1300-tól létezett ott egy ókori település. Talán az volt Odüsszeusz palotája..."
(Forrás: Sulinet)***
A hamarosan Kefalónián talált leletek is teljesen egértelművé tették, hogy korábban rossz helyen keresgéltek.
1991-ben egy ősi görög királysír romjait találták meg a Poros melletti hegyekben, Tzannata mellett.
Ez volt északkelet-Görögország legnagyobb bronzkori síremléke, melyben legalább 72 görög előkelőség maradványait rejtették a kőkoporsók.
Az egyik sír különleges felfedezést is kínált: az Odüsszeia 19. könyvében a leleményes Odüsszeusz maga mondta el, hogy a királyok temetésükkor milyen arany melltűt viseltek Krétán - és ezen a csontvázon is hasonló melltűt találtak.
A sír többi lelete - ékszerek, és ékkövekbe faragott pecsétek - is mind arról árulkodtak, hogy a megtalált kamrát királyi temetőnek használták.
A görög régészek ezután egy ősi, Porost bekerítő városfal több kilométer hosszú szakaszait is megtalálták a hegyekben.
Ezek viszont nem csak a kisvárost, hanem egy közeli hegyet is körbekerítenek, mely a jelek szerint a település fellegváraként szolgálhatott.
A fal köveinek datálása után derült ki, hogy azok i.e. 1300-ból származnak, azaz nagyjából az Iliász és Odüsszeia korából (melyek azonban jóval később, az i.e. nyolcadik században, a gyarmatosítás korában keletkezhettek).
Több más, Kefalónián talált ősi település maradványai is arra utalnak, hogy a szigeten sokan éltek az Odüsszeia korában.
A királyi város valószínűleg hatalmas lehetett, jóval nagyobb volt mind Ithaka mind Kefalónia bármely mai városánál.
Ennek a városnak szüksége lehetett természetes vízellátásra is, melynek a mai Kefalónián csak Poros közelében van nyoma, itt ugyanis korábban már találtak egy kisméretű mesterséges tavat, mely a környező csermelyek vízét gyűjti össze.
Miért nem került ez mindeddig napfényre?
Nos,
a görög sajtó szerint a helyi politikai és gazdasági érdekek tehetnek minderről.
Ma Poros jelenlegi polgármestere a legnagyobb szószólója annak, hogy a homéroszi Ithaka az ő városuk volt.
A polgármester azonban egykor mind Ithaka, mind Kefalónia közös prefektúrájának vezetője volt, és akkor mint amatőr régész kezdett nézetei hangoztatásába.
Ez viszont sokaknak nem tetszett: ha ugyanis Poros volt Ithaka, az annyit jelentene, hogy a ma ezt a nevet viselő sziget fő bevételi forrását jelentő turizmus ott teljesen elapadna.
Emiatt a kormányzó elvesztette a választásokat, illetve az
új vezetés minden eszközt megragadott, hogy a korábbi régészeti ásatások eredményét és azok széleskörű bemutatását lehetetlenné tegye.
A felfedezés nem került be a nemzetközi tudományos sajtóba sem, és a média eddig nem mutatott érdeklődést mindezek iránt.
Poros lakói most a téma felelevenítésével abban reménykednek, hogy végre minden fórumon elfogadottá válhat, hogy városuk leghíresebb uralkodója a leleményes görög, Odüsszeusz volt.
Részletesebben ITT !
Forrás: Múlt-kor történelmi portál
